A statisztika az orbáni propaganda számára is a bázis megválasztásának művészete

Pénteken két adatot is megjelentetett a Központi Statisztikai Hivatal: egyrészt kiadta a júniusi foglalkoztatási statisztikát,  valamint a szintén a júniusra vonatkozó munkanélküliségi számokat. Ezekből a többi között kiderült, hogy a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma júniusban 4 millió 766 ezer fő volt, ami 51 ezerrel több, mint egy éve. A munkanélküliek száma 187 ezerre rúgott, a munkanélküliségi ráta pedig 3,8 százalék volt, ami enyhe növekedést jelent. Az április-júniusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 36 ezerrel, 193 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt az előző év azonos időszakához képest. A munkakeresés átlagos időtartama 9,5 hónap volt, a munkanélküliek 35,9 százaléka legalább egy éve keresett állást. Ezzel szemben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint június végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal, 224 ezerre csökkent.

„Soha nem dolgoztak még ennyien Magyarországon: rekordot döntött a foglalkoztatottak száma” – sietett világgá kürtölni az új adatot Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Persze rögvest a kormány teljesítményének tudta be ezt, mondván – áll az MTI híradásában –: „a kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is mindent megtesz a munkahelyek megvédése érdekében”. 

Elindult tehát a propaganda – ebben semmi nóvum nincs, A kérdés inkább az, hogy jogos-e a kormány önfényezése ebben az ügyben? Katona Tamást, a KSH korábbi elnökét kértük arra, hogy helyezze kontextusba és értelmezze a friss KSH-adatokat.

A szakértő rögtön az elején leszögezte, hogy több dolog is szerepet játszik mind a foglalkoztatási, mind pedig a munkanélküliségi adat kialakulásában. Az előbbi kapcsán kiemelte például azt a tény, hogy azért is több most a foglalkoztatott, mint korábban volt, mert ahogyan emelkedik a nyugdíjkorhatár, úgy emelkedik – és emelkedett az elmúlt években – a foglalkoztatottak száma. Emellett az is benne van ebben az adatban, hogy egyre kevesebben veszik igénybe a nők 40 korkedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségét. Arról nem is szólva, hogy a foglalkoztatottak között nőtt a külföldön dolgozók száma is, s már ismét meghaladta a százezret (jelenleg 102 ezren vannak a KSH statisztikájában) – mutatott rá.  

Ami pedig a munkanélküliek számát illeti: az értelmezésekor azért nem kellene figyelmen kívül hagyni ennek egyik okát, vagyis azt, hogy többen jelentkeztek be munkanélkülinek, más szóval, aktiválták magukat, aminek a legvalószínűbb oka az életszínvonal csökkenése, miután egyre kevesebb család engedheti meg magának az egykeresős modellt. Ezt támasztja alá a KSH héten megjelent jelentése a (májusi) keresetekről is – jegyezte meg Katona, emlékeztetve arra, hogy jelentős reálkereset-csökkenésről adott számot a gyorsjelentés, hiszen a keresetek nominális értékben az inflációnál kisebb arányban nőttek. 

Katona Tamás fontosnak tartotta kiemelni a munkanélküliség jelentését, pontosabban, hogy mit fed le az a statisztikában: az aktív munkanélkülieket. Ugyanakkor azokat, akik szeretnének dolgozni, de nem keresnek munkát – mert nem látnak rá esélyt –, passzív munkanélküliként külön rovatban tartja nyilván a KSH. 

De végül is miképpen értékeli a pénteken megjelent adatokat? „Egyáltalán nem fényesek” – szögezte le. Meg is indokolta: majd a jövő hónapban, amikor (augusztus 16.-án) a KSH közzéteszi az idei második negyedévre vonatkozó GDP-gyorsbecslését, s később (szeptember 1.-jén) a részletesebb számokat, akkor látni fogjuk, mennyire rossz irányt mutatnak a mostani adatok is. Merthogy minden, a második negyedév egyes részeire kiadott adat arra mutat, hogy az a negyed is recesszióval zárt. Ez már a negyedik gazdasági zsugorodást jelző negyedévünk, ami azt is jelenti, minimális annak az esélye, hogy növekedés legyen az idén.

Ha nem is explicit kijelentés, de utalás formájában gyakran elhangzik, hogy a statisztika arra is alkalmas lehet, hogy bárki a saját szája íze szerint forgathassa a számokat. Vajon a KSH korábbi elnöke lát erre utaló jeleket napjainkban? Katona Tamás szerint azt „meg kell hagyni, hogy a kormányzati kommunikáció utolérhetetlen, vallják és alkalmazzák: a statisztika a bázis megválasztásának a művészete”.  Példaként említette, hogy a keresőknél három éve változtatott módszertant a KSH, azóta a gyesen és gyeden lévőket is keresőnek tekinti, ha úgy nyilatkoznak az adatfelvételnél, hogy van hova visszamenniük dolgozni. Ez körülbelül 120-130 ezer ember. Ők tehát pillanatnyilag nem dolgoznak – mutatott rá.