A státusztörvény él, az oktatás színvonala zuhan, és nem az ország érdekét szolgálja

A Szülői Hang példákkal igazolja megállapításait. Kezdjük a legkisebbekkel: bevezették a középfokú óvodai nevelő képzést, így míg korábban felsőfokú végzettség kellett az óvodapedagógusi munkakörhöz, most már középfokú is elegendő lesz. Hogy ez nem szolgálja a gyerekek érdekét, az biztos. Az erről szóló rendelet 2023. június 16-án került fel a kormany.hu oldalra és egy hetet adtak a társadalmi egyeztetésre. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzésért felelős alelnöke a Népszavának akkor azt mondta, meglepte a tervezet, hisz' arról semmiféle egyeztetés nem volt, ahogy arról sem szóltak nekik, hogy folyik róla a társadalmi egyeztetés. Pedig az új óvodai nevelő képzés több kérdést is felvet, hiszen ilyen szakmai oktatás és munkakör eddig nem létezett, óvodapedagógusként csak felsőfokú diplomával lehet elhelyezkedni. „Jobban mondva az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza.” Gosztonyi szerint egyértelmű, hogy a kormány a pedagógushiányra próbál félmegoldásokat találni, ez alól pedig nem kivétel az óvodai nevelés sem.

Az óvodapedagógus hiányról beszélt a Hírklikknek Verba Magdolna óvónő, a PSZ óvodapedagógiai tagozatának volt elnöke is tavaly. Akkor azt mondta: a szakképzett óvodapedagógusokat többnyire pedagógiai asszisztensekkel és dajkákkal helyettesítik, és ez azért nem jó, mert az óvodai nevelés a belépéstől a hazamenetelig tart. Ezért nem is ért egyet azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy szakképzett óvodapedagógus csak délelőtt foglalkozzon a gyerekekkel, délután pedig bárkivel, akár pedagógiai asszisztenssel, akár dajkával lehessen helyettesíteni. Sőt, már olyan óvoda is van – még ha nem is jellemző –, ahol délutánonként közmunkás van a gyerekekkel. Mindez hatalmas károkat okoz a kicsik képességeinek fejlesztésében, a fejlődésükben. Költői kérdésként föl is tette: „hol van már az az óvodapedagógia, az a program, amit külföldről is jöttek tanulmányozni? Nyomokban ugyan még jelen van, hiszen akadnak még olyan óvodapedagógusok, akik ezt tanulták, de lassan ők nyugdíjba mennek, így maga a program is ki fog kopni a rendszerből. Folyamatosan afelé megyünk, hogy gyermekmegőrzővé silányul az óvoda, és ez beláthatatlan következményekkel jár majd.”

A Szülői Hang másik példája arra, hogy a státusztörvény nem a diákok érdekeit szolgálja: most már az alsós tanítók is jogszerűen taníthatnak bármit a felső tagozatban. Vagyis egy alsós tanító taníthatja a nyolcadikosokat is matematikára, amiből a végzősöknek felvételi vizsgát is kell tenniük. 

A felvételi pedig nem gyerekjáték. Bizonyítja ezt, hogy a múlt hét végén 72 ezernél is több középiskolába készülő diák mérettette meg magát, 55 ezer nyolcadikos mellett nagyjából tízezer hatosztályos gimnáziumba készülő 11-12 éves hatodik osztályos, és hétezer, mindössze 9-10 éves negyedik osztályos. Az Eduline megkérdezte a felvételiről a diákokat, a szülőket és a pedagógusokat is. Az általános vélekedés szerint az idei matematika feladatsor jóval nehezebb volt, mint a magyar.

Egy nyolcadikos diák a lapnak úgy fogalmazott, „A magyar könnyű volt, de a matek az nagyon gatya... Mindenkitől azt hallottam, hogy örül, ha 10 pontos lesz.” Egy másik diák szerint a mértékegységes, kombinatorikás és diagramos feladatok nehezebbek voltak, mint az előző években, és meglepetésként érte az is, hogy a geometria-tudást igénylő „hasábos feladatban” nem a test térfogatát, hanem annak kerületét kellett kiszámítani. Volt olyan diák is, aki úgy gondolja: a matekfeladatok nem nehezebbek, hanem „inkább másabbak, újabbak” voltak, mint a korábbi években. Ő a magyarban is fedezett fel újdonságokat: például abban, hogy az egyik feladatban mesterséges intelligencia által generált szavak tűntek fel. Volt olyan diák, aki szerint a matematika leginkább egy „szerényebb” matekverseny feladatsorához hasonlított.

Az egyik diák magyartanár édesanyja azt mondta: a feladatlap összeállítása nem volt épp szerencsés, a bonyolultabb, gondolkodást igénylő feladatokat ugyanis „nagyjából középen helyezték el” ahelyett, hogy logikusan a végére kerültek volna. Szerinte valóban szokatlan a mesterséges intelligenciás feladat szerepeltetése a magyar feladatsorban, a helyesírást ellenőrző feladatban pedig kellemetlen, hogy a négyféleképp leírt szó közül a helyes megoldást X-el kell jelölni. Ez a módszer leginkább a tengerentúlon jellemző, hazánkban nem igazán szokták meg a diákok.

A Magyartanárok Egyesületének tagja, Schiller Mariann is elmondta a véleményét a feladatsorról. Szerinte nem feltétlenül egy ilyen feladatsor méri a legjobban a 9-12 éves gyerekek továbbtanulási képességeit, ugyanakkor „őrült meglepetések” egyikben sem érték a szombaton írásbeliző negyedik és hatodik osztályos gyerekeket. Szerinte a gyerekek összességében azt kapták, amire készültek, ez pedig bizakodásra ad okot. Megjegyezte: míg a magyartanítást teljes mértékben átalakította a kormány, viszont ez a feladatlap „maradt olyan, amilyen”. 

A Szülői Hang a státusztörvény anomáliáival kapcsolatban azt is írta: „egy adott szakterületen diplomával rendelkezőnek elég az is, ha meghallgatja az egyetemen a tárgy oktatásával kapcsolatos előadásokat, de oktatási gyakorlattal, pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel nem kell rendelkeznie, úgy is taníthat. A természettudományos területen a tanárok más tantárgyra is beoszthatóak, például egy fizikatanárt beoszthatják biológiát vagy kémiát tanítani úgy is, hogy abból a tantárgyból semmilyen képzésben nem vett részt. Mindez természetesen nem a gyerekek érdekeit szolgálja, hanem a jelenlegi kormány spórolásának az eredménye: ide vezetett a pedagógusok botrányosan rossz anyagi és erkölcsi megbecsültsége. Egyre kevesebb a pedagógus és a valódi megoldások helyett inkább a korábbi kényszerű, jogszerűtlen gyakorlatokat legalizálták. Mindez a gyerekeken csattan, akikkel megfelelő szakmai és pedagógiai szakképzettség nélküli személyek foglalkoznak, ami pótolhatatlan veszteséget vagy akár maradandó lelki sérüléseket is okozhat.

Szülőként tudnunk kell arról, hogy a pedagógusok és a gyerekek milyen nagy árat fizetnek a kormányzat által sikerként hirdetett pedagógusbér-emelésért. Pedig a megemelt bérek valójában nem is mondhatók jelentősnek, csupán a diplomás átlagbér 72 százalékát jelentik, miközben a kormányzat nem beszél arról, hogy a pedagógusok milyen kiszolgáltatottá váltak, és a túlmunka is nő, mindezek következtében pedig az oktatás színvonala csökken.” 

És ezek után egy reakció a Facebookról, ami arról szól, hogy a státusztörvény bevezetésénél károsabb intézkedést talán sosem hozott kormány a rendszerváltás óta, mert előre biztosítja az oktatás színvonalának további vészes zuhanását. Ennek a dolognak egyértelműen tragikus következménye lesz, hogy Magyarországnak nem lesz saját szellemi tőkéje, ez pedig beláthatatlan hátrányokkal fog járni, olyan kiszolgáltatott lesz az ország, mint még soha. Hozzáteszi azt is: ráadásul egy olyan évezredbe léptünk, amelyben köztudottan a szellemi tőke, a hozzáadott érték a legfontosabb kincs. Erre az intézkedésre pedig nem kényszerült ez a kormány, hanem tudatosan, kizárólag saját köreinek rövidtávú érdekeit előtérbe helyezve hozta létre a helyzetet, amiben ez már szinte logikusnak is tűnhet, de nem az. „Ez az ország érdekeivel ellentétes, kifejezetten rosszhiszemű döntés és tett!”