A Szabad Európa Rádió is a Fidesz nótáját fújja majd?

Kardos Ernő 2020. június 29. 14:15 2020. jún. 29. 14:15

Talán még a Szabad Európa Rádió magyarországi hangütésére is hatással lehet az a botrányt kiváltó hír, hogy a Trump elnök által kinevezett, de csak a napokban hivatalba lépő Michael Packet, az amerikai médiahatóság elnöke „vérfürdőt” rendezve, leváltotta több szabad média vezetőjét. A SZER irányítója a korábban kinevezett Jamie Fly republikánus médiaszakember lett, aki már tárgyalt a magyar kormány képviselőjével. A hírek szerint, Cornstein amerikai nagykövet a rádió igazgatójától ki is csikart egy ígéretet, miszerint Orbánnak nem kell majd „kemény bánásmódtól” tartania. Ennek ellenére, nálunk lelassult a SZER indulása, amelynek okairól az évtizedes „szabadeurópás” múlttal rendelkező Bódis Gábort kérdeztük.

– A Szabad Európa Rádiónak már nálunk is működnie kéne, de ennek kevés jele van. Összefüggésbe hozható ez azzal, hogy Trump elnök embere leváltotta a független hírek sugárzására szolgáló amerikai rádióállomások vezetését?

– Igen, ennek ehhez nagyon is lehet köze. A történet több, mint két évvel ezelőtt kezdődött, amikor Trump elnök Michael Packet, Steve Bannon egykori Fehér Ház-i főtanácsadó, nem mellesleg szélsőjobboldali politikus közeli munkatársát jelölte a nevezett intézmény, tehát a United States Agency for Global Media élére. Ez az ottani médiahatóság a külföldre irányuló rádió/tévé adások, internetes multimediális oldalak ellenőrzésére hivatott. Ezek közé tartozik a prágai székhelyű Szabad Európa/Szabadság Rádió, az Amerikai Hangja, a Radio and TV Marti (Kuba felé), a Közel-Kelet felé irányuló adások és Radio Free Asia.

A kinevezést a szenátusnak kell jóváhagynia, de az ottani demokrata kisebbségnek sikerült ezt évekig halasztania, és csak most, június elején történt meg a váltás. A USAGM-ről tudni kell, hogy – más elnevezéssel – évtizedek óta működik, méghozzá kétpárti felállásban. A kilenc tag közül négyen republikánus kötődésű médiavállalkozók/szakemberek, négyen demokrata pártiak, a kilencedik tag a mindenkori külügyminiszter, de ez utóbbi puszta formalitás.

Hivatalba lépése után néhány nappal, a dokumentumfilmes múlttal rendelkező Pack „vérfürdőt” rendezett, azaz leváltotta az összes említett médiavállalat első embereit. Az Amerikai Hangja – egyébként Pulitzer-díjas – vezérigazgatója pedig ezt megelőzve, maga mondott le. A nagy kérdés az, mi történik majd ezután. Megmarad-e egyáltalán a kétpárti testület, amelynek a hírek szerint Gorka Sebestyén, szintén a Bannon-körhöz tartozó szélsőjobbos személy is tagja lesz? Eddig ez elképzelhetetlen lett volna, igaz, négy évvel ezelőtt Trump elnökké választása is az volt.

– De az ugye igaz, hogy John Lansing az Egyesült Államok Globális Médiaügynökségének vezetője már jó ideje nincs a helyén? Miért váltották le?

– Lansinget még Obama elnök nevezte ki 2015-ben, tehát neki még tavaly ősszel távoznia kellett. Helyét egy belső ember vette át ideiglenesen, Pack kinevezéséig. Még Lansing nevezte ki például Jamie Fly-t a SZER elnökévé. Fly republikánus médiaszakember, Marco Rubio volt elnökjelölt aspiráns csapatában 2016-ban a választási kampányban dolgozott.

Fly a magyar közvélemény előtt akkor bukkant fel, amikor tavaly ellátogatott az Orbán-kormány egyik tisztviselőjéhez, Kovács Zoltánhoz és a kilátásba helyezett magyar Szabad Európa (nem rádió, hanem internetes portál hírekkel, riportokkal, videó bejátszókkal, podcastokkal) beindításáról volt szó. Errefelé, Kelet-Európában eleve gyanakvást vált ki, amikor egy magát függetlennek ígérő médiavállalkozás leül tárgyalni az aktuális hatalom képviselőjével. De ne legyünk eleve előítéletesek: lehet, hogy erre szükség volt a regisztráció, akkreditációk, irodabérlet miatt.

– Amerikában valaha volt hasonló nyomás alatt a média ügynökség? Miért akarná korlátozni a külföldi hírközlést a hivatalban lévő elnök?

– Az amerikai törvények szerint, az állam nem avatkozhat a szerkesztéspolitikába, de hát sok minden kérdőjeleződött meg az utóbbi években. Trump és alelnöke szemét elsősorban az Amerika Hangja szúrja, mert a Fehér Házban tartott sajtóértekezleteken annak tudósítja „kellemetlen” kérdéseket tett fel. Az elnök Kínával szimpatizáló médiumnak is nevezte az Amerika Hangját. Az pedig az alelnöknek, Pence-nek nem tetszett, hogy az Amerika Hangja nyilvánosan kérdőre vonta azért, mert a koronavírus idején nem viselt maszkot, amikor a hírneves Mayo klinikára látogatott.

Egyébként volt már példa arra, hogy a hatalom nyomást gyakorolt a külföldre irányuló adások szerkesztéspolitikájára. Ifjabb Bush idején, szeptember 11. után, az Amerika Hangja interjút készített Mullah Omarral, a tálibok akkori vezetőjével. A washingtoni külügyminisztérium közbeszólt, hogy ők ugyan távolról sem akarnak hatást gyakorolni a szerkesztéspolitikára, de az ellenség megszólaltatása nem szolgálná a nemzetbiztonsági érdekeket. Ennek ellenére, a rádió kivonatosan leadta az interjút, ezt senki nem akadályozta meg. Néhány héttel később azonban menesztették az Amerika Hangja elnökét.

– Nem lehetséges az, hogy a SZER magyar nyelvű elindítása azért lassult le, mert könnyen kiderülhet, hogy az eredetileg kormánykritikus, független rádió itt nálunk a szélsőjobb, tehát a Fidesz támogatója lesz?

– Nem tudhatjuk milyen lesz, ennyi bizalmat előlegezzünk meg a tudomásom szerint fiatal újságírók vezette magyar csapatnak. A lassulás oka elsősorban a koronavírus, ami miatt Prágában is otthonról dolgoztak a kollégák, az állásinterjúkat skype-on kellett lebonyolítani. Ezt most fokozza a hatalmi vákuum, ami a SZER-ben is jelen van: a leváltott Fly helyébe megbízott vezérként az eddigi második embert, Daisy Sindelart nevezték ki. Ő régi SZER káder, fiatal riporterként a 2000-es évek elején kezdett Prágában dolgozni.

De az új első ember kinevezéséig aligha lesz stratégiai döntés. A magyar osztály ügyében ez nem is feltétlenül szükséges, hiszen kiválasztották már a prágai központban dolgozó igazgatót, a budapesti iroda vezetőjét, és folyamatban van a szerkesztők, online szerkesztők, operatőrök felvétele. Információim szerint, legkésőbb novemberben jelenhet meg a Szabad Európa.

– Te évekig vezetetted a SZER délszláv szerkesztőségét, tudod, hogy korábban hogy működött ez a rádió. Van elképzelésed arról, hogy a Trump által megújított vezetés komolyan befolyásolja majd a kelet-európai szerkesztőség munkáját?

0 Három amerikai elnököt, Bush-t, Clinton-t, ifjabb Bush-t „koptattam” a SZER-ben. Rendszeresen részt vettem a délelőtti egyeztetéseken, amelyeket a SZER második embere, az amerikai „főszerkesztő” vezetett, és a több, mint 20 szerkesztőség vezetői, igazgatói vettek részt ezeken. A kölcsönös tájékoztatás volt az elsődleges, felülről érkezett „utasításokból” kettőre emlékezem: Clinton idején felkérték a szerkesztőségeket, hogy szinkronnal adják le az akkori First Ladynek, Hillary Clintonnak a boszniai néphez intézett kb. 10 perces üzenetét, (ekkor folyt a délszláv háború) és később ugyanez volt a kérelem, ezúttal egy másik First Lady, Laura Bush volt az üzenő, mégpedig az iraki néphez szólt. Évente tartottak az amerikai főnökeink műsorelemzést: véletlenszerűen kiválasztott műsorokat lefordítottak és közösen megtárgyaltuk őket. Semmilyen döbbenetes dolog az én 12 évem alatt ezeken az elemzéseken nem történt.

A jelenlegi helyzetre levetítve, azt is tudni kell, hogy az, ami Washingtonban, a médiaügynökségek élén történik, fényévnyi távolságra van egy prágai szerkesztőségtől. Bannonék legvadabb álma is abban merülhet ki, hogy a SZER, meg VOA ezentúl amerikai kormánypropagandát sugározzanak, és ne tárgyilagos információkat, elemzéseket. Ez leginkább az Amerika Hangjára vonatkozhat, amelynek története a 2. világháborúban is így kezdődött: amerikai propagandát sugároztak. Később ez lényegesen megváltozott.

Nem úgy a SZER, amely a hidegháború szülötte, és a mindenkori célja az volt, hogy a célországok, Kelet-Európa és a Szovjetunió rab nemzetei felé helyi adóként viselkedve sugározzon műsort. Tehát nem azt, hogy Washingtonnak mi az álláspontja a magyarországi helyzetről, hanem, hogy például az akkori magyar ellenzéknek mi volt a véleménye. Így aztán természeténél fogva, a SZER kevésbé volt kitett egy jövőbeni lehetséges cenzúrának, felülről jövő irányításnak. Az optimista hozzáállásomat még fokoznám is: a végső döntés (ebben az ügyben is) november 3-án dől el: ha elnökváltás történik Washingtonban, akkor Pack is pakolhat. Ha nem: a legkisebb gond is a magyar SZER irányvonala lesz.

– Ugyanakkor az is igaz, hogy a SZER eddig kijelölt kelet-európai vezetői, köztük a magyar nem igazán az ismert, vagy kritikus újságírók közül kerülnek ki.

– Pontosan nem tudni, mi vezérelte a SZER vezetőségét a káderek kiválasztásában, de azt tudom a délszláv osztályon dolgozó kollégáimtól, hogy általános fiatalítás zajlik a cégben. Amikor a délszláv háborúk kellős közepén minket toboroztak, akkor kivétel nélkül ismert, az akkori rezsimekkel nagyon is kritikus újságírókat választottak Boszniából, Horvátországból, Szerbiából, Macedóniából, Montenegróból, Koszovóból. Később, a háborúk után, legtöbben közülük magas beosztásban dolgoztak az utódállamokban.

– Azért is felmerül, hogy a SZER induló adása a Fidesz szekerét tolja-e, mert a Magyarországon szolgáló Cornstein amerikai nagykövet nemrégiben kicsikarta az ígéretet a rádió eddigi vezetésétől, hogy Orbánnak nem kell majd kemény bánásmódtól tartania. Te például vezetőként akceptálnál egy ilyen nagyköveti kérést?

– Természetesen nem, de nem is biztos, hogy így történt. Csak az egyik felet hallottuk, neki pedig az az érdeke, hogy a főnöke előtt bizonyítsa „hasznos” tevékenységét. Mindenesetre Corstein nyilatkozatai, meg a Kovács Zoltánnal történt „csevegés” nem kellemes belépő a SZER új magyar vezetősége számára.

– Szerinted mire lehet elég egy internetes portál, hisz' látjuk, sem a román, sem a bolgár szerkesztőség nem hallatja igazán a hangját. Egy a sok közül?

– Nem ismerem a már több, mint egy éve működő bolgár és román SZER portál látogatottsági adatait. Azt tudom, hogy a román szerkesztőség vezetője egy veterán „szabadeurópás”. Napi rendszerességgel olvasom azonban a SZER angol nyelvű, és a szerb-horvát nyelvű honlapját. Minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy teljesen hiteles, pártatlan tájékoztatásról van szó. És nem mellesleg: gyorsak, lényegre törőek, olvasmányosak az írások. Reméljük, a döcögős kezdet után, a magyar is ilyen lesz.