A Szájer-ügy árnyéka 2004-ig nyúlik vissza, és felveti a Fidesz és Orbán Viktor felelősségét is

Millei Ilona 2020. december 12. 08:38 2020. dec. 12. 08:38

Tarjányi Péter szerint a honvédelmi és rendészeti bizottságnak és a nemzetbiztonsági bizottságnak a kezében van a lehetőség arra, hogy végre tiszta vizet öntsenek a pohárba a Szájer-ügyben. Csak ki kell kérniük azt a másfél-két oldalas rendőri jelentést, ami konkrétan a november 27-i brüsszeli akcióról szól, és ami a biztonságpolitikai szakértő meggyőződése szerint már itt van Budapesten. Úgy véli, az, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat is felügyelő miniszter csak a sajtóból értesült a brüsszeli eseményekről, igencsak vitatható. Ha viszont ténylegesen igaz – ahogy ezt az Információs Hivatal volt vezetője, Földi László állította –, hogy ez egy húsz-harminc éves probléma, aminek már voltak súlyos fejleményei korábban, akkor ez már 2004-es gond, akkor ez már Fidesz-probléma, és már nem csak Szijjártó Péter, hanem Orbán Viktor gondja is.

– Ön december 3-án úgy nyilatkozott az ATV-ben, hogy a magyar kormánynak a nemzetközi protokoll értelmében legkésőbb másnap reggelig, vagyis november 28-án, szombaton már értesülnie kellett arról, hogy mi történt november 27-én, pénteken este Brüsszelben Szájer Józseffel. Ön akkor elmondta, először a belga belügyminisztériumot kellett értesítenie a brüsszeli rendőrségnek, ezt követően ők továbbították az információt a magyar nagykövetségnek, ahonnan a szexparti híre közvetlenül eljuthatott a magyar kormány tisztségviselőihez. Tudjuk, hogy így is történt? Minden esetben így kell lennie?

– Ha ez nem történt meg, akkor valaki hibázott. Előfordulhat, hogy nem történik meg, de akkor nyilvánvalóan emberi mulasztással állunk szemben. Ez ilyen egyszerű. 

– Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Continental autóipari cég december 2-i kőbányai sajtótájékoztatóján azzal hárította el a Szájer József EP-képviselő lemondásával és brüsszeli partijával kapcsolatos kérdéseket, hogy ő is csak a sajtóból értesült arról. Akkor hogyan lehetséges, hogy ő, mint a kormány tagja nem értesült róla?

– Ez egy millió dolláros kérdés, erre nem tudom a választ. Neki erről tudnia kellett volna, hiszen mind a Belügyminisztériumban, mind a Külügyminisztériumban 24 órás ügyeleti rendszer működik. Ezeknek az ügyeleti rendszereknek jelentési kötelezettségük van a közvetlen vezetőiknek, és a szolgálati hierarchia csúcsán ott van a miniszter. Azt el tudom képzelni, hogy van néhány órás csúszás, de, hogy egy miniszter szombathoz képest mondjuk hétfőn vagy kedden ne tudna ezekről a dolgokról, azt nehezen tudom elképzelni. Ez valami kapitális baklövés lenne a rendszeren belül, aminek már meglennének a felelősei. 

– Aztán jött a nemzetbiztonsági bizottság ülése, ahol kiderült, a nemzetbiztonsági törvény szerint az Információs Hivatal (IH) látja el a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön található magyar szervek, létesítmények nemzetbiztonsági védelmét. Ez a külképviseletekre, az ott dolgozó diplomatákra és munkatársakra terjed ki, de az Európai Parlamentet, valamint a képviselőit érintően az IH-nak semmilyen hatásköre nincs. A Szájer-ügyben semmilyen hatáskörrel nem rendelkező titkosszolgálatot felügyelő miniszter, Szijjártó Péter, ezért értesült csak később a történtekről. Igaz lehet ez?

– Nehezen tudom elképzelni, hogy ez így lenne igaz. Amivel az IH élt, az egy klasszikus hibaelhárítási metódus. Attól függetlenül, hogy az Információs Hivatalnak az európai parlamenti képviselők védelme vagy figyelése adott esetben nem szerepel közvetlenül a feladatlistájában, az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal közvetlen működése fölött van még egy magasabb valami, és ezt úgy hívják, hogy Nemzetbiztonsági törvény. A Nemzetbiztonsági törvény pedig szabályozza, hogy ezeknek a szervezeteknek minden olyan személyt védeniük kell, akik a magyar állam, a magyar kormány szempontjából valami olyan munkát végeznek, mint például az európai parlamenti képviselők. Ez egy kicsit furcsa helyzet, olyan mintha egy forgalmat irányító rendőr akkor, amikor tőle 30 méterre épp egy ékszerboltot rabolnak ki, arra hivatkozna, hogy neki azzal tulajdonképpen azért nincs dolga, mert ő éppen közlekedést irányít. Ez vicc. Van egy általános, magasabb szabály, aminek a keretében ezeknek a szervezeteknek el kell járniuk. Egyébként meg nem hiszem, hogy erről az egészről ne tudtak volna, mert egyre több olyan megszólalás van, amihez kapcsolódóan politikusok, illetve politikusokhoz köthető publicisták arról beszélnek, hogy igazából tudtak Szájer József orientációjáról, és arról is, hogy voltak ilyenfajta ügyei. Ezzel kapcsolatban például az IH volt vezetője, Földi László arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak tulajdonképpen nem most, hanem már húsz, vagy harminc évvel ezelőtt megvolt ez az információ, és ilyen szempontból Szájer József a látókörükben volt. Ha ez igaz, akkor innentől kezdve megint sántít az az Információs Hivatalnak a nemzetbiztonsági bizottság  ülésén tett érvelése, mert akkor ez tulajdonképpen létező információ volt, és ezzel ezen szervezeteknek valamit kezdeniük kellett volna. Nem most, hanem már sokkal, sokkal korábban. Ha nem tették, akkor az a baj, ha meg tették, de nem végeztek jó munkát, akkor az a baj. Ebben a történetben tehát mindenképpen van felelősségük, azt nem lehet elmismásolni. 

– Ungár Péter, a nemzetbiztonság bizottsági LMP-s tagja, aki részt vett a bizottsági ülésen, szerdán az ATV-ben azt mondta, hogy szerinte Szijjártó tényleg nem tudott erről az ügyről. Ön szerint normális dolog, hogy Szijjártó Péter ne tudott volna arról, milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelentő életmódot folytat Szájer József Brüsszelben? 

– Még egyszer mondom, ha tényleg nem tudott róla, akkor  valaki ebben a szolgálati hierarchiában piszok nagyot hibázott. Ha ez tényleg így van, és igazat mond a külügyminiszter, akkor ez a rendszer nem működik jól. Akkor meg ez a probléma. 

– Ha föltesszük, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter mégsem bontotta ki az igazság minden szálát arról, hogy mit tudott, és mit nem, akkor ön szerint normális dolog, hogy így meneküljön ki a felelősség alól? Tulajdonképpen az ő felelőssége a legnagyobb az ügyben, nem?

– Azt gondolom, hogy itt egy összetett felelősségi problémával állunk szemben. Nekem igazán az a furcsa, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésén azt a kérdést, hogy mi történt korábban, sem a kormánypárti, sem az ellenzéki képviselők nem tették föl. Amikor az IH volt vezetője, Földi László arról beszél, hogy egyébként ezzel a problémával korábban már volt dolguk, akkor azért azt jó lenne tudni, hogy milyen dolguk volt vele. Mert, ha ténylegesen igaz, hogy ez egy húsz-harminc éves probléma, aminek már voltak hullámai, súlyos fejleményei korábban, akkor azért azt jó lenne tudni, hogy konkrétan mi történt? Mert, ha annak idején történtek hasonló ügyek, és adott esetben valamilyen lebukás is volt, amiről valamiféle információval rendelkeztek már húsz évvel ezelőtt, akkor ez egy nagyon, nagyon súlyos dolog. Akkor innentől kezdve, igen sok döntés megkérdőjeleződik. Például, hogy miért jelöltek olyan embert európai parlamenti képviselőnek, majd hogyan lehetett valaki úgy európai parlamenti képviselő, hogy korábban, hasonló témákban már megbukott. És akkor ez már 2004-es gond, ez már Fidesz probléma, és már nem csak Szijjártó Péter, hanem Orbán Viktor problémája is. Nagyon sok kérdés van, és ezeket tisztázni kellene. Én nem tudok arra válaszolni, hogy konkrétan kinek, milyen felelőssége van most, mert véleményem szerint a vizsgálatok nemhogy nem értek véget, de még el sem kezdődtek igazán.

– Kinek lenne a feladata ezeket elkezdeni?

– Például a honvédelmi és rendészeti bizottságnak, a nemzetbiztonsági bizottságnak. A hivatalos szerveknek ezeket a kérdéseket fel kellene tenniük. Nagyon szép, amit most az Információs Hivatal vezetője mondott, hogy nekik ezzel nem volt dolguk, de hát ez csak a pillanatnyi helyzet. És mi volt a múltban? Mi volt tíz éve, húsz éve? Maga a Fidesz, meg a Fidesz potentátjai ismerték el, hogy erről a problémáról tudtak. És hogyan tudtak? Miként értesültek róla? Szájer József annak idején elmondta? Volt valami ügy, aminek kapcsán ők erről értesültek, volt valami olyan téma, aminek a kapcsán Szájer már kompromittálódott korábban? Ezek nagyon súlyos kérdések. Ezeket föl kéne tárni. Nyilván, folytatni kell a vizsgálatot, és részinformációim vannak arról, hogy ezekben a témákban például a nemzetbiztonsági bizottság akar még kérdéseket feltenni. 

– A kérdésfeltevésen kívül tehet egyebet?

– Nagyon konkrétan és egyszerűen meg lehetne azt tenni, hogy például vagy a rendészeti bizottság, vagy a nemzetbiztonsági bizottság kikéri azokat a jelentéseket, amik november 27-én Brüsszelben születtek. Például annak a rendőri egységnek kéne elolvasni a jelentését – másfél-két oldal lehet –, ami konkrétan erről az akcióról szól. Abban benne van, hogy nevezett személyt feltartóztatták, és a zsákjából előkerült egy, tíz, vagy száz, nem tudom mennyi tabletta. Még erre sincs válasz, miközben meggyőződésem, hogy ez a jelentés már itt van Budapesten. Ezért nem tudom megmondani, hogy kinek van az ügyben felelőssége, mert még nem derült ki, hogy kinek van felelőssége. 

– A bizottságoknak lesz annyi erejük, hogy kikérjék ezt a jelentést?

– Ez nagyon egyszerű kérés. Például Ungár Péter beballag, és azt mondja, szeretném elolvasni ezt a másfél oldalas jelentést. És azt oda kell neki adni!