A szolidaritás erőpróbái

Az EU elítéli Oroszország Ukrajna ellen folytatott rosszindulatú kibertevékenységét

Az Európai Unió és tagállamai, valamint nemzetközi partnerei határozottan elítélik Oroszország Ukrajna ellen folytatott "rosszindulatú kibertevékenységét", amelynek célpontja a ViaSat által üzemeltetett KA-SAT műholdas hálózat volt - szögezte le sajtóközleményében Josep Borrell. Az unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője elmondta: "ennek azért van jelentősége, mert ez az első alkalom, hogy európai uniós szinten, állami szereplőnek - Oroszországnak - tulajdonítjuk a támadásokat".

A litván parlament népirtásnak minősítette az Ukrajnában történteket

A litván parlament egyhangúlag népirtásnak minősítette Oroszország Ukrajna elleni támadását. "Oroszország, amelynek fegyveres erői szándékosan és szisztematikusan vesznek célba civil célpontokat, terrorizmust követ el, és támogatja a terrorizmust" - áll az elfogadott indítványban.

A szemek Budapestre szegeződtek

Váratlan villámlátogatást tett Budapesten az Európai Bizottság elnöke, aki egy vacsora keretében Orbán Viktorral vitatta meg az EU által tervezett – ám Budapest által vétóval fenyegetett – orosz olajimport-stopot. Ursula von der  Leyen a megbeszélés után közzétett Twitter-posztjában azt írta: „Előreléptünk, de tovább kell dolgoznunk. Videókonferenciát tartunk a regionális szereplőkkel az olajinfrastruktúra terén erősítendő regionális együttműködéstől”. Kitért arra is, hogy a találkozó segített tisztázni a szankciókkal és az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdéseket.

Orbán Viktor csak egy képet tett fel a Facebook-falára, „Isten hozta, Elnök asszony!” semmitmondó szöveggel. Maga helyett a külügyminiszterével üzente meg a véleményét a találkozóról. Szijjártó Péter arról beszélt, hogy ez a szankciós csomag hatalmas problémákat okozna a magyaroknak, „hiszen eddig Magyarország energiaellátása biztos lábakon állt” (megj.: azt már mi kérdezzük, melyik, a szankciót elfogadni akaró tagállamé nem?), a szankció hatályba lépése után lehetetlen lenne beszerezni az ország számára szükség mennyiségben a kőolajat (megj.: energetikai szakértők, köztük Holoda Attila, ezt többször cáfolták). A megoldási javaslatokat pedig Brüsszeltől várja Budapest (megj.: úgy tudni, hogy a többi, hasonló problémával küszködő tagállam saját maga tett javaslatokat arra, hogyan lehetne brüsszeli segítséggel megoldásokat találni).  Orbán, Szijjártón keresztül ismét kinyilvánította, hogy a szankciócsomagot ebben a formájában Magyarország nem tudja támogatni, s újfent az immár lózungként használt gazdasági atombomba-hasonlattal állt elő. A külügyminiszter egy – előre begyakoroltnak tűnő – grimasz kíséretében annyit jegyzett végül meg, hogy „némi előrehaladást azért elértünk...de még nagyon sok mindent kell megbeszélni ahhoz, hogy ezen álláspontunk adott esetben változhasson”.

A tervezett – sorrendben hatodik – uniós szankciócsomag hatályba lépésével a legtöbb uniós tagállam leállítaná az oroszországi olajimportot az év végéig. Az eredeti tervezetet – amit az Európai Bizottság szakértői készítettek – azóta többször finomították, belevéve halasztásokat több tag számára. Eredetileg csak Magyarország és Szlovákia kapott volna egy év pluszt a leválásra, ám utóbb ezt 2024 végéig módosították. Orbán szerint azonban ez sem elég az átállásra (megj.: szakértők szerint elég, csak éppen le kellene mondani arról az extraprofitról, amit a jelenleg nagyon olcsó orosz kőolajon tud elérni a MOL). Ugyanakkor menet közben Csehország és Bulgária is csatlakozott a halasztást kérőkhöz,. 

Újabb jelentős amerikai segítség 

Az Egyesült Államok 39,8 milliárd dolláros segélyt tervez Ukrajnának – legalábbis egy Demokrata párti tervezet szerint – értesült a Reuters. Az amerikai Kongresszus képviselőháza már kedden elfogadhatja a tervet, ami meghaladja Joe Biden elnök múlt havi 33 milliárd dolláros kérését. A szenátus vezetői tudatták, készek a gyors lépésre. Joe Biden elnök április 28-án 33 milliárd dollárt kért a Kongresszustól Ukrajna támogatására, beleértve a több mint 20 milliárd dolláros katonai segítséget. Ez a javaslat az Oroszországgal vívott háború amerikai finanszírozásának drámai fokozását jelentette. A hírügynökség forrásai szerint az új javaslat további 3,4 milliárd dollárt tartalmaz katonai segélyre és 3,4 milliárd dollár humanitárius segélyre.

Nem csak a segéllyel, egy, a II. világháborúban alkalmazott – úgynevezett kölcsönbérleti – program újjáélesztésével is segítene az Egyesült Államok. A program lehetővé teszi Washington számára, hogy gyorsabban kölcsönözzön vagy béreljen katonai felszerelést szövetségeseinek. Ebben az esetben az orosz invázió által érintetteken, például Lengyelországon és más kelet-európai országokon, valamint Ukrajnán segíthet a program – jegyzi meg a Reuters.

Ez utóbbira reagált Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök Twitter posztjában megköszönte Bidennek és az amerikaiaknak a szabadságért folytatott harcban Ukrajnának nyújtott támogatást, történelminek nevezve a kölcsönbérleti törvény aláírását. „Meggyőződésem, hogy újra együtt fogunk nyerni. És meg fogjuk védeni a demokráciát Ukrajnában. És Európában. Mint 77 évvel ezelőtt” – írta Zelenszkij.

Csütörtökön ismét összeül az ENSZ BT

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön új nyilvános ülést tervez Oroszország ukrajnai háborújáról, tekintettel a humanitárius helyzet folyamatos romlására – közölték diplomaták New Yorkban. A Franciaország és Mexikó által javasolt ülés már a 16. lesz azóta, hogy Oroszország február 24-én megindította ukrajnai invázióját. Mint mi is beszámoltunk róla, a testület múlt pénteken Norvégia és Mexikó kezdeményezésére egyhangú nyilatkozatot fogadott el, ám az nagyon enyhe megfogalmazású volt, csak olyan lózungokat puffogtatott, mint hogy a BT „erőteljesen támogatja” az ENSZ főtitkárát a konfliktus békés megoldásának a keresésében. Jegyezzük meg, ennél keményebb szöveget a vétójoggal rendelkező Oroszország megakadályozott volna.

Ugyancsak csütörtökön kezd rendkívüli ülésszakot Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa. Ukrajna kérte az összehívását. A téma az ukrajnai emberi jogi helyzet romlása.

Harcok keleten és délen

Az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz erők harckocsik és tüzérség támogatásával megrohamozták a mariupoli Azovsztal acélgyárat, ahol az Azovi tenger partján fekvő stratégiailag fontos kikötőváros utolsó védői még kitartanak. Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója szerint a roham azután indult, hogy elhagyta a donyecki régiót az ENSZ konvoja. Korábban az ENSZ és a Vöröskereszt közös segítségével sikerül kimenteni az acélmű alatti katakomba-rendszerben hetekkel korábban menedéket kereső civilek százait, elsősorban nőket, időseket és gyerekeket.

Az amerikai védelmi minisztérium szerint egyébként vannak arra utaló jelek, hogy az oroszok erőszakkal hurcolják el Oroszországba a megszállt területekről az ukránokat. Korábban mások is beszámoltak már erről a jelenségről.

A Fekete-tengeri Odesszát újabb orosz csapások érték. A CNN jelentése szerint tengeralattjárókkal, felszíni hajókkal és repülőgépekkel rakétákat lőttek ki a város déli részén, a többi között egy bevásárlóközpontot és két szállodát célozva. A városi tanács által közzétett videón komoly veszteségek láthatók.

Az ukrán hadsereg vezérkarának jelentése szerint Oroszország visszatartja egyes csapatait a határain belül, hogy megakadályozza az ukrán ellentámadást, amely Harkivtól keletre haladt előre. Ukrajnán belül a legintenzívebb tevékenység a donyecki régióban zajlik, ahol az orosz erők a jelentős közlekedési csomópont, Liman városa felé igyekeznek.

Globális élelmiszerváság jöhet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyen azonnali lépéseket az ukrán kikötők orosz blokádjának felszámolása érdekében, ellenkező esetben Ukrajna nem lesz képes exportálni a búzát és egyéb terményeket, aminek következtében globális élelmiszerválság következhet be. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn Odesszában tett váratlan látogatást, s közölte, hogy gabonával, búzával és kukoricával teli silókat látott, amelyek exportra készen állnak, de a kikötő blokádja miatt nem lehet elszállítani azokat. Globális válaszokra van szükség a helyzet megoldásához – szögezte le.

Mint a The Guardian írja: évtizedek – vélhetően a II. világháború – óta először nincs kereskedelmi flotta-mozgás az odesszai kikötőben, pedig hagyományosan az a legjelentősebb ukrajnai Fekete-tengeri kikötő, amelyen keresztül bonyolítják az ország mezőgazdasági termékeinek kivitelét. 

Párhuzamos európai közösség alakul?

Ukrajna benyújtotta hivatalos kérdőívének második csomagját is az EU-tagjelöltség megszerzéséhez. „Ma újabb lépést tettünk – egy nagyon fontos és nem csak formális lépést – az Európai Unió felé vezető úton” – jelentette be Volodimir Zelenszkij hétfő késő esti beszédében.

Emmanuel Macron szerint azonban a tagság elnyerése „több évbe, sőt, valószínűleg több évtizedbe is telhet”. A strasbourgi Európai Parlamentben tartott beszédében a francia elnök egy „párhuzamos európai közösség” létrehozását javasolta a tömbhöz csatlakozni kívánó, illetve – nyilvánvalóan Nagy-Britanniára utalva – az unióból kilépő országok számára. Olaf Scholz, Németország kancellárja „nagyon érdekesnek” minősítette Macron javaslatát.

Finnország és a NATO
Igen valószínű, hogy Finnország kérvényezni fogja a NATO-tagságot – közölte a finn európai ügyekért felelős miniszter. Tytti Tuppurainen a CNN-nek azt mondta, a döntés még nem született meg, de az ország valószínű tagsága természetes válasz Oroszország ukrajnai háborújára. 

Mint ismert, a két semleges északi ország, Finnország és Svédország az orosz invázió után megváltoztatni látszik korábbi álláspontját, és tervezi, hogy kéri felvételét a NATO-ba. A két és fél hónapja tartó háború előrehaladtával mindkét országban folyamatosan nő a tagság támogatóinak tábora. Azelőtt kisebbségben voltak a csatlakozás-pártiak, ám ma már a lakosságnak jóval több, mint a fele szeretné a szervezeten belül látni a hazáját.

Putyin beszédének visszhangja

Világszerte érdeklődéssel figyelték és azóta is elemzik Vlagyimir Putyin hétfői beszédét, amit a hitleri Németország legyőzéséről, a II. világháború európai befejezéséről megemlékező Győzelem napi moszkvai parádén mondott el. (Erről elemzésünket itt olvashatják). A Fehér Ház dezinformációval teli „revizionista történelemnek” minősítette a beszédet, és „nyilvánvalóan abszurdnak” minősítette a felvetést, hogy a nyugati agresszió vezetett az ukrajnai háborúhoz.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára egy hétfői sajtótájékoztatón leszögezte: május 9-e „az európai béke és egység megünnepléséről, valamint a nácik második világháborús vereségéről szól”, ehelyett „Putyin elferdíti a történelmet”, hogy igazolja provokálatlan és indokolatlan háborúját.

Nem jó orosznak lenni a világban

Oroszország lengyelországi nagykövetét vörös festékkel dobták meg az ukrajnai háború ellen tiltakozó emberek, amikor meg akarta koszorúzni a varsói szovjet katonai temetőben. Az orosz hírügynökségek által közzétett videófelvételeken Szergej Andrejev festékkel a ruháján és az arcán látható, tömeg veszi körül, némelyikük ukrán zászlókat tartott, miközben azt skandálta: „fasiszták” és „gyilkosok”.

Moszkva hivatalosan is tiltakozott az incidens miatt.

Bátor orosz újságírók

Orosz újságírók Putyint kritizáló bejegyzéseiről számol be a nemzetközi sajtó. Úgy tűnik, két orosz riporter legalább 30 cikket tett közzé egy Kreml-barát híroldalon, a lenta.ru-n. Ezek az írások bírálják Putyin ukrajnai invázióját és az ellenvéleményeket kifejtők elnyomását. „Putyin és köre arra van ítélve, hogy a háború vége után bíróság elé álljon... Putyin és társai el fognak menekülni a háború elvesztése után” – idézett a CNN a lenta.ru oldalon megjelent egyik írásból.