A szolidaritás erőpróbái

NVZS 2022. május 10. 10:32 2022. máj. 10. 10:32

Ukrajnában az oroszok a tenger alól, a tengerről és a levegőből is támadták Odesszát, amelynek a kereskedelmi kikötője nem működik, a gabonaszállítmányok nem tudják azt elhagyni. Ez globális élelmiszerválsággal fenyeget. A jelek szerint Orbán Viktor mereven kitart az orosz olajimport-stop vétója mellett, Ursula von der Leyen pedig tovább dolgozik az embargót is tartalmazó hatodik uniós szankciós csomag útjában álló akadályok lebontásáért. Ukrajna benyújtotta az uniós csatlakozáshoz szükséges második csomagját, a francia elnök a hosszú csatlakozási időre is tekintettel, egy párhuzamos európai közösség létrehozását javasolta. Finnország jelezte, hogy minden bizonnyal csatlakoznak a NATO-hoz. Az Egyesült Államok 40 milliárd dolláros segélycsomagban gondolkodnak, s Biden elnök aláírta a II. világháborúban már bevált, úgynevezett kölcsönbérleti program újjáélesztéséhez szükséges dokumentumot.

Az EU elítéli Oroszország Ukrajna ellen folytatott rosszindulatú kibertevékenységét

Az Európai Unió és tagállamai, valamint nemzetközi partnerei határozottan elítélik Oroszország Ukrajna ellen folytatott "rosszindulatú kibertevékenységét", amelynek célpontja a ViaSat által üzemeltetett KA-SAT műholdas hálózat volt - szögezte le sajtóközleményében Josep Borrell. Az unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője elmondta: "ennek azért van jelentősége, mert ez az első alkalom, hogy európai uniós szinten, állami szereplőnek - Oroszországnak - tulajdonítjuk a támadásokat".

A litván parlament népirtásnak minősítette az Ukrajnában történteket

A litván parlament egyhangúlag népirtásnak minősítette Oroszország Ukrajna elleni támadását. "Oroszország, amelynek fegyveres erői szándékosan és szisztematikusan vesznek célba civil célpontokat, terrorizmust követ el, és támogatja a terrorizmust" - áll az elfogadott indítványban.

A szemek Budapestre szegeződtek

Váratlan villámlátogatást tett Budapesten az Európai Bizottság elnöke, aki egy vacsora keretében Orbán Viktorral vitatta meg az EU által tervezett – ám Budapest által vétóval fenyegetett – orosz olajimport-stopot. Ursula von der  Leyen a megbeszélés után közzétett Twitter-posztjában azt írta: „Előreléptünk, de tovább kell dolgoznunk. Videókonferenciát tartunk a regionális szereplőkkel az olajinfrastruktúra terén erősítendő regionális együttműködéstől”. Kitért arra is, hogy a találkozó segített tisztázni a szankciókkal és az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdéseket.

Orbán Viktor csak egy képet tett fel a Facebook-falára, „Isten hozta, Elnök asszony!” semmitmondó szöveggel. Maga helyett a külügyminiszterével üzente meg a véleményét a találkozóról. Szijjártó Péter arról beszélt, hogy ez a szankciós csomag hatalmas problémákat okozna a magyaroknak, „hiszen eddig Magyarország energiaellátása biztos lábakon állt” (megj.: azt már mi kérdezzük, melyik, a szankciót elfogadni akaró tagállamé nem?), a szankció hatályba lépése után lehetetlen lenne beszerezni az ország számára szükség mennyiségben a kőolajat (megj.: energetikai szakértők, köztük Holoda Attila, ezt többször cáfolták). A megoldási javaslatokat pedig Brüsszeltől várja Budapest (megj.: úgy tudni, hogy a többi, hasonló problémával küszködő tagállam saját maga tett javaslatokat arra, hogyan lehetne brüsszeli segítséggel megoldásokat találni).  Orbán, Szijjártón keresztül ismét kinyilvánította, hogy a szankciócsomagot ebben a formájában Magyarország nem tudja támogatni, s újfent az immár lózungként használt gazdasági atombomba-hasonlattal állt elő. A külügyminiszter egy – előre begyakoroltnak tűnő – grimasz kíséretében annyit jegyzett végül meg, hogy „némi előrehaladást azért elértünk...de még nagyon sok mindent kell megbeszélni ahhoz, hogy ezen álláspontunk adott esetben változhasson”.

A tervezett – sorrendben hatodik – uniós szankciócsomag hatályba lépésével a legtöbb uniós tagállam leállítaná az oroszországi olajimportot az év végéig. Az eredeti tervezetet – amit az Európai Bizottság szakértői készítettek – azóta többször finomították, belevéve halasztásokat több tag számára. Eredetileg csak Magyarország és Szlovákia kapott volna egy év pluszt a leválásra, ám utóbb ezt 2024 végéig módosították. Orbán szerint azonban ez sem elég az átállásra (megj.: szakértők szerint elég, csak éppen le kellene mondani arról az extraprofitról, amit a jelenleg nagyon olcsó orosz kőolajon tud elérni a MOL). Ugyanakkor menet közben Csehország és Bulgária is csatlakozott a halasztást kérőkhöz,. 

Újabb jelentős amerikai segítség 

Az Egyesült Államok 39,8 milliárd dolláros segélyt tervez Ukrajnának – legalábbis egy Demokrata párti tervezet szerint – értesült a Reuters. Az amerikai Kongresszus képviselőháza már kedden elfogadhatja a tervet, ami meghaladja Joe Biden elnök múlt havi 33 milliárd dolláros kérését. A szenátus vezetői tudatták, készek a gyors lépésre. Joe Biden elnök április 28-án 33 milliárd dollárt kért a Kongresszustól Ukrajna támogatására, beleértve a több mint 20 milliárd dolláros katonai segítséget. Ez a javaslat az Oroszországgal vívott háború amerikai finanszírozásának drámai fokozását jelentette. A hírügynökség forrásai szerint az új javaslat további 3,4 milliárd dollárt tartalmaz katonai segélyre és 3,4 milliárd dollár humanitárius segélyre.

Nem csak a segéllyel, egy, a II. világháborúban alkalmazott – úgynevezett kölcsönbérleti – program újjáélesztésével is segítene az Egyesült Államok. A program lehetővé teszi Washington számára, hogy gyorsabban kölcsönözzön vagy béreljen katonai felszerelést szövetségeseinek. Ebben az esetben az orosz invázió által érintetteken, például Lengyelországon és más kelet-európai országokon, valamint Ukrajnán segíthet a program – jegyzi meg a Reuters.

Ez utóbbira reagált Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök Twitter posztjában megköszönte Bidennek és az amerikaiaknak a szabadságért folytatott harcban Ukrajnának nyújtott támogatást, történelminek nevezve a kölcsönbérleti törvény aláírását. „Meggyőződésem, hogy újra együtt fogunk nyerni. És meg fogjuk védeni a demokráciát Ukrajnában. És Európában. Mint 77 évvel ezelőtt” – írta Zelenszkij.

Csütörtökön ismét összeül az ENSZ BT

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön új nyilvános ülést tervez Oroszország ukrajnai háborújáról, tekintettel a humanitárius helyzet folyamatos romlására – közölték diplomaták New Yorkban. A Franciaország és Mexikó által javasolt ülés már a 16. lesz azóta, hogy Oroszország február 24-én megindította ukrajnai invázióját. Mint mi is beszámoltunk róla, a testület múlt pénteken Norvégia és Mexikó kezdeményezésére egyhangú nyilatkozatot fogadott el, ám az nagyon enyhe megfogalmazású volt, csak olyan lózungokat puffogtatott, mint hogy a BT „erőteljesen támogatja” az ENSZ főtitkárát a konfliktus békés megoldásának a keresésében. Jegyezzük meg, ennél keményebb szöveget a vétójoggal rendelkező Oroszország megakadályozott volna.

Ugyancsak csütörtökön kezd rendkívüli ülésszakot Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa. Ukrajna kérte az összehívását. A téma az ukrajnai emberi jogi helyzet romlása.

Harcok keleten és délen

Az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz erők harckocsik és tüzérség támogatásával megrohamozták a mariupoli Azovsztal acélgyárat, ahol az Azovi tenger partján fekvő stratégiailag fontos kikötőváros utolsó védői még kitartanak. Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója szerint a roham azután indult, hogy elhagyta a donyecki régiót az ENSZ konvoja. Korábban az ENSZ és a Vöröskereszt közös segítségével sikerül kimenteni az acélmű alatti katakomba-rendszerben hetekkel korábban menedéket kereső civilek százait, elsősorban nőket, időseket és gyerekeket.

Az amerikai védelmi minisztérium szerint egyébként vannak arra utaló jelek, hogy az oroszok erőszakkal hurcolják el Oroszországba a megszállt területekről az ukránokat. Korábban mások is beszámoltak már erről a jelenségről.

A Fekete-tengeri Odesszát újabb orosz csapások érték. A CNN jelentése szerint tengeralattjárókkal, felszíni hajókkal és repülőgépekkel rakétákat lőttek ki a város déli részén, a többi között egy bevásárlóközpontot és két szállodát célozva. A városi tanács által közzétett videón komoly veszteségek láthatók.

Az ukrán hadsereg vezérkarának jelentése szerint Oroszország visszatartja egyes csapatait a határain belül, hogy megakadályozza az ukrán ellentámadást, amely Harkivtól keletre haladt előre. Ukrajnán belül a legintenzívebb tevékenység a donyecki régióban zajlik, ahol az orosz erők a jelentős közlekedési csomópont, Liman városa felé igyekeznek.

Globális élelmiszerváság jöhet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyen azonnali lépéseket az ukrán kikötők orosz blokádjának felszámolása érdekében, ellenkező esetben Ukrajna nem lesz képes exportálni a búzát és egyéb terményeket, aminek következtében globális élelmiszerválság következhet be. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn Odesszában tett váratlan látogatást, s közölte, hogy gabonával, búzával és kukoricával teli silókat látott, amelyek exportra készen állnak, de a kikötő blokádja miatt nem lehet elszállítani azokat. Globális válaszokra van szükség a helyzet megoldásához – szögezte le.

Mint a The Guardian írja: évtizedek – vélhetően a II. világháború – óta először nincs kereskedelmi flotta-mozgás az odesszai kikötőben, pedig hagyományosan az a legjelentősebb ukrajnai Fekete-tengeri kikötő, amelyen keresztül bonyolítják az ország mezőgazdasági termékeinek kivitelét. 

Párhuzamos európai közösség alakul?

Ukrajna benyújtotta hivatalos kérdőívének második csomagját is az EU-tagjelöltség megszerzéséhez. „Ma újabb lépést tettünk – egy nagyon fontos és nem csak formális lépést – az Európai Unió felé vezető úton” – jelentette be Volodimir Zelenszkij hétfő késő esti beszédében.

Emmanuel Macron szerint azonban a tagság elnyerése „több évbe, sőt, valószínűleg több évtizedbe is telhet”. A strasbourgi Európai Parlamentben tartott beszédében a francia elnök egy „párhuzamos európai közösség” létrehozását javasolta a tömbhöz csatlakozni kívánó, illetve – nyilvánvalóan Nagy-Britanniára utalva – az unióból kilépő országok számára. Olaf Scholz, Németország kancellárja „nagyon érdekesnek” minősítette Macron javaslatát.

Finnország és a NATO
Igen valószínű, hogy Finnország kérvényezni fogja a NATO-tagságot – közölte a finn európai ügyekért felelős miniszter. Tytti Tuppurainen a CNN-nek azt mondta, a döntés még nem született meg, de az ország valószínű tagsága természetes válasz Oroszország ukrajnai háborújára. 

Mint ismert, a két semleges északi ország, Finnország és Svédország az orosz invázió után megváltoztatni látszik korábbi álláspontját, és tervezi, hogy kéri felvételét a NATO-ba. A két és fél hónapja tartó háború előrehaladtával mindkét országban folyamatosan nő a tagság támogatóinak tábora. Azelőtt kisebbségben voltak a csatlakozás-pártiak, ám ma már a lakosságnak jóval több, mint a fele szeretné a szervezeten belül látni a hazáját.

Putyin beszédének visszhangja

Világszerte érdeklődéssel figyelték és azóta is elemzik Vlagyimir Putyin hétfői beszédét, amit a hitleri Németország legyőzéséről, a II. világháború európai befejezéséről megemlékező Győzelem napi moszkvai parádén mondott el. (Erről elemzésünket itt olvashatják). A Fehér Ház dezinformációval teli „revizionista történelemnek” minősítette a beszédet, és „nyilvánvalóan abszurdnak” minősítette a felvetést, hogy a nyugati agresszió vezetett az ukrajnai háborúhoz.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára egy hétfői sajtótájékoztatón leszögezte: május 9-e „az európai béke és egység megünnepléséről, valamint a nácik második világháborús vereségéről szól”, ehelyett „Putyin elferdíti a történelmet”, hogy igazolja provokálatlan és indokolatlan háborúját.

Nem jó orosznak lenni a világban

Oroszország lengyelországi nagykövetét vörös festékkel dobták meg az ukrajnai háború ellen tiltakozó emberek, amikor meg akarta koszorúzni a varsói szovjet katonai temetőben. Az orosz hírügynökségek által közzétett videófelvételeken Szergej Andrejev festékkel a ruháján és az arcán látható, tömeg veszi körül, némelyikük ukrán zászlókat tartott, miközben azt skandálta: „fasiszták” és „gyilkosok”.

Moszkva hivatalosan is tiltakozott az incidens miatt.

Bátor orosz újságírók

Orosz újságírók Putyint kritizáló bejegyzéseiről számol be a nemzetközi sajtó. Úgy tűnik, két orosz riporter legalább 30 cikket tett közzé egy Kreml-barát híroldalon, a lenta.ru-n. Ezek az írások bírálják Putyin ukrajnai invázióját és az ellenvéleményeket kifejtők elnyomását. „Putyin és köre arra van ítélve, hogy a háború vége után bíróság elé álljon... Putyin és társai el fognak menekülni a háború elvesztése után” – idézett a CNN a lenta.ru oldalon megjelent egyik írásból.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom