A szuverenitástörvény Orbán ellenfeleinek felmorzsolására irányul
„Orbán Viktor újra tüzet nyit az EU-ra” – ezzel a címmel közölte a Deutsche Welle Keno Verseck írását. A magyar miniszterelnök a héten egy Charles Michelhez és a tagállamokhoz intézett levélben közvetve jelezte, hogy vétót emel Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdése ellen, emellett pedig újabb úgynevezett „nemzeti konzultációt” kezdett, és országos plakátkampányt indított. MIndeközben a belpolitikában egy úgynevezett „szuverenitási törvénnyel” még szorosabbra húzza a csavart a politikai ellenzék elnyomásában.
A Magyarországon kívüli sajtó elcsendesedett Orbán Viktor körül. Egyfelől azért, mert az ukrajnai és az izraeli helyzet foglalja le a közvéleményt, másrészt azonban Orbán az utóbbi években vesztett Európában a politikai súlyából, elvesztette több közép- és délkelet-európai szövetségesét, köztük a PiS választási vereségével legfontosabb partnerét a térségben. A magyar miniszterelnök azonban nem adta fel, hogy folyton zavart keltsen az unióban - írta a sok nyelven sugárzó német közszolgálati műsorszóró
Úgy tűnik, hogy az EU-nak a sok éve tartó viszály nyomán elege lett Orbánból, különös tekintettel arra, hogy a retorikája egyre radikálisabbá válik. Verseck számos példát hozott fel a radikalizálódásra, egyebek mellett a legújabb „nemzeti konzultáció” kérdéseiből, melyeket „demagógnak, torzítónak és szuggesztívnek” minősít.
Orbán hetente beszél az állami rádióban, ahol szinte minden alkalommal azzal vádolja a Nyugatot, hogy ők a felelősek Oroszország Ukrajna elleni háborújáért, és a Moszkvával való viszony normalizálásáért, valamint a szankciók feloldásáért emel szót.
Magyarország jelenleg az egyetlen uniós tagállam, amely bemutatja, hogy a háború idején hogyan haladnak az Oroszországgal közös nagy projektek: - írta a szerző, aki egyebek között kiemelte, hogy Szijjártó Péter az orosz Roszatommal a múlt héten írta alá a Paks bővítéséről szóló, konkrét menetrendet.
Verseck rámutatott: orosz példákra emlékeztet az új, úgynevezett szuverenitási törvény tervezete is, amely lehetőséget nyújt a bírálók elleni fellépésre. Ismertette a tervezett törvény lényeges pontjait, és kiemelte: a kormány ezzel jogot nyer a vizsgált szervezetek és személyek bármiféle adataihoz való hozzáférésre, és arra, hogy a vizsgálatok alapján nyomozások és büntetőeljárások induljanak az érintettek ellen, ez pedig lehetőséget ad Orbán bírálóinak zaklatására és felmorzsolására. Verseck kiemelte: sem a törvény, sem az indoklása nem definiálja a „nemzeti szuverenitást”, valamint azt sem, hogy mi tekinthető a megsértésének. Épp ellenkezőleg, annyira homályos, hogy ez alapján akár a külföldi támogatást kapó sajtóorgánumok is kriminalizálhatók. Hasonlít ez az Oroszországban 2012-ben elfogadott „külföldi ügynök törvényre”, de Magyarországon is volt már egészen hasonló jogszabály, amelyet azonban az Európai Bíróság jogsértőnek minősített. A mostani pedig az akkori bővített és szigorított új kiadása, amelyet neves magyar jogászok is jogsértőnek tekintenek.
Orbánt azonban a jelek szerint mindez nem zavarja. Legutóbb egy svájci konferencián fejtette ki stratégiáját, amikor azt mondta: „Magyarország nem fekete bárány Európában, hanem első fecske”.
