„A Taigetoszról taszítják le a gyerekeket a köznevelési törvény módosításával”
Az alsó tagozatos oktatás szétverését, az iskolai elvárásoknak még nem megfelelő fejlettségű gyerekek megbélyegzését, elkülönítését fogja előidézni a hatéves korhoz kötött kötelező beiskoláztatás – mondta a Hírklikknek Trencsényi László egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke.
- Mi lesz a következménye annak, ha hatéveseket kötelezően iskolába kell adnia a szülőknek?
- Röviden azt tudom mondani, a gyereket naptári adatként fogják kezelni: ha augusztus 31-ig születtél, szeptembertől iskolába fogsz menni. Az oktatás színvonala az alsó tagozatban minden bizonnyal zuhanni fog, mivel nincsenek felkészülve az eltérő fejlettségű gyerekek tömeges kezelésére. A gyermekpszichológia számára ma már evidencia, hogy hatéves korban a gyerekek érettségében két év korkülönbség lehet. Ez teljesen normális, elfogadott. Az iskolai elvárásoknak még nem megfelelő gyerekeket stigmatizálni fogják, sajátos nevelésű igényű csoportokba fogják őket helyezni. Ami a megbélyegzett gyerekeknek olyan lesz, mintha a Taigetoszról taszítanák le őket. Ha valóban bevezetik az intézkedést, azzal szétverik az alsó tagozatos oktatást.
- Mióta van érvényben a rugalmas beiskoláztatási joga?
- Az 1993-as közoktatási törvény már kifejezetten tartalmazta, hogy a szülő kérésére nyitva áll ez a lehetőség.Természetesen nem kontroll nélkül áll ez ma sem rendelkezésre, nevelési szakemberek szakvéleményét is figyelembe veszik, hogy a gyermek még maradhasson az óvodai keretek között. Vannak olyan európai országok, ahol él a hatéves tankötelezettség, de náluk jóval személyközpontúbb, egyben gyermekközpontúbb(szakszóval adaptívabb) a közoktatás. Nálunk ellenkezőleg, az óvodai nevelés működik sokkal hatékonyabban, mint az iskolai. Mihály Ottó professzor a nyolcvanas években a pécsi nevelési központban kísérleti projektben igazolta az óvoda-iskolák működőképességét. A program éppen az iskolák "elóvodásításáról" szólt, azonban a nevelési-oktatási intézmények tulajdonosainak, fenntartóinak elkülönbözése miatt - az óvoda önkormányzati, aziskola állami fenntartású volt - ennek az intézménynek a fejlődése megrekedt.
- A kötelező óvodáztatás bevezetése is módosítások között található. Erre lát magyarázatot
- Legfeljebb munkaerő gazdálkodási trükközésre tudok gondolni. Azokban az intézményekben, ahol bölcsőde és óvoda is működik, a több gyereket papíron szét tudják úgy osztani, hogy a demográfiai munkaerőhiány ellenére is fenn tudjanak maradni az óvodai csoportok. Az se lesz baj, ha egy-egy óvónőre 40 gyerek jut. Szakmai érv legfeljebb az lehet, hogy az intézményi szocializáció hasznára válik a gyereknek, ez azonban tévhit. Bizonyos csoportok beilleszkedését elősegíti, de szó sincs arról, hogy kőbe vésett törvényszerűség lenne. Az óvodáknak nem a kötelezőség adja az értékét, hanem a vonzereje. Ezt kellene figyelembe venni annak, aki a törvényt módosítani akarja.
- Van olyan része, amit korrekciókkal használhatónak tart a módosítások közül?
- Semmit. Az egészet a történelem szemétdombjára kell dobni. Az iskolaigazgatók kiválasztására, a magántanulói státusz megszüntetésére, az alternatív oktatás korlátozására vonatkozó módosításokat ugyanúgy, mint a kötelező beiskoláztatásról szóló előírásokat. Az összes javaslat egyetlen centrális ernyő irányába akarja terelni a szülőket, pedagógusokat, gyerekeket.
