A tankerületvezetők félelmet akartak kelteni a pedagógusok kirúgásával

Az természetes, hogy nyilvántartották a tankerületekben, így a Külső-Pesti Tankerületi Központban is, hogy mennyit sztrájkoltak, vagy épp polgári engedetlenkedtek az ottani pedagógusok, hiszen az a fizetés bérszámfejtése miatt szükséges is volt – erősítette meg Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője a Hírklikknek. Azt mindig, minden nap le kellett adni, hogy ki nem dolgozik azért, mert sztrájkol, vagy polgári engedetlenkedik. Persze, hogy volt nyilvántartásuk róla. 

Csakhogy a szakszervezeti vezető szerint Rábel Krisztina, a polgári engedetlenség miatt karinthys tanárokat eltávolító Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetője és Marosi Beatrix, a kölcseys tanárokat rendkívüli felmentéssel elbocsátó Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetője véletlenszerűen választotta ki, hogy kiket küldenek el. A rendkívüli felmentésnek nem volt semmilyen kézzelfogható szempontja. Mindkét tankerületben voltak olyan pedagógusok, akik jóval többet polgári engedetlenkedtek, mint a kirúgottak, ők mégsem kerültek erre a sorsra. Nagy Erzsébet szerint ez volt a „megtizedelés”, és nyilván az oktatást is felügyelő Belügyminisztériumból származik az utasítás. Hiszen korábban a szakszervezetek, civil szervezetek úgy vélték, ha mindenki sztrájkol, vagy engedetlen, akkor senkinek nem lehet baja, mert mindenkit nem lehet kirúgni. A tankerületi intézkedéssel erre válaszoltak: valóban nem kell mindenkit kirúgni, elég minden tizediket, vagy huszadikat, a többi majd félni fog. Ezután határoztak úgy, hogy több hónappal az akciók után, akár nyáron is ki lehet rúgni azokat, akik a tanévben bármikor polgári engedetlenkedtek. Ez a rendelet aztán bekerült a státusztörvény tervezetébe is, ám miután a kormánnyal arról egyeztető szakszervezetek, a PSZ, a PDSZ, az MZTSZ és a Nemzeti Pedagógus Kar képviselői erősen tiltakoztak miatta, onnan már kiszedték. Ám maga a rendelet azért még a nyár végéig megmaradt, az alapján lehetett volna még kirúgni pedagógusokat. 

Mindez a közelmúltban került ismét napvilágra, miután a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból rendkívüli felmentéssel kirúgott, ám pertársaságot alakító, és a Fővárosi Törvényszékhez forduló Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin pere november elején folytatódott a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán, és amelyen a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetője, Marosi Beatrix – a harmadik beidézésnek eleget téve – is megjelent. 

Ahogy az az Index helyszíni tudósításából kiderült, Halász Krisztián bíró többek között az alábbi kérdéseket tette fel a tankerületi vezetőnek:

     Halász Krisztián: Ismeri a Tanítanék Mozgalmat és annak célját?

     Marosi Beatrix: Tudok a létezésükről, de a munkásságukat nem követtem.

     Halász Krisztián: Miért sztrájkoltak, miért polgári engedetlenkedtek a tanárok?

     Marosi Beatrix: Az összes sztrájkfelhívást nem tanulmányoztam részletesen, a polgári engedetlenkedő tanárok célját pedig végképp nem ismertem, a pedagógusok személyes indokaival nem voltam tisztában.

     Halász Krisztián: Mi volt a felmentés indoka?

     Marosi Beatrix: Az, hogy megtagadták a munkát, és jogellenes munkabeszüntetésben vettek részt. 

     (A bíró ezen a ponton jelezte, hogy a fogalmak nem stimmelnek, ráadásul a felmentésben nem az szerepelt, hogy a pedagógusok megtagadták a munkát, hanem az, hogy „jogellenes munkabeszüntetésben vettek részt”. Álláspontja szerint a tankerületi vezetőnek nincs joga megítélni, hogy egy munkabeszüntetés jogellenes-e, vagy sem.)

     Halász Krisztián: Mi alapján döntötte el, hogy kinek kell távoznia?

     Marosi Beatrix: Az órák és az alkalmak számát tekintettük mérvadónak, azokat küldtük el, akik a legtöbbet mulasztottak. 

     Halász Krisztián: De miért pont öt kollégát választott ki, ha egyébként már egy óra elmulasztása is súlyos kötelezettségszegésnek számít az ön álláspontja szerint? Miért nem három, hat vagy épp hét polgári engedetlenkedőt küldtek el? Az öt talán valamilyen meseszám?

     Marosi Beatrix: Akkor és abban a helyzetben ezt éreztem helyesnek, ennyi.

     Halász Krisztián: Ez nem egy tévés műsor, normálisan tessék válaszolni, és kérem, ne mondja többször, hogy ennyi! Van öt ember, akit kiválasztottak, de nem tudja megmondani a kiválasztás szempontjait.

     (Marosi Beatrix itt pontosított, az említett öt fő ugyanis csak a Kölcseyre vonatkozik, a tankerülethez tartozó iskoláktól összesen nyolc pedagógust küldtek el, annak ellenére, hogy két-háromszázan polgári engedetlenkedtek. Mivel a bíró az elhangzottak alapján nem értette meg, miért pont öt embert küldtek el a Kölcseyből, arra kérte a tankerületi vezetőt, hogy küldjön egy pontos listát a tavaly szeptemberi eseményekről, amin látszik, ki hányszor mulasztott.)

Hasonlóan zajlott néhány nappal később a Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott tanárok, Horváth Brigitta, Nemes Mária, Velényi Dóra, Ősi Judit, Rábai János és Pfeiffer Norbert pere is. Erről a Telex számolt be. 

Rábel Krisztina, a polgári engedetlenségben résztvevő tanárokat kirúgó Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetője – aki a legutóbbi önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP jelöltje volt a XX. kerületben, és mandátumot is szerzett ott – a perfelvételi eljárás ötödik fordulóján megjelent a tárgyaláson, és beszámolt az a tanárok kirúgásának körülményeiről. Halmos Szilvia tanácselnök kérdéseire válaszolva, beszélt arról, hogy 2022 szeptemberétől kezdődően nyomon követték a polgári engedetlenségben résztvevő tanárokat, majd októberben küldtek nekik egy figyelmeztető levelet, amiben felszólították őket az akció befejezésére.

Rábel Krisztina elmondta, hogy a Karinthy Gimnázium tanárai kiemelkedő mértékben vettek részt a polgári engedetlenségben: összesen 440 órát nem tartottak meg, ez pedig a tankerületben nem megtartott órák 54 százalékát tette ki. Az alperes szervezeti képviselője azt mondta, hogy azokat a pedagógusokat mentették fel végül, akik a figyelmeztető levél 2022. októberi kiküldése után legalább 20 órát nem tartottak meg. 

A tankerületi vezető közölte, neki fenntartóként a legfőbb feladatai közé tartozik az oktatás biztosítása és az, hogy rendet tegyen. A tanácselnök arra vonatkozó kérdésére, hogy érezte-e a szoros kapcsolatot a pedagógusmozgalmak és a polgári engedetlenségi akciók között, azt válaszolta: „az tiszta volt, hogy valamilyen kapcsolat van közöttük, de az egyes, az akcióban résztvevő tanárok véleménynyilvánításának okáról nem volt tudomásom.”  

A tankerületi vezetőt arról is kérdezte Halmos Szilvia, mivel magyarázza, hogy a Karinthy Frigyes Gimnázium egykori tanárai szóról-szóra ugyanolyan dokumentumot kaptak kézhez felmentésükről, mint a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott tanárok. Rábel Krisztina erre azt válaszolta, hogy az utóbbi esetben érintett tankerületi vezetővel, Marosi Beatrixszal nem egyeztetett a dokumentumok kiküldése előtt, az egyezés oka pedig az, hogy az iratokat a tankerületeket összefogó Klebelsberg Központ állította ki egységesen.

A tankerületi vezető meghallgatásának egy pontján felmerült az a 2022. október 7-i eset is, amikor a polgári engedetlenségben részt vevő karinthys tanárok csaknem ezer tüntető mellett megjelentek a Külső-Pesti Tankerületi Központ épülete előtt. A pedagógusok azért mentek akkor oda, hogy közvetlenül Rábeltől vegyék át a figyelmeztető leveleket arról, hogy fejezzék be a polgári engedetlenségi akciót. Rábel Krisztina erre így emlékezett: „örültünk, hogy túléltük azt a napot”. A tankerületi vezető beszámolója szerint az ominózus eseményen a pedagógusok részéről tapasztalt stílus önmagában elég volt ahhoz, hogy ellehetetlenítsen bármilyen normális párbeszédet a fenntartóval. Miután Rábel Krisztina – meghallgatása után – azonnal elhagyta a tárgyalótermet, a jogi képviselője próbálta megindokolni azt, hogy a tanárok kirúgásának célja miért is nem az elrettentés volt. Szikora Gábor szerint azért a pedagógusok eltávolítása után is voltak elszórtan – a Karinthy Frigyes Gimnáziumban is – polgári engedetlenségi akciók. Bár azt elismerte, hogy ezek száma a kirúgások után lényegesen csökkent, ezt leginkább azzal indokolta, hogy „a téli hideg időben kevésbé akartak már a pedagógusok engedetlenkedni”. Erre reagálva, a tanácselnök megjegyezte: nem látja a logikai kapcsolatot a beltéren folytatott polgári engedetlenségi akciók és az időjárási viszontagságok között.

Összefoglalva, Szikora azt mondta, hogy az elbocsátások egyszerűen a felperesek (a tanárok) magatartására reflektáló intézkedések voltak, azoknak nem volt semmilyen dermesztő vagy elrettentő céljuk. A felperesek ez ellen tiltakoztak, több példát is felhoztak olyan pedagógusokról, akik az elbocsátások után már egyáltalán nem akartak részt venni az engedetlenségi akciókban.

Nagy Erzsébet szerint sok elbocsátott pedagógusnak már van munkahelye, miközben még mindig vannak olyanok, aki eddig nem találtak új munkahelyet.