A telefonokkal volt a legtöbb baj a 2024/2025-ös tanév első hetén

Az aktuális tanév heveny mobiltelefon-lázzal indult a Pintér Sándor által kiadott 245/2024. (VIII. 8.) kormányrendeletbe foglaltak miatt. Az okos eszközök iskolai használatának szabályozása szerint tanítás előtt el kell venni a mobiltelefonokat a tanulóktól, s majd csak tanítás végén kaphatják vissza őket. Azt leszámítva, hogy az iskolák teljes pánikkal kezdték a tanévet, hiszen a rendelet egyáltalán nem volt egyértelmű, ami miatt a felelős igazgatók sorra intézték a kérdéseket a tankerületek vezetőihez, útmutatást várva, hogy most mit csináljanak, mert a rendeletben nem tisztázták a felelősség kérdését sem, választ nem nagyon kaptak. Egy valaki, a Madách Imre Gimnázium igazgatója áldozatául is esett, leváltották igazgatói posztjáról, mert a józan ész nevében a nevelőtestülettel egyeztetve kijelentette, a gimnáziumban nem fogják a mobilokat beszedni. 

Mostanra viszont – túl ezen – kialakult valamiféle gyakorlat is. Ennek néhány példáját mutatjuk be. 

Az első a jó példa. Egy szakképzési centrumban tanító pedagógus azt írta, az iskolájukban eddig dobozolták reggelente a telefonokat, ami óriási munka volt, hatalmas felelősség. Mint megjegyezte: „rettenetes első hét volt, mert nem a tanításról szólt, hanem a telefonrendelet megvalósíthatatlan technikai megoldásairól. Az órák 45 perces időtartama jóval rövidebb lett, a gyerekek jelzőcsengetéskor már tűkön ültek az utolsó órán, mert hatalmas sorok kígyóztak a telefonok visszaosztásakor órák után”. Aztán csodák csodájára, a centrum összehívta a technikumi igazgatókat, hogy mondják el az első hét tapasztalatait, ők persze panaszkodtak. Az ő iskolája azért van kivételezett helyzetben, mert ott minden gyereknek zárható szekrénye van, ezért a jövő héttől nem kell dobozolni, hanem minden gyerek a táskájával együtt reggel beteszi a kikapcsolt telefont a szekrényébe. Az órákra csak a tankönyvet, füzetet, tolltartót, innivalót viheti be, illetve, amit a tanár taneszközként kér. A folyosók jól be vannak kamerázva, így ellenőrizhető, hogy a szünetekben például előkerül-e a telefon, és persze a folyosóügyeletes tanár is tud figyelni. Ha valaki megsérti ezt a rendet, annak nyilván vannak következményei, amivel a gyerekek tisztában is vannak. Észszerű megoldásnak tűnik. A kérdés már csak az, mi lesz azokban az intézményekben, ahol nincsenek rekeszes páncélszekrények, és a beszerzésük sem egyszerű. Ott marad a dobozolás…

Viszont egy vállalhatatlan jelenetről számolt be a Promotion.hu. Eszerint egy borsodi iskolában, a tanár a mobiltelefon leadásakor megszégyenített egy diákot az egész osztály előtt, mert az egy „ócska” telefont nyújtott oda a mobilok beszedésekor. Az anyuka azt írta meg egy levélben, akinek van iskolás korú gyermeke, az hallott erről az egész mobiltelefon mizériáról. Ők is felkészültek rá, nem érte váratlanul őket az első nap. „Én arra nevelem a gyerekeimet, hogy ne játsszák ki a szabályokat, így eszünkbe sem jutott az, hogy egy póttelefont adjak nekik, megmondtam, hogy kövessék szépen a tanáraik utasításait. Az iskolában minden úgy történt, ahogyan azt a hírekben lehetett hallani. Szépen sorokban álltak a diákok, hogy leadják a készülékeiket. Amikor az én fiam került sorra és odaadta a mobiltelefonját, akkor azonban valami olyan történt, amire nem lehetett őket felkészíteni. A fiam nem tudta szó szerint elmesélni, hogy mi történt, így a pontos párbeszédet sajnos nem tudom megosztani Önökkel, de a lényeg egyértelmű. Először felszólította a fiamat, hogy ne szórakozzon, ő pedig nem értette, hogy mégis mire mondja ezt a tanár.

Udvariasan válaszolt, hogy nem érti miről van szó, ekkor pedig már jobban felcsattant a tanár és folytatta a fiam vegzálását.

Ide figyelj, ez egy iskola, a mobiltelefon leadása pedig kötelező.

A fiam még mindig értetlenül, de tisztelettudóan beszélt a tanárral, jelezte, hogy itt a készülék, szeretné leadni. Ekkor pedig kiderült, az volt a baja, hogy a fiam hülyének nézi őt, amikor egy ilyen ócskavas mobiltelefont ad le. A fiam megszégyenülve próbálta elmagyarázni, hogy márpedig ez a helyzet, ez a telefonja, nincs nála másik készülék. Mivel közeledett a becsengetés időpontja, a tanár végül eleresztette. Egész nap csendben és szótlanul ült. Amikor hazajött, nekem sem akarta elmondani, hogy mi történt, de addig kérdezgettem, mivel láttam, hogy nyomasztja valami, amíg elsírta magát és elmesélte. Soha nem éreztem még magam ennyire tehetetlennek. Úgy éreztem, megbuktam anyaként. Nincs sok pénzünk, de igyekszünk mindent megvenni a gyerekeknek. Igen, egy régi készüléket hordott magával a fiam. Ezt tudtuk neki megvenni” – írta az anyuka.  

Persze, a mobilgate itt nem ért véget. Szeptember 3-án kijött egy újabb, Pintér Sándor által jegyzett – 40/2024. (IX. 2.) – rendelet, amely a tanárok mobilhasználatát is korlátozta. A szeptember 4-én hatályba lépett rendelet szerint „a pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja.” A korlátozástól kizárólag három esetben lehet eltérni: a köznevelési intézmény pedagógiai programjában szereplő, intézményen kívül szervezett programok alkalmával, valamint a használat a pedagógus vagy más életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély elhárítása érdekében, végül pedig akkor, ha szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésének elhárítása vagy elkövetése miatt kell segítséget kérni, vagy ha a pedagógus vagy a gyermek, tanuló egészségügyi állapotára tekintettel ez szükséges.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt írta honlapján: „nyilvánvaló, hogy a tanár, aki órát tart, gyereket felügyel, eddig sem mobilozhatott ezalatt, mert ezzel a legalapvetőbb munkavégzési feltételeknek sem tett volna eleget. Ezek megismétlése egy miniszteri rendeletben másra nem alkalmas, mint a tanárok további megrendszabályozására, megfélemlítésére. (…) Mi változik tehát? Lényegében semmi: most még egy szabály mondja ki, hogy amit eddig sem volt szabad, azt ezután is tilos. Csak a tanárok érezhetik azt, hogy még az eddigieknél is rövidebb pórázra fogják őket, egy újabb kérdésben igyekeznek korlátozni a mozgásterüket. Akiket a leginkább meg kellene becsülnie a kormánynak, azokat bántja a leginkább. Így ez valóban nem több, mint értelmetlen vagdalkozás.”

De, hát mire is használják ezek a pedagógusok a mobiljukat az órán? Egyikük ezt írta a Facebookra: „Hogy miért kell egy tanórán a mobiltelefon? A teljesség igénye nélkül csupán néhány szempont: mert a lebutított szöveggyűjteményekből hiányzik a magyar és világirodalom számos, emblematikus verse, amelyet telefonon olvasunk. Mert az irányzatos, egyre jobban leegyszerűsített történelemkönyvekből hiányzik az a forrás, amelyre a tankönyv hivatkozik. Mert a tizenoldalas feladatlapokat nem tudom kinyomtatni az erőforrások hiánya és a papírpocsékolás elkerülése miatt. Mert csoportos feladatokhoz, órai prezentációhoz szükséges háttér-ismereteket biztosít. Mert 2024-et írunk.”

Végül szeptember 5-ére a Belügyminisztérium a Telex kérdésére elárulta, hogy a pedagógusoknak nem lesz kötelező leadni a mobiltelefonokat. A tanárok akkor nem vehetik elő az okoseszközeiket, ha órát tartanak, délutáni foglalkozáson vesznek részt vagy a gyerekekre felügyelnek. A 17. paragrafus 2-es pontja meghatároz bizonyos kivételeket, amikor nem kell alkalmazni a rendeletet… A pedagógusokat egyébként az igazgatók fogják ellenőrizni, és ők határozzák meg, milyen következményei lesznek a szabályszegésnek. Jól jön ez majd a teljesítményértékelés „kicentizésénél”.

Nem véletlen, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete is tiltakozott a rendelet ellen, annak visszavonását követelte. 

Egyébként a mobilbeszedésről az első pár nap tapasztalatai kapcsán több történet is felkerült a diákok által a Redditre. Egy 11. osztályos tanuló arról számolt be, hogy az osztály 99 százaléka leadta a telefonját, ám ő régi készüléket adott oda. Továbbá arról is írt, hogy sokan nagyon nehezen bírták a telefonjuk nélkül, valamint a verbális bántalmazás is sokkal több volt, mint általában. Elmondása alapján a tanár mindenféle körültekintés nélkül dobálta be a telefonokat egy gyűjtődobozba, a diákok pedig később megnézték, hogyan kaphatják vissza: „A haverommal leteszteltük, hogy mi van, ha azt mondja az én telefonomra, hogy az övé. Szó nélkül kiadták neki a telóm” – írta a platformon a diák. 

A hét iskolai történései közé tartozott ezen kívül az is, hogy több iskolában is kinevezett intézményvezető nélkül indult a tanév. A Madách Gimnázium igazgatójának leváltásáról már írtunk. Rajta kívül 46 esetben új pályázat kiírására lesz szükség, mivel a Belügyminisztérium a nyári szünet elején indoklás nélkül utasította vissza olyan igazgatóknak a pályázatát, akiket a tantestületek, a szülők és a diákok is támogattak. Jellemzően olyan intézményekben, ahol az utóbbi években többször volt sztrájk, polgári engedetlenség, vagy más megmozdulás. Pedig Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője a Népszavának azt mondta: „az, hogy egy olyan igazgató vezesse az iskolát, akit a tantestület is támogat és a diákok is szeretnek, a szülők szempontjából is fontos”. Szerinte a szülők is nagyobb bizalommal fordulnak egy olyan intézményvezető felé, akit az iskola tanárai is nagy többséggel megválasztottak volna. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a mostani rendszerben csökkent a bizalom az igazgatók iránt: a Szülői Hang tavalyi felmérése szerint a szülők 40 százaléka úgy érzi, az igazgatótól szükség esetén nem kapja meg az elvárható segítséget. Törley Katalin (akit több kollégájával együtt azért rúgott ki a tankerületi központ, mert polgári engedetlenségi akciókban vettek részt) szerint az igazgató a „közvetítő” a tankerület és a tantestület között, ezért sem mindegy, hogy az „állam meghosszabbított kezeként” működik vagy csakis az iskolai közösség érdekeit nézi és védi.

Ugyancsak a tanév első hetéhez kötődik, hogy az iszonyú kánikulában kezdődött. Valaki szellemesen meg is jegyezte: olyan meleg van az osztálytermekben, hogy már műteni is lehetne. Az ATV szerint legyezővel, ventilátorral és sok-sok víz fogyasztásával vészelte át a legtöbb iskolás a tanévkezdést. 

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár mindenesetre azt mondta az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy a szeptemberi hőséggel sajnos a kormány sem tud mit kezdeni, de azt elrendelték, hogy hajnali szellőztetéssel hűtsék az épületeket. Ugyanakkor szerinte a tankötelezettség miatt nem lehet hazaküldeni a diákokat. 

Ugyanakkor a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter arra buzdította a diákokat, hogy mérjék a hőmérsékletet a tantermekben, és küldjék el neki a fotókat. Volt, aki el is küldte, majd’ 40 Celsius fokot mutatott a hőmérő. A pártelnök azt is jelezte, a kórházak után az iskolákat is fel kívánja keresni. 

Kapott is választ, igaz, nem olyat, amilyent várt. Ahogy azt a Hírklikk is megírta, az államtitkár elmagyarázta az igazgatóknak, hogyan akadályozzák meg a képviselők mozgását az iskolákban. Úgy fogalmazott: „a hivatkozott jogszabályhelyek alapján a köznevelési intézmények vezetői az országgyűlési képviselőknek, valamint az európai parlamenti képviselőknek a munkájukhoz szükséges mértékben kötelesek felvilágosítást adni”. Személyes egyeztetés esetén ez magába foglalja az előzetes, személyes egyeztetést, ami csak a korábban megbeszélt helyen és időpontban tartható meg. Emellett kiadta, hogy a képviselőknek kötelező felmutatniuk igazolványukat, ennek hiányában belépésük megtagadható. 

Ez volt a hét, a 2024/25-ös tanév első hete.