A tűzszünet humanitárius okokból üdvözlendő, de vannak veszélyei is Izrael számára

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, további egy nappal meghosszabbították az Izrael és a Hamasz iszlamista terrorszervezet között a múlt héten megkötött tűzszünetet. A megállapodás létrehozásában közreműködő katari közvetítők tájékoztatása szerint a fegyvernyugvás meghosszabbításáról mindössze néhány perccel az egyezség lejárta előtt sikerült megállapodniuk a feleknek, miután a Hamasz a túszcsere keretében három holttest átadását javasolta, s csak az utolsó pillanatban mondott le erről. A hosszabbítás értelmében újabb, Gázába hurcolt túszok és izraeli börtönökben fogva tartott palesztinok nyerhették vissza szabadságukat, és további humanitárius segítség érkezhetett az ostromlott Gázai övezetbe. Antony Blinken amerikai külügyminiszter egyébként szerdán újra Izraelbe érkezett, hogy megvitassa a humanitárius szünet további meghosszabbításának lehetőségét.

Izgalmas kérdés, vajon kinek használ a meghosszabbított gázai tűzszünet, lehet-e folytatása, illetve mi következhet? Dérer Miklóst, a Magyar Atlanti Tanács korábbi főtitkárát kerestük meg a kérdéssel. 

A szakértő az utóbbi megválaszolásával kezdte. Főbb vonalakban két opciót vázolt fel. Az elsőt, mint fogalmaz: „nem tartanám valószínűnek, de nem is zárnám ki”, ez pedig egy nagyon radikális izraeli politika lehetősége. A kormánykoalíció része ugyanis egy szélsőjobboldali vallási csoport is. Ebben az opcióban a cél a teljes győzelem, Gaza megtisztítása a Hamasztól, s a kétállami megoldás elvetése. Ennek a hívei előbb vagy utóbb betelepítenék Gazát és a Nyugati Partot, s utat mutatnának a palesztinoknak. Ennek az opciónak az egyik variációja lehet még, hogy Gazát egy magas falakkal körbekerített gettóvá alakítanák, de a nyugati partra igényt támasztanának – magyarázta. 

A másik megoldás – amit Dérer Miklós talán a legvalószínűbbnek tart – az, hogy miként az előző háborúknál, közvetítőként – elsősorban az amerikaiak és az arab államok, köztük is főként Egyiptom Szaúdi-Arábia és az Öböl-államok – megpróbálják feloldani az elmúlt évtizedekben kialakult patthelyzetet. Ennek keretében felmerül a kétállami megoldás, hiszen a palesztinokat senki nem hajlandó befogadni, az „arab testvérek” nem gondolkodnak ebben. Már csak azért sem, mert a palesztinok alkalmas eszköznek bizonyulnak Izrael sakkban tartására, másrészt a szívük mélyén még a békepárti arabok is úgy érzik, hogy az általuk európai telepes államnak tekintett, az Egyesült Államok támogatásával fenntartott Izrael egy idegen test a Közel-Keleten – fejtegette a szakértő.

A meghosszabbított tűzszünetnek Dérer Miklós szerint elsősorban humanitárius jelentősége van, ugyanakkor van egy hátulütője is: a túszért fogoly csere keretében ártatlan túszokat cserélnek ki bűnökért elítélt terroristákra (kivétel ez utóbbiak közül a gyilkosságért és merényletben való részvételért elítéltek); 10-12 túszért 120-150 elítélt terroristát kap vissza a Hamasz, amivel a radikálisok újabb utánpótláshoz jutnak. És van még egy veszélye is – mutatott rá a külpolitikai elemző –, mégpedig, hogy ez lehetőséget kínál a Hamasz számára átgondolni és újra rendezni a sorokat, hogy képessé váljon komolyabb ellenállásra. 

Ugyanakkor az izraeli kormány nem tud(ott) kitérni a tűzszünet elől, részint a lakosság, részint az amerikaiak, illetve kisebb részt (a térségben a humanitárius ügyeken túl befolyással nemigen rendelkező) európaiak részéről rá nehezedő erős nyomás miatt. Joe Biden amerikai elnöknek jelentős szerepe volt a tűzszünetben, az amerikai nyomás Izrael nyögvenyelős hozzájárulását eredményezte. Az biztos, hogy Benjamin Netanjahunak két oldalról – a saját lakosság és a nemzetközi közvélemény részéről – ránehezedő nyomás közepette kell lépnie, mutatott rá Dérer, aki leszögezte, hogy a kormányfő politikai karrierje valószínűleg nem fogja túlélni ezt a háborút, nem kis részben azért, mert Izraelt felkészületlenül és váratlanul érte a Hamasz terrorakciója. Hiába volt ugyanis vallási ünnep, volt már precedens korábban arra, hogy vallási ünnep idején rontottak rá az országra. 

Vajon miért jó, hogy folyamatosan hosszabbítgatják a tűzszünetet? – kérdeztük. „Attól függ, hogy honnan, milyen szempontból nézzük” – mondta. A háborútól a polgári lakosság szenved a legjobban Gázában is. Azoknak a palesztinoknak a jelentős része nem feltétlenül Hamasz-támogató, vagy mert olyan fiatal, hogy még, vagy mert annyira öreg, hogy már nem tudja támogatni. De a Hamasz kemény uralmat tart fenn, ami nem feltétlenül tetszik mindenkinek. A másik oldalon pedig Izrael is szimpátiát veszít a háború folytatásával, s ez komoly hátulütő a számára. Ezért is kell gesztusokat tennie Izraelnek, mert ugyan az október 7-i támadás idején és közvetlenül utána óriási rokonszenv vette körül, ám ez folyamatosan csökken a visszacsapás megindítása óta. „Sokan mondják, hogy arányos visszacsapást talán elfogadnának, de mondja meg valaki, mi az arányos visszacsapás, különösen ebben a helyzetben” – tette fel a kérdést Dérer Miklós.