A választás hat tanulsága

Első pontként azt szögezi le, hogy az uniópártok alapos reformra szorulnak, miután a négy évvel ezelőttihez képest nyolc, 2013-hoz viszonyítva pedig 17 százalékot vesztettek. Merkel árnyékában a CDU-CSU-nak soha nem kellett bizonyítania, hogy érti az idők szavát, mert az emberek mindig a kancellára szavaztak. Most viszont kiderült, hogy a konzervatívoknak nincs programjuk. Sőt, a polgárok ilyen rossz bizonyítványt még soha nem állítottak ki a szövetség gazdasági és biztonságpolitikai hozzáértéséről. Nagyon úgy fest, hogy a kereszténydemokraták maguk sem tudják, kik ők, és merre akarnak menni. Szóval, rendbe kellene tenniük a saját házuk táját, és ehhez tanácsos volna ellenzékbe vonulniuk.

Másodjára az írás azt vizsgája, mi hozta meg a sikert a szociáldemokratáknak. Ez pedig nem más, mint az, hogy az emberek stabilitásra vágynak. Scholz még Merkel gesztusait is utánozta, ám ezzel átvállalta annak az üzemmódját, mármint, hogy politikával helyettesíti a programot. Viszont jó hír a párt, a politika és a demokrácia számára, hogy vissza tudott kapaszkodni a mélypontról. Hiszen kiderült: minden lejtmenet ellenére, nem szükségszerű a dicstelen vég.

A klímapolitikával nem lehet választást nyerni – ez a harmadik tanulság. A Zöldek ugyan 15 százalékig jutottak, de ez katasztrófa számukra, és mindenkinek, aki látja, hogy a Föld felmelegedése minden mást felülmúló fenyegetés, és a leküzdésétől függ leginkább az emberiség túlélése. Mindenesetre a környezetvédők innentől kezdve, ki vannak szolgáltatva annak, mennyire komolyan gondolják a többiek az éghajlatváltozás megállítását.

Negyedik tanulságként azt tartja a Die Zeit, hogy a Balpártnak is aggódnia kell, mégpedig azért, hogy egyáltalán be tud-e kerülni a Bundestagba. Sok idős szavazója már nincs e világban, ugyanakkor nem kevés hívét elcsábította a szélsőséges AfD.

Látnivaló, hogy a németek nem a változásra voksoltak, miközben olyan gondok tornyosulnak, mint a széndioxid kibocsátás csökkentése, a digitalizálás, a Kína-politika és az EU jövője – állítja ötödik pontként az írás. A következő kabinet nem tud kitérni az elől, hogy sok évtized után végre lényegesen átalakítsa az országot. Jó lett volna, ha ez már a kampány során szóba kerül, de a két nagy párt semmi ilyesmivel nem állt elő, nehogy elriassza a szavazópolgárokat. Ez nagy kár, mert az emberek igazából új politikát kívántak. 

S végül, de nem utolsó sorban: ezúttal új formában zajlanak majd a koalíciós egyeztetések. Végzetes volna, ha egyszerűen csak összeigazítanák az egyes pártprogramokat, a legkisebb közös nevező jegyében. Először is azt kell tisztázniuk az érdekelteknek, hová akarnak eljutni, mi az, amit együtt el tudnak érni. A siker attól függ, képesek-e meggyőző víziót felvázolni arra nézve, merre tartson Németország – írta a lap.