A választások eredményét akkor közlik majd, ha a Fidesz fölkészült a kommunikációra
„Az országgyűlési választás legizgalmasabb pontja az eredmény kihirdetése. Vasárnap éjjel 10 és 11 óra között a Fidesz már tudja, hogy mi a végeredmény. A közvélemény akkor még nem tud semmit. Eredményt akkor fognak közölni, amikor a Fidesz fölkészült a kommunikációra” – nyilatkozta Tóth Zoltán, választási szakértő. A Nemzeti Választási Iroda volt vezetője hozzátette: arra sem számít, hogy részadatokat közzé fognak tenni.
Így volt ez három választáson keresztül. Már 2010-ben – pedig még nem is a Fidesz volt hatalmon – elintézték, hogy nem volt eredményközlés, csak 11-kor. 2014-ben féltizenegykor, 2018-ban 10-kor adtak ki eredményt.
A választási iroda volt vezetője azt mondja: „ha belelátnék a szavazatösszesítési rendszerbe – ahogy nem látok bele –, akkor én tíz százaléknál már megmondanám az eredményt. Ennek csak az a feltétele, hogy minden településtípusról – kisközség, középközség, nagyközség, kisváros, nagyváros, Budapest – legyen benn tíz százaléknyi szavazat. Ha mindenhonnan van tíz százaléknyi szavazat, az a végeredményt mutatja.”
Egyébként a feldolgozás logikája szerint az első adatok beérkezése 19.10-től 20 óráig tart, először a kisközségekből jönnek az adatok. 20 órától kezdenek bejönni a kisvárosi, és az alacsony szavazatszámú körzetek eredményei a városokból, és egy-két fővárosi kerületből. 21 óra után gyakorlatilag a kisközségek befejezik az előzetes eredményközlést, és elkezdenek szivárogni a kisvárosokból, majd pedig fél tízkor a nagyvárosok alacsony lakosú körzeteiből az eredmények. A fővárosi eredmények olyan 11 órától kezdenek érkezni.
„Amikor még én vezettem a választási irodát, akkor ennek volt egy előre kialakított rendszere, tehát mi, a szűk szakmai vonal, nagyjából 21 órakor már tudtuk, hogy benn van a szavazatok tíz százaléka megfelelő országos leosztásban, és onnét kezdve az eredmény stabil, nem változik. De ezt a rendszert kitalálni nekünk négy évig tartott. Üzemeltettük, de nem mondtuk meg senkinek. A választási iroda munkatársai által látott adatok megegyeztek a nyilvánosság által látott adatokkal, nem volt különbség. A különbség a szakértelemből, illetőleg a rendszer belső ismeretéből adódott.
Mindig figyeltük, hogy az új és új szavazóköri adatok változtatják-e a végeredményt? Hogyha változtatták, akkor tudtuk, hogy ott el kell indítani a csalásfelderítő szoftvert. Akkor próbáltunk igazgatási intézkedéseket tenni. A csalásfelderítő szoftver kifejlesztése egyébként négy évig tartott. A társadalombiztosítási választások idején, 1993-ban, egy véletlen vezetett rá minket arra, hogy vannak olyan szavazókörök, ahol nagyon magas a részvétel aránya, gyakorlatilag 100 százalék, és minden leadott szavazat egy jelölőszervezetre vonatkozott. Ezt egy munkatársunk fedezte fel, aki a szavazóköri végleges jegyzőkönyvek átvizsgálásakor rábukkant több ilyen szavazóköri eredményre, és felkiáltott: „itt csaltak!”. Ezt követően elindítottunk egy igazgatási eljárási folyamatot, elutaztunk minden ilyen gyanúba vett szavazókörbe, ahol kiderült, hogy valóban úgy töltötték ki a jegyzőkönyveket, hogy az a valóságtól nagyon is távol állt. Például volt, aki reggel előre aláírta a jegyzőkönyvet, majd hagyta, hogy délután vagy estefelé mások feltöltsék adatokkal. Ezt a tapasztalatot hasznosítottuk. Egy vezető fejlesztőnk, egy mérnök, kitalálta, hogy minden szavazóköri jegyzőkönyvet össze kell hasonlítani az összes többi szavazóköri jegyzőkönyvvel. Tehát nem egy matematikai átlaghoz hasonlítjuk egy szavazókörnek az eredményét, hanem mind a 11 ezer szavazóköri eredményt mind a 11 ezer szavazóköri eredménnyel összehasonlítjuk, és az eredményt egy grafikonon ábrázoljuk. A grafikon két esetben is kiugró adatokról tesz tanúbizonyságot. Az egyik, hogyha a választásra jogosultak 100, vagy majdnem 100 százaléka szavazott, és egy jelölő szervezet kapta a szavazatokat, ez azonnal gyanús. A másik, ha az érvénytelen szavazatok száma meghaladja az első és második helyezett közötti különbséget. Akkor szintén azt kell gyanítani, hogy választási csalás történt. Ezután igazgatási eljárás, „egy helyi nyomozás” keretében kell kideríteni, hogy ténylegesen történt-e csalás, vagy sem.
Ennek a választási csalást felderítő szoftvernek az üzemeltetését 2010-ben Pálffy Ilona – miután a választási iroda vezetője lett – megtiltotta, és sem 2014-ben, sem 2018-ban nem használták. Nagy valószínűséggel az új választási irodavezető, Nagy Attila Mihály sem fogja alkalmazni.
Volt azért olyan eset, amikor egyébként pofára estünk. Egyszer Pest megyében, egy önkormányzati választáson, beérkezett 2 millió szavazat, és azt mind egy jelölő szervezetre adták le. Akkor egy kicsit megizzadtunk, mire kiderítettük, hogy tréfás kedvű munkatársaink ott azt mondták: „szerzünk néhány meleg pillanatot az Országos Választási Irodának”. És szereztek. A végén persze kiderítettük az igazságot.”
Egyébként Pálffy Ilonának az volt a legnagyobb bűne, hogy kijelentette: a választási irodának nincs hatásköre a jelölőíveken az aláírások valódiságának vizsgálatára. Holott a választási iroda rendelkezik a személyi igazolványokon szereplő saját kezű aláírásokkal, tehát semmi technikai nehézséget nem okozna az aláírások összehasonlítása. Ezzel indult el a kamupártok tömeges aláírás-hamisítási lehetősége, és ez még mindig így van. Nagy Attila Mihály, a választási iroda mostani vezetője is nagyon leszerepelt már pénteken, amikor azt mondta, a választási törvényben nincs olyan szabály, hogy a levélszavazatokat csak megbízottak szállíthatják. Pálffy Ilona nyomdokába lépett. Tóth Zoltán mindehhez hozzátette: „Ezek után érdeklődéssel várjuk a 2022. április 3-án az esti választási eredmények közzétételének módját, azt, hogy lesz-e részadat-közlés, vagy csak bámuljuk egy vonósnégyes műsorát este héttől 11-ig.”
