A választójogi törvény módosításáról is tárgyalt az Országgyűlés

Expozé

Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében pedig kettővel több választókörzet kialakítására tesz javaslatot az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat – mondta Vejkey Imre, a változtatást beterjesztő igazságügyi bizottság elnöke expozéjában pénteken az Országgyűlésben.

A kereszténydemokrata politikus közlése szerint a bizottság a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló, az országgyűlési képviselők választásáról szóló, a választási eljárásról szóló, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról és az ezen ellátások fedezetéről szóló jogszabályok módosítását kezdeményezi.

Vejkey Imre kitért arra, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a demográfiai adatok alapján Budapesten és több vármegyében a törvényi szabályoknak való megfelelés érdekében a választókerületi beosztás módosítására volna szükség. Az igazságügyi bizottság ezért döntött úgy, hogy a választókerületek arányos képviseletének érdekében azok határainak és mandátumszámának aktualizálását kezdeményezi.

Vejkey Imre kiemelte, az igazságügyi bizottság új, pontosabb jogszabályi keretet kíván kialakítani, egyértelmű feladat- és hatásköri szabályok megalkotásával. A javaslat megteremti a szavazatok automatikus újraszámlálásának nemcsak a lehetőségét, de kötelezettségét is – ismertette.

A módosítás szerint törvénysértés hiányában is lehet a szavazatok újraszámlálását kérni, de csak rövid határidőn belül. Önkormányzati választáson a szavazást követő napon 10 óráig, országgyűlési választáson a szavazást követő napon 10 óráig vagy a külképviseleten átjelentkezéssel voksolók szavazatainak megszámlálását követően a szavazást követő hetedik napon 10 óráig. Ilyen kérést az érintett jelölt akkor fogalmazhat meg, ha még az eredmény megállapítása előtt az összes leadott érvényes és érvénytelen szavazat fél százalékánál, országgyűlési választáson pedig 101 szavazatnál kisebb a különbség. Amennyiben pedig szavazategyenlőség alakul ki, minden esetben automatikusan újra kell számolni a szavazatokat – közölte.

Kitért arra is: az igazságügyi bizottság javaslata előírná, hogy a polgármester-választás, főpolgármester-választás és települési egyéni választókerületi választás esetén, ha szavazategyenlőség alakul ki, ne időközi választást kelljen tartani, hanem csak a szavazást kelljen megismételni annak érdekében, hogy a mandátumot mielőbb betölthessék.

Ismertette, a törvényjavaslat megszünteti a szavazáshoz használt borítékok kötelező átadását a választópolgár számára a költségtakarékosság, a fülkeidő csökkentése és a szavazatszámlálás gyorsítása érdekében; ha azonban a választópolgár ezt mégis kéri, részére a szavazólapokkal együtt a borítékot is át kell adni.

A javaslat előírja, hogy a szavazási értesítőt az NVI-nek a postai megküldés mellett a jövőben a választópolgár digitális állampolgárságról szóló törvény szerinti tárhelyére is el kell juttatni.

Pajtók Gábor (Fidesz) az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításának szükségességéről szólva kifejtette: annak hatályos szövege rögzíti, hogy az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos számtani átlagtól maximum 15 százalékkal térhet el, és ha az eltérés mértéke meghaladja a 20 százalékot, az Országgyűlésnek módosítania kell az egyéni választókerületek beosztását.

Ezt a módosítást a jogalkotó csak az országgyűlési képviselők általános választását megelőző év első napjáig, jelen esetben 2025. január elsejéig teheti meg – idézte fel.

Kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság már többször kifejtette: az egyéni választókerületek területének megállapítása, valamint az egyes választókerületekre jutó választópolgárok száma közvetlen összefüggésben áll a választójog érvényesülésével, ezen belül az egyenlő választójog alapelvével.

Az alkotmánybírósági döntés azt is deklarálta, hogy alkotmányossági szempontból aggályos, ha a választásokat közvetlenül megelőző időszakban történne a törvénymódosítás, és annak megfelelően az egyéni választókerületek területének átfogó vizsgálatára – mutatott rá.

Úgy értékelt, az új szabályozás pontosabb és a választás lebonyolítása szempontjából tisztább helyzetet teremt azzal, hogy a visszalépést a szavazást megelőző második nap 16 óra helyett a választást megelőző harmadik napig lehet bejelenteni.

Új szabályozást kíván bevezetni a javaslat az elegendő jelölt hiányában tartandó időközi önkormányzati választással kapcsolatban is: a bizottság javaslata szerint ilyen választást csak az általános választás napját követően lehet a jövőben kitűzni – ismertette.

Államtitkár

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt közölte, a kormány hagyományosan nem foglal állást a választási törvények módosításáról, de a javaslat elfogadása esetén a szükséges eljárási és végrehajtási szabálymódosításokra javaslatot fog tenni, illetve megalkotja a szükséges rendeleteket.

Fidesz: ez az egyedül elérhető törvényes megoldás

Földesi Gyula, a Fidesz vezérszónoka jelezte: pártja támogatja ezt a törvényjavaslatot, amely alkotmányos alapon áll és „az egyedül elérhető törvényes megoldás" a helyzet rendezésére.

Szavai szerint ez a korrekció szavatolja, hogy érvényesüljön a kipróbált, megbízható, a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság által is elfogadott magyar választójogi törvény demokratikus és igazságos keretrendszere.

Az ellenzék nem érti a választókerületi rendszert, nem olvasta vagy nem akarja érteni az igazságügyi bizottság javaslatát sem – közölte a kormánypárti képviselő, arról biztosítva hallgatóságát, hogy „a Fidesz-KDNP többség nem hajlik meg az alaptalan ellenzéki vádaskodások és a dollármédia hecckampánya előtt".

Földesi Gyula elfogadhatatlannak nevezte azokat az érveket is, amelyekkel a rendszer változatlanul hagyására kívánják rávenni a kormányoldalt.

Arra emlékeztetett: kisebb változásokkal 1990 óta működik a hazai választási szisztéma, amely a 2012-ben végrehajtott átalakításkor megtartotta a vegyes rendszert, a belső arányok változtatása mellett.

Felidézte: a szocialista kormányok mulasztásban voltak, mivel nem alakították az időközben bekövetkezett népességmozgások következményeihez a választókerületi határokat, így közel háromszoros volt a legnépesebb és a legkevesebb ember által lakott választókerület közti különbség.

Ezt követően, tette hozzá, a Gyurcsány-kormány „hatalmi trükk", „bűvészkedés" útján próbált a maga számára kedvező választási rendszert bevezetni, úgy, hogy az egyéni körzetek rovására „arctalan megyei listás képviselőkkel" töltötték volna fel a parlamentet.

Földesi Gyula jelezte: a Fidesz már korábban egyértelművé tette, hogy a körzethatárokat rendszeresen át kell tekinteni, a lakosságszámhoz alakítva azokat, majd példákat hozott fel arra, hogy ellenzéki vezetésű településeken össze nem tartozó, esetleg össze sem érő választókerületeket alakítottak ki.

DK: a javaslat „Frankenstein-választókerületeket" hozna létre

Arató Gergely (DK) hangsúlyozta, a választási törvények azokat a játékszabályokat állapítják meg, amelyekkel a választók létrehozzák a törvényhozó hatalmat, amelyek megalapozzák a parlament legitimitását. Olyan országokban, ahol komolyan veszik a demokráciát, az ilyen javaslatok mindig komoly előkészítés után kerülnek be – szögezte le.

A választókerületek egyoldalú átrajzolása önmagában is súlyosan sérti a demokratikus alapelveket – emelte ki.

Hozzátette, nincs vita abban, hogy Pest megyében két választókerületet létre kell hozni, abban azonban igen, hogy honnan kell elvenni. Az országos átlag nagyjából 71 ezer szavazó választókerületenként, Budapesten ez 68 ezer, Somogy megyében 60 ezer, Tolna megyében 57 ezer volt. A mostani javaslat szerint viszont a budapesti választókerületek átlagos nagysága jóval nagyobb lesz, mint az átlag. Mindez azért történik, mert a Fidesz csúnyán elvesztette Budapestet – jegyezte meg.

Figyelmeztetett arra is, hogy nemcsak a választókerületek megyék közti elosztásával lehet csalni, hanem a választókerületek megrajzolásával is. Van néhány képviselő, aki nem tudott belenyugodni abba, hogy vesztett a választáson, ezért a mostani javaslat „Frankenstein-választókerületeket" hozna létre – fogalmazott.

Elmondása szerint korábban egy kivétellel minden fővárosi választókerületben legfeljebb két kerület volt, most lesz olyan, amelyikben öt kerület, további hét választókerületben pedig három-négy kerület részei lesznek benne. Ezzel teljes kerületek vesztik el a saját parlamenti képviselőt, Budapest legnagyobb kerületét, Újbudát például négy különböző választókerületbe vagdalják szét – jelezte.

A visszalépés szabályainak szigorítása tisztességesebbé teszi a választási eljárást, ez ugyanakkor beismerése annak, hogy Szentkirályi Alexandra utolsó napi visszalépése tisztességtelen volt – közölte.

Értékelése szerint „számos akna" rejlik még a javaslatban, ilyen például a szavazólaphoz adott boríték elhagyása, ami „a titkos szavazás elvének súlyos megsértése, a választási csalás egy formájának legalizálása" – fogalmazott.

Nehezményezte az újraszámlálás szabályainak megváltoztatását is: az Országgyűlés esetében 0,3 százaléknál, az önkormányzati választásnál ellenben 5 százalékos különbség alatt lenne lehetséges az újraszámlálás.

KDNP: pontosabbá, gyorsabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá válnak a választások

Vejkey Imre (KDNP) a törvényjavaslat céljaként a június 9-i általános választások tapasztalatai alapján időszerűvé vált módosítási igények átvezetését jelölte meg.

Ezeket az igényeket a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolójában foglaltak alapján fogalmazták meg. Ezek közt szerepel az arányosabb választókerületi határok kialakítása, a szavazatok automatikus újraszámlálási kötelezettségének bevezetése, a boríték kötelező használatának eltörlése, a névjegyzék megállapításával kapcsolatos szabályok módosítása is – foglalta össze.

A kormánypárti képviselő szerint a módosítások pontosabbá, gyorsabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszik a választások lebonyolítását, ezért azok támogatását kérte.

MSZP: a törvénymódosítás egyoldalúan a Fidesz érdekeit szolgálja

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta: a törvénymódosítás egyoldalúan a Fidesz érdekeit szolgálja, „nyilvánvalóan sértve ezáltal a választások tisztaságának elvét".

A javaslat célja Budapest visszaszerzésén túl, egyértelműen az, hogy az országon belül csökkentsék a főváros arányát, így a budapesti választópolgárok politikai befolyását – vélekedett, hiányolva a módosításhoz a hatástanulmányt és az előzetes egyeztetést az ellenzékkel a témáról.

A fővárost érintő módosítások megnehezítik a polgármesterek és az egyéni választókerületi országgyűlési képviselők kapcsolatát – értékelt, majd sérelmezte, hogy saját választókörzetét „minden érdemi indok nélkül felnégyelték".

Az ellenzéki politikus az átláthatóság miatt szeretné, ha a kormány választókerületenként bemutatná a választásra jogosultak pontos számát.

Semmi nem indokolja, miért kell Budapest választási körzeteit teljes mértékben átalakítani, a változtatás miatt tovább sérül az arányosság elve, így „a tényleges szándékot indokoltan nevezhetjük választási csalásnak" – jelentette ki Kunhalmi Ágnes.

Jobbik: a javaslat nem garantálja az arányos és igazságos választási rendszert

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka szerint a választási törvény módosítása nem garantálja az arányos és igazságos választási rendszert.

Az ellenzéki képviselő a javaslat pozitív elemeként említette, hogy a választási bizottság ülése online is megtartható lesz, ugyanakkor szerinte meg kellene fontolni, hogy a jelölő szervezetek által oda delegált tagoknak is járjon költségtérítés.

A Jobbik automatikus újraszámlálást javasol, amennyiben egy százalék különbség van az első és második helyezett között – közölte.

Brenner Koloman kifogásolta, hogy a javaslatban szereplő körzethatárok nem veszik figyelembe a történelmi kistérségi hagyományokat, amelyek a társadalmi együttélés mindennapjait érintik. Példaként említette, hogy a budakalászi választókerület elnyúlik Zsámbékig, és Szentendréhez hozzácsatoltak a városhoz szervesen nem kapcsolódó településeket. Mindeközben a somogyi körzetekhez nem nyúltak hozzá – vetette ellen.

Szerinte így a javaslat nem fogja azt eredményezni – ahogy a kormánypárti képviselők állítják –, hogy a magyar polgárok szavazatai ugyanannyit érjenek – értékelt.

A Jobbik javasolja a győzteskompenzáció eltörlését, mert az szerintük torzítja a mandátumkiosztást, és „egypárti túlhatalmat" erősítő elem a választási rendszerben. Szorgalmazza továbbá a kétfordulós választási rendszer visszaállítását, mondván, az ad lehetőséget „természetes szövetségkötésekre", valamint azt is, hogy a Nyugat-Európában élő magyarok is szavazhassanak online.

A Jobbik emellett 8 osztály elvégzéséhez kötné a választójogot.

Párbeszéd: a Fideszben egy rajzversenyt hirdettek

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, úgy látszik, hogy a „rubeljobboldal" annyira fél a 2026-os választási bukástól, hogy a „Fideszben egy rajzversenyt hirdettek" az országgyűlési választókörzetek átrajzolására, a saját hatalmuk megtartása érdekében. A több mint hatvan oldalas javaslatot éjjel nyújtották be, hogy az ellenzéki képviselőknek esélyük se legyen átnézni – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: „szándékosan angolul mondom, de who the fuck is Pajtók Gábor? Magyarra lefordítva szebben, ki a csuda az a Pajtók Gábor, hogy egy személyben gondolja úgy, hogy nála van a bölcsek köve, és átírja egyedül a választási törvényt?".

Már arra sem veszik a fáradságot, hogy legalább a kormány vagy a kormányzó pártok terjesszék be az indítványt, hogy kialakulhasson egy szélesebb körű társadalmi vita, pedig az egész országot érinti, hogy hogyan alakul a jogszabály – érvelt a képviselő.

Azt mondta, a módosítássorozatnak még nincsen vége, „tudjuk, hogy még más aljasságra is vetemedni fognak", leviszik a bejutási küszöböt, hogy a „kamupártoknak is előnyt adjanak, és egyéb módon próbálják majd befolyásolni a választás kimenetelét". Úgy értékelt, a változtatás nem csökkenteni, hanem növelni fogja a különbségeket.

Szabó Tímea felhívta a figyelmet, hogy saját egyéni körzetét, a fővárosi 10. számú választókerületet a határok átrajzolásával még nagyobbá teszik. Úgy számolt, hogy ezentúl ez a választókerület nem hetven, hanem körülbelül 75 ezer fős lesz, miközben Tolna vármegyében van egy 58 ezer fős körzet, azaz a két választókerület mérete mintegy harminc százalékkal tér el.

Azzal, hogy elvesznek két körzetet a fővárostól, „szimplán csak bosszút állnak" a budapesti szavazókon – mondta Szabó Tímea.

Mi Hazánk: ez a választási csalás intézményesített formája

Apáti István (Mi Hazánk) szerint a javaslattal az aktuális erőviszonyokhoz alakítják a rendszert, ami "legalizált választási csalás, annak is az intézményesített formája". Azt hangsúlyozta: indokolt volna egy választókerületet a fővárostól Pest vármegyéhez rendelni, de kettő átsorolása már "túlzottnak tűnik".

A képviselő felvetette: a kötelező borítékos szavazás megszüntetésével elveszne a láncszavazás lehetősége is, hiszen annak lényege, hogy az első borítékot üresen bedobva szerzik meg azt a szavazólapot, amelyet aztán ellenőrzött módon tölthet ki a választást befolyásoló személy.

Apáti István felvetette, hogy a választás tisztaságának ellenőrzése érdekében valamennyi országos listát állítani tudó párt számára szavazókörönként legalább egy bizottsági tag juttatását vállalja magára a költségvetés.

A győzteskompenzációról "a leggyalázatosabb jogintézmények egyikeként" beszélt a felszólaló.

Ugyanakkor a műveltségi cenzust támogatva felvetette: ha egy jogosítványhoz szükséges nyolc általános iskolai osztály elvégzése, az ország jövőjét meghatározó döntéshez miért nem lehet elvárni ugyanezt. Egyben feltette a kérdést: várható-e a parlamenti bejutási küszöb leszállítása.

Nemzetiségi szószóló: támogatható a javaslat

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló az országgyűlési választási körzethatárok módosításairól megjegyezte: azok nem érintik a tizenhárom őshonos magyarországi nemzetiség parlamenti képviseletét.

Mások mellett arról is beszélt: meg kell teremteni a jogi alapját annak, hogy a nemzetiségi jelölőszervezetek rendelkezzenek tagdelegálási joggal a választási szervekbe, és ők vegyenek részt a szavazatszámlálásban is.

Jelezte: továbbra is biztosított a titkosság a szórványból érkező utazó szavazólapoknál, ezeket továbbra is zárt borítékban küldik meg.

Összegzésül azt mondta: a javaslat az őshonos nemzetiségek önigazgatási testületeinek megválasztásához előremutató és javaslataikkal összeegyeztethető szabálymódosításokat tartalmaz, így a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatásra javasolja azt.

Az elnöklő Dúró Dóra a vitát lezárta

Zárszó

Vejkey Imre, a változtatást beterjesztő igazságügyi bizottság elnöke zárszavában meglepetésének adott hangot, hogy egyetlen ellenzéki frakció sem támogatta a javaslatot.

A Fidesz-KDNP – szemben bizonyos ellenzéki frakciókkal – komolyan veszi a parlamentarizmust és a demokráciát, és ezért a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság vezetőinek beszámolói alapján született felvetéseket is.

Vejkey Imre a vita és a magyar parlamentarizmus mélypontjának nevezte Szabó Tímea (Párbeszéd) megjegyzését ("Who the fuck is" Vejkey Imre és Pajtók Gábor), amire úgy reagált: Szabó Tímeát továbbra is képviselő asszonynak fogják hívni és nem "viszonossági alapon, mondjuk Alice-nek".

Megjegyezte: a képviselő ezzel a megjegyzésével bebizonyította, hogy kik művelik a gyűlöletbeszédet.

Pajtók Gábor (Fidesz) Brenner Kolomannak, a történelmi választókerületek visszaállítását szorgalmazó felszólalására reagálva azt mondta, a XX. században nem lehet történelmi választókerületekről beszélni, hiszen 1949-től, a szocialista alaptörvény elfogadása után a választási rendszert az MSZMP alakította ki, és 1985-ben volt az első kötelező kettős jelölésű képviselőválasztás. Tehát bizonyos értelemben történelmi választókerületekről nem lehet beszélni, ugyanakkor beszélhetünk az alaptörvénynek a választójoghoz kötődő alapelveiről, az alkotmánybírósági állásfoglalásokról, a Velencei Bizottság ajánlásáról és a Nemzeti Választási Bizottság leveleiről.

Értékelése szerint a javaslat megkönnyíti a választópolgárok feladatát és a választást lebonyolító szervezetek munkáját.

Lezsák Sándor az ülésnapot bezárta, a képviselők várhatóan hétfő délelőtt 11-től folytatják munkájukat.