A vendégmunkás-törvény is bizonyítja, a kormány bizonyos befektetők kiszolgálója

A héten nyújtotta be a Parlamentnek a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról intézkedő, 255 (!) oldalas törvénytervezetet, amelynek része a vendégmunkások foglalkoztatásának elképzelt szabályozása is. Mint a Népszava emlékeztett rá, a fideszes kétharmad nemrég új törvényt hozott a vendégmunkásokról, majd október elején váratlanul visszavonta azt, még annak hatályba lépése előtt. Orbán Viktor miniszterelnök múlt hétfőn a Parlamentben azt mondta, hogy a kérdést az új idegenrendészeti törvényben szabályozzák majd.

A Potfolió úgy kommentálta a tervezetet, hogy „megvannak az új, tényleg szigorúbb vendégmunkás-szabályok”. Ezek a szabályok – nagy vonalakban – rögzítik a külföldi vendégmunkások „fajtáit”, szétválasztva a szezonális, a beruházások megvalósítása érdekében foglalkoztatott, valamint a foglalkoztatási engedéllyel érkező vendégmunkásokat. 

A szezonális vendégmunkásokat legfeljebb hat hónapra lehet majd alkalmazni, s tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig meghosszabbítható az engedélyük.  A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási tartózkodási engedélyek csak az adott projekt megvalósításáig érvényesek, s maximum három  éves lehet az engedély időbeli érvényessége, ráadásul nem is hosszabbítható meg. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély a külföldiek gyári foglalkoztatását is lehetővé teszi, de csak akkor, ha magyarokkal nem tudják betölteni azokat a helyeket. Legfeljebb két évre szól, és egy évvel hosszabbítható meg. Az is kaphat ilyen foglalkoztatási engedélyt, akit a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján alkalmaznak idehaza. A vendégmunkásoknak egyébként a munkaviszony megszűnése után hat napon belül el kell hagyniuk az országot, s a foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára kizárt a családegyesítés.

Vannak azután további finomságok is a tervezetben. Az egyik – meglehetősen „furcsa”, de leginkább felháborító – kitétel, hogy a vendégmunkásokat, külföldi munkavállalókat lehetőleg el kell különíteni a helyi lakosságtól, s ezt egyfajta ösztönző rendszerrel is el akarják érni, ugyanis előnyben részesül az a foglalkoztató, amelyik ezt biztosítja a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen. 

A kormány az új törvénytervezet szerint meghatározza, hány vendégmunkás jöhet évente Magyarországra, s azt is megmondják, hogy egy-egy országból nem jöhetnek többen, mint a teljes szám negyede (ahogy arra a HVG rámutat: eddig Vietnamból és a Fülöp-szigetekről érkeztek a legtöbben, az ő arányuk szinte biztosan magasabb, mint 25 százalék az összes az országban dolgozó vendégmunkáshoz képest).  

Ezen túlmenően, a tervezet hagy mozgásteret a kormánynak: részben azzal, hogy külön rendeletben lehet intézkedni egyes országok állampolgárainak kizárásáról, amiről a magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter – a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott – rendelete dönthet. Ugyancsak a kormány célját szolgálja, hogy több könnyítést és kedvezményt is tartalmaz a tervezet. Ez utóbbiakat például a stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztatók által alkalmazott vendégmunkások esetében, (ilyen partnerséget a kormány szinte kénye-kedve szerint köthet cégekkel); valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknál (az akkumulátorgyárak például rendre ebbe a kategóriába esnek). 

De vajon mi célt szolgálnak, és mennyire felelnek meg a magyar gazdaság szükségleteinek a tervezetben lefektetett célok és elvek? Komjáthi Imrét kérdeztük.

„Ez nem más, mint parasztvakítás” – volt az első, sommás kritikája a tervezetről az MSZP társelnökének, aki el is mondta, miért gondolja így, és miért tartja borzalmasnak azt. „Ez semmi másról nem szól, mint hogy jól kommunikálható legyen a téma, az pedig már más kérdése, hogy milyen intézkedéseket hoztak eddig is és hoznak a jövőben” – tette hozzá. Szerinte a törvény majdani hatályba lépése után is ugyanolyan szabadon fognak garázdálkodni a cégek, mint eddig, hiszen nincs ellenőrzés, s a kormány nem tesz munkaügyi és munkajogi szempontok alapján korlátozó lépéseket. „Ez ráadásul nem más, mint egy modern kori rabszolgatartás – a kultúrájuktól, a családjuktól, az országuktól távol, bezárva dolgozhatnak, élhetnek majd itt ezek az emberek” – szögezte le. Egyben emlékeztetett arra, amit Orbán Viktor szokott mondani, nevezetesen, hogy az Európai Unió azt akarja, hogy Magyarországon legyen migránsgettó – „nos, ezzel éppen ezt érik el”.

A Magyar Szocialista Párt nem ellenzi a vendégmunkások behívását, de csak úgy és akkor, ha a kollektív szerződés hatálya alatt dolgoznak, kollektív szerződést pedig csak szakszervezetek köthetnek. Garantálni kell, hogy a vendégmunkások ne dolgozhassanak más munkakörülmények között, s hogy nem törhetik le a magyar dolgozók bérét, továbbá, hogy nem kell távol-keleti munkakultúra-körülmények között dolgozni, ahol például a munkavédelem is ismeretlen fogalom – szögezte le.

„Mindez nagyon rossz a magyar munkavállalóknak, akiket a magyar kormány hoz ezzel rossz helyzetbe – s nem is csak ezzel” – húzta alá Komjáthi. Semjén Zsolt éjjel álmodik egyet, és benyújt egy olyan tervezetet, amely eltörölné a cégek számára a kötelező munkaalkalmassági egészségügyi vizsgálatot, ami szimplán gazemberség, amivel veszélybe sodorják a munkavállalót, akiről – mondjuk – nem fogja tudni a foglalkoztató, hogy szívbeteg, s közben egy magas darun dolgoztatja – mondott egy példát.

Szerinte ezek nagyon súlyos problémák, ráadásul látható egyfajta láncolata ezeknek a munkaügyi intézkedéseknek. Mint emlékeztetett: néhány hete olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, hogy megszűnik a munkavédelmi oktatás kötelezettsége, most pedig az egészségügyi vizsgálatot törlik el. A kormány egyértelműen Parragh László kottájából játszik – mutatott rá Komjáthi, emlékeztetve arra, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke korábban azt mondta: a magyar gazdaság versenyképességének az alapja az olcsó munkaerő. Azt azonban nem csak úgy lehet elérni, hogy alacsony a bére, lehet nettó ötszázezer forintos keresettel is olcsó, ha nem költ a cég munkaügyi szűrésre, ha nem biztosítja a munkavédelmi oktatást, a szükséges munkavédelmi berendezéseket, s nem építi be a szűrőberendezéseket, továbbá nem költ védelmi berendezésre, mondjuk a rákkeltő anyagokat kiszűrő berendezésekre – fejtegette. Ilyenkor nem csak olcsó, hanem veszélyeztetett is az a bizonyos munkaerő – ahogy azt láthatjuk például Iváncsán, az akkumulátorgyárban. „Ezek az intézkedések arról szólnak, hogy a magyar kormány bizonyos befektetők elvtelen kiszolgálója, mégpedig a magyar emberek kárára” – összegezte végül a véleményét az MSZP társelnöke.