A Zebraszerda kitalálója, Kállai Kornélia egy szabad, egyenlő és bátor országért küzd

Millei Ilona 2023. szeptember 25. 07:25 2023. szept. 25. 07:25

Szerdán este osztották ki azokat a díjakat, amelyekkel a szabadabb országért küzdő bátor civileket jutalmazza a Társaság a Szabadságért (TASZ) civil szervezet. Kapronczay Stefánia, a TASZ stratégiai igazgatója szerint az idei átadón is erős és kitartó emberek, hétköznapi hősök álltak a színpadon és kaptak a közönségtől szűnni nem akaró tapsot. Az idei gála különlegessége az volt, hogy a változásért dolgozó emberek valósága megrendítő hitelességgel jelent meg a színpadon. A remény és nehézség érzése egyszerre járták át az egész estét. A jelöltek történeteiben benne volt a közösség ereje és az is, hogy mennyire el lehet magányosodni. A díjazottak egyike Kállai Kornélia, a Zebraszerda budafoki kitalálója volt, aki a Közélet Iskolája különdíjat kapta. Vele beszélgettünk.

Kállai Kornélia január 4-e óta minden szerdán 7.30 és 8.30 között a lakhelyéhez közeli (Leányka utca) zebránál áll a táblájával, hogy felhívja a figyelmet az oktatásban uralkodó áldatlan állapotokra. Ott van hóban, fagyban, zuhogó esőben, de a legnagyobb hőségben is, sőt, még nyaralni is úgy ment, hogy magával vitte a táblát, amit tartani szokott, hisz' zebra ott is volt. Olyan hittel és lelkesedéssel csinálja mindezt, hogy már sok követője is van. Ő pedig egyetlen alkalmat sem hagy ki a demonstrációra.

Mint mondja, erre azért van szükség, mert szerinte folyamatosan csak egy buborékon belül kommunikálunk egymással, és azt gondolja, hogy ezzel ki tudunk lépni a buborékból azok felé is, akik ebbe a buborékba kívülről nem látnak bele. Most már követői is vannak, akiktől a szerdai kiállás után megkapja az azt bizonyító fotókat. A legtöbb helyen májusban álltak ki az emberek táblákkal az zebrákra, akkor nyolc település 26 helyszínén láthatták az autósok és az arra járók a demonstrálókat. Ezenkívül a Ferenciek terén szokott nagy csoport összegyűlni, a szeptember 20-i Zebraszerdán 120-130 ember volt jelen. Ott a Zebraszerdát egy pedagógus szervezi, és a szülők, a diákok és más pedagógusok is rászerveznek erre. Van két aktív osztály is, de mivel szerdán nulladik órájuk van, nem tudnak megjelenni reggel. Emiatt kitalálták, hogy akkor havonta egyszer szerda délután „diákzebrát” tartanak, és így most már a Egyesült Diákfront tagjai is csatlakozhatnak hozzájuk. Így fordult elő, hogy szeptember 20-án negyven „Mészáros Lőrinc zebrázott” a szabad oktatásért a Ferenciek terén. A Mészáros Lőrinc-maszkokat viselő tiltakozók molinókkal, táblákkal és skandálással figyelmeztették az eközben piros jelzéssel megállított autós forgalmat az oktatás helyzetére.

Amikor elkezdte a zebraszerdai kiállást, Kállai Kornélia azt remélte, hogy ebből majd egyszer mozgalom lesz. Azt gondolta, ha mindenki kivonul a hozzá legközelebbi zebrához, akkor így el tudják „foglalni” az országot, de, ha az országot nem zárják le, nem kerekedik ellenük népharag. 

Egyébként harag így is van, mégsem vagyunk mi olyan nagyon békés ország, ahogy azt sokan szeretnék látni. Hiszen még ilyen békés körülmények között is voltak már atrocitások, amelyek a demonstrálókat érték. Pedig – magam tapasztaltam – semmiféle zavart nem okoznak, amíg az autóknak piros a lámpa, a zebrákon eléjük állnak némán, csendben, pusztán a kezükben tartott táblára felírva jelzik a mondanivalójukat. Ahogy az autósoknak zöldre vált a közlekedési lámpa, ők már nincsenek is a zebrán. Az atrocitások elkövetői nem is autósok, hanem minden esetben gyalogosok voltak. Három alkalommal fizikailag bántalmazták a „zebraszerdásokat”. Egyikük a múlt héten a Ferenciek terén kapott egy pofont. Két eset pedig még augusztusban Budafokon történt, ahonnan maga a mozgalom indult. Egy lánynak az arca előtt tartott táblájába ütött bele valaki ököllel, szerencsére az ütés nem érte a lány arcát. A másik alkalommal Kállai Kornéliát lökdöste valaki. 

Azt, hogy mi volt az indulat oka, nem nagyon lehet tudni. Az a férfi, aki őt lökdöste azt mondta, hogy hazudnak, és őket kéne megverni úgy, hogy „a taknyukon csússzanak végig”. Pedig a táblák sem hergelhették az embereket, azon, amibe ököllel belecsaptak az állt: „3 felnőtt lányom van, ki fogja tanítani az unokáimat?”, az ő tábláján pedig az, hogy „a nyolcadikosok 40 százaléka nem érti azt, amit olvas”. Vagyis semmi támadó, semmi agresszív felirat nem volt rajtuk. Kornélia azt mondja, „én abban hiszek, hogy a tényeket kell az emberek arcába tolni, egyszer csak elgondolkoznak rajtuk.”

A Zebraszerda kiötlője azt mondja, ahol már ketten állnak, azt úgyis be kell jelenteni a rendőrségen. Most mindenkit arra biztat, hogy aki bejelenti a demonstrációt a rendőrségen, az kérjen rendőri jelenlétet is. 

Kállai Kornélia eredetileg matematika tanárnak készült, egyetemre is járt, bár a diplomát nem szerezte meg, de az abszolutóriuma megvan. Akkor, amikor azt megszerezte, már a háromból megvolt két gyereke, és úgy döntött, ő nem megy be a közoktatásba. Egyébként pedig 16 éves kora óta vannak magántanítványai. A három gyereke révén, azért rendesen belelát a közoktatásba, s szerinte a matematikában az elmúlt 29 évben óriási romlás következett be. Pedig a gyerekek nem butábbak, mint régebben voltak, de mintha kis „fiókokat” tanulnának matematikából, nem látják az összefüggéseket. Ma már a jó eredményhez azoknak is kell a korrepetálás, akik nem a matematika irányában akarnak továbbtanulni, és ez nagyon nagy baj. 

Kállai Kornélia azt mondja, a legkisebb gyereke már végzős, úgyhogy ő most már valójában az unokáiért küzd, ami azért odébb van, mert még egy sincs. Azért küzd, hogy nekik olyan oktatásuk legyen már itthon, ami „rendben van”. Szerinte azonban a változáshoz akkor is nagyon sok idő kellene, ha már most elkezdenék a változtatást. Úgy látja, az ország jelenlegi vezetése nem óhajt ezzel foglalkozni, ő pedig minimálprogramban 2026-tól számol. Abban bízik, ha akkor más lesz hatalmon, az hajlandó lesz ténylegesen valódi reformot végrehajtani majd az oktatásban. Mert itt nem csak a pedagógusok bérével van gond, az a nulladik feltétel, hiszen miért menne el valaki azért tanítani, hogy „éhen haljon”. De azt gondoljam a pedagógusok képzésétől kezdve a módszertant, tankönyvet, Nemzeti alaptantervet, mindent, mindent újra kellene gondolni. 

Hétköznapi hősök a színpadon   

Kapronczay Stefánia, a TASZ stratégiai igazgatója azt írta a díjátadóról: „minden évben óriási öröm számunkra veletek együtt ünnepelni a SZABAD-díj gáláján. Az idei díjátadó különleges volt, és ez nem csak afféle szófordulat. A visszatérő vendégek tudták, hogy mire számíthatnak: volt, aki úgy üdvözölt, hogy “Jöttünk sírni!”. Idén is erős és kitartó emberek, hétköznapi hősök álltak a színpadon és kaptak a meghatott közönségtől szűnni nem akaró tapsot.

A színpadon generációk álltak: olyanok, akik már évtizedek óta küzdenek, fogtak kezet azokkal, akik mindezt pár hónapja kezdték. A jelöltek szívbe markoló őszinteséggel beszéltek azokról a kockázatokról, amiket kiállásukkal, hivatásukkal vállalnak. A hála nem elég erős szó, hogy kifejezzem, mennyire nagyra becsülöm a jelölteket, hogy vállalták ennek a kendőzetlen megmutatását. Hiszem, hogy ettől még igazibb lesz a remény és még hangosabb az üzenet: együtt létre tudunk hozni egy szabad, egyenlő és bátor országot.”

A zsűri nehezen hozott döntést, végül Liebermann Mártának ítélték oda a SZABAD-díjat, aki több mint 20 éve küzd azért, hogy a HIV ne legyen stigma. Márta 70 éves nyugdíjas, akit 23 évvel ezelőtt diagnosztizáltak HIV-vel és aki a 2020-ban megalakult Retropajzs Egyesület alapítója és vezetőségi tagja. Márta most először vállalta nagy nyilvánosság előtt HIV státuszát, amivel bizonyította bátorságát. Ő maga, a kiállása és a mondanivalója az élő cáfolata az előítéleteknek. Ez a kitartás és bátorság fejezi ki a SZABAD-díjat.

A közönség díját Zsiga Melinda, kétszeres világbajnoki bronzérmes kick-box bajnok vehette át. A SZABAD-díj fiatalok kategóriájában Pankotai Lilit díjazták. Ebben a kategóriában is a közönség választhatta ki a díjazottat, aki a Holland Nagykövetség támogatásának köszönhetően, egy hétvégét Amszterdamban tölthet. A fiatalok közül a Partners Hungary különdíját kapta Iváncsik Fanni roma és nőjogi aktivista, az oktatási tiltakozások egyik kulcsszereplője, az Egységes Diákfront, Horváth Bence környezetvédő aktivista és az ADOM diákmozgalom, akik közel tíz éve küzdenek egy modern, diákközpontú oktatásért.

A SZABAD-díjak mellett több különdíjat is kiosztottak. A BOOKR Kids és a KAPTÁR különdíját Szilágyi Kitty óvodapedagógus vehette át. 

A Közélet Iskolája különdíjjal jutalmazta Kállai Kornéliát, a Zebraszerda mozgalom alapítóját és Kozma Évát, aki a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesületet képviselve vette át a díjat. A Líra különdíját vehette át Buzás-Hábel Géza, a Diverse Youth Network vezetője. Különdíjat kapott dr. Papócsi-Réthy Katalin, a Free Pékség alapítója. A Fundraising Akadémia jóvoltából különdíjban részesült Csángó Dani, a Freekey társalapítója és képviselője.

 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom