Addig lehet háborús veszélyhelyzet, amíg a kormány el nem szégyelli magát
A háborús veszélyhelyzettel járó rendeleti kormányzással csak egy a célja a kormánynak: biztosítani a saját teljhatalmát. Így reagált Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa arra, hogy újabb 180 nappal meghosszabbítanák a háborús veszélyhelyzetet Magyarországon. Nem arról van tehát szó – tette hozzá –, hogy a kormány meg szeretné védeni a lakosságot az ukrán-orosz háború közvetlen vagy közvetett hatásaitól.
Semmiképpen sem indokolt a háborús veszélyhelyzet meghosszabbítása, hiszen már az elrendelése sem volt igazán az. Néhány hónapon belül kiderült, hogy Magyarországot nem fenyegeti az ukrán-orosz háború, Oroszország területszerző inváziója – idézte fel a kezdeteket Zádori Zsolt. Emlékeztetett rá, hogy van ugyan, ahol rendkívüli szabályokat vezettek be, de más országok nem gondolták, hogy háborús veszélyhelyzet lenne. Ilyen, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva, a kormánynak korlátlan rendeleti kormányzásra van lehetősége, egyetlen másik uniós tagállamban sincs.
Azt, hogy ezt mennyire használja ki ezt a helyzetet a kormány, két számadattal mutatta meg a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. 2022-ben, amikor az egészségügyi veszélyhelyzetből lett háborús, a kormányrendeletek 42 százaléka volt veszélyhelyzeti rendelkezés, de abban az évben az összes új jogszabály 18,5 százaléka. 2023. november végéig a tavalyi jogszabályok 35 százaléka volt veszélyhelyzeti.
A háborús veszélyhelyzet akkor lenne indokolt – magyarázta Zádori Zsolt –, ha maga a rendelet tárgya, célja összefüggene a veszélyhelyzettel, jelen esetben az ukrán-orosz háborúval és az ország megvédésével. „Mi a Helsinki Bizottságnál azt látjuk, hogy a legtöbb esetben ilyen összefüggés nincs. Helyette a rendeleti kormányzás a kormány hatalmi szándékait hivatott segíteni. Hiszen Magyarországon működik a parlament, nincs akadályoztatva egyetlen államhatalmi szerv sem a dolga végzésében, működik a posta, kihordják a leveleket meg a nemzeti konzultációs íveket, van tömegközlekedés, tehát joggal vethető fel a kérdés, hogy mégis miért van szükség a – több mint 1400 napja tartó – háborús veszélyhelyzetre? A válasz a politikai rendszer természetében rejlik, abban, hogy Magyarországon választásos autokrácia van.”
Nem arról van tehát szó, hogy ezzel a kormány meg szeretné védeni a lakosságot a háború közvetlen vagy közvetett hatásaitól, mert csak egy dolgot szeretne megvédeni, de azt nagyon, a saját teljhatalmát – vélte a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
Mi a különbség a rendeleti kormányzás és aközött, hogy a kormány a maga kétharmados többségével gyakorlatilag bármit meg tud szavaztatni a parlamentben – kérdeztük. Zádori Zsolt kifejtette, hogy az Országgyűlésnek – bármennyire is kétharmados többséggel rendelkezik a kormánypárt – határozott ügyrendje van. Ezért akármilyen rövid idő alatt akarnak jogszabályt vagy módosításokat keresztülvinni a parlamenten, azt nem lehet a nyilvánosság kizárásával megtenni. Az ellenzéknek, ha csekély is, de van kontrollja a beadványok, törvényjavaslatok felett, azt véleményezhetik, vitathatják és szavaznak róluk, míg a rendeleti kormányzás esetében semmiféle kontroll sincs. Ezért történhet meg, hogy valamit délelőtt kitalálnak és azt már éjjel meg is jelenteti a kormány. Látszik is, hogy ezt a módszert rendszeresen alkalmazzák, és mindenféle előzetes információ nélkül hoznak nagyon fontos rendeleteket, amelyekkel egyszerűen átírhatják a parlament által korábban hozott törvényeket is.
Erre példaként említette Zádori Zsolt, hogy a pedagógus munkabeszüntetések idején egyik napról a másikra megtiltották, hogy a pedagógusok sztrájkolhassanak. Ráadásul ezt egy bírósági folyamat közepén tették, amikor is arról kellett a bíróságnak döntenie, hogy jogszerű volt-e a pedagógussztrájk. De veszélyhelyzeti rendeletként jött ki az is, amikor a gödi akkumulátorgyár a településnek fizetendő iparűzési adóját a kormány elvette a várostól – különleges gazdasági övezetté nyilvánította a területet –, és a pénzt a Pest Vármegyei Önkormányzatnak adta. Utóbbi testületénél már a Fidesz van többségben – fűzte hozzá.
Szintén önkormányzatot érintett, amikor a VIII. kerületi onkormányzattól háborús veszélyhelyzeti rendelettel elvontak több, mint egymilliárd forintnyi fejlesztési támogatást. Emlékeztetett egy még 2020 előtt kezdődött perre is, amikor egy debreceni gyárral pereskedett a kormány, amit szintén „szélsebesen” megoldott: rendeleti úton kormánybiztost neveztek ki a cég élére, aki azonnal kirúgta a gyár addigi vezetőit, majd leállította a vagyonjogi pert, így nyerhette meg azt a kormány. Ugyanebben az időszakban – amikor még az egészségügyi veszélyhelyzet volt érvényben – tiltották be az utcai demonstrációkat közegészségügyi magyarázattal, de miután már mindenhová lehetett menni, a tüntetések akkor is be voltak tiltva. Így fordulhatott elő, hogy miközben labdarúgó Európa-bajnokság zajlott Budapesten, még mindig élt a veszélyhelyzeti rendeletben hozott gyülekezési tilalom. Kevésbé ismert, hogy amikor a holland Aegon cég el akarta adni a magyar részvényeit egy osztrák biztosítónak, a kormány még abba a gazdasági ügyletbe is a háborús veszélyhelyzeti rendeletre hivatkozva szólt bele és akadályozta meg az eladást. De tavaly, amikor a Fővárosi Önkormányzatnál arról vitáztak, hogy kié legyen a hidakon lévő póznák reklám célú felhasználásának joga, szintén a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva maradhatott egy fideszes cégnél – sorolta Zádori Zsolt.
A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa úgy fogalmazott, a háborús veszélyhelyzetet gyakorlatilag addig lehet meghosszabbítani, amíg a kormány el nem szégyelli magát. Elvileg az Alkotmánybíróságnak lenne hatásköre, hogy felülvizsgálja a veszélyhelyzetet elrendelő rendeletet és a rendeleti kormányzás idején megalkotott jogszabályokat, de nem teszi.
