Adóelvonás: rendkívül káros látszatintézkedés

„A kormány az önkormányzatok költségvetési stabilitását is figyelembe véve, megfontolja a korábbi kamarai javaslatot, amely a helyi iparűzési adó idei mérséklését kiterjesztené 2022-re. Az intézkedéssel a magyar munkavállalók kétharmadának kenyérkeresetet biztosító kkv-szektor cégei további 150 milliárd forintot takaríthatnának meg” – áll az ITM közleményében, amit a tervezett vállalkozói adócsökkentés kapcsán adtak ki.

Mint a Telex írta: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán folyó egyeztetések témája a vállalati adócsökkentés. Az idézett minisztériumi közleményből is kiderült, hogy a kormány többféle mérséklést is támogat, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszüntetését, a szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékponttal történő mérséklését. Ezek a lépések – a kormány számításai szerint – 500 milliárd forintot hagynának a vállalkozásoknál.

A bevételi oldalon azonban ott állhatna pluszban az idén elvileg ideiglenes jelleggel, a járványügyi gazdasági intézkedésekre hivatkozva, az önkormányzatoktól elvont iparűzési adó. 

A kormány munkáltatói javaslatra nagyobb, összesen négy százalékos adócsökkentést tervez a vállalkozásoknál, és azt is fontolgatja, hogy az önkormányzatoktól az idén egy évre elvett iparűzési adót 2022-ben sem adja vissza.

A vállalkozók meg sem érzik

A kormány – a gazdaságvédelmi akcióterve részeként – tavaly, nem sokkal karácsony előtt hozta meg a rendeletet, miszerint 2021-ben a felére, egy százalékra csökkentik a 4 milliárd forint alatti nettó árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkező kis- és középvállalkozások, továbbá az egyéni vállalkozók iparűzési adóját. Mint ismert, az iparűzési adót az adott település területén működő cégek a nettó árbevételük után fizetik. Az intézkedés célja több, mint átlátszó volt: ahogy egy vállalkozó levezette, a bajban lévő vállalkozásoknak nem jelent érdemi segítséget, az önkormányzatokat viszont tönkreteszi az iparűzési adó felének elvétele. Hogy mennyire a politikai szándék, az ellenzéki önkormányzatok „büntetése” volt valójában a lépés célja, az is mutatja, hogy utóbb az önkormányzatok egy részét kompenzálták a bevételkiesések miatt (minő meglepő módon, a fideszes vezetésűeket).

Nem ez volt egyébként az egyedüli forráselvonás, amit illett volna kompenzálni minden települési önkormányzatnak, nem csak a saját pártbéli politikus által irányítottaknak: egyebek között elvonták tőlük gépjárműadót, az idegenforgalmi adót, a parkolási bevételeket, elengedték az önkormányzatokat illető közterület-használati díjakat, megtiltották az adóemelést és új adók kivetését, különleges gazdasági övezeteket jelöltek ki, ahova az adóbevételeket csatornázták azoktól, ahonnan elvették a területet (például Göd) – ahogy korábban a Hírklikk is megírta. 

Jön a választás, de máris üres a kincstár

„A választások előtt pénzhez kell jutnia a kormánynak, miután sikerült totálisan kiürítenie az államkincstárt. Hiszen felvett rekordösszegű hiteleket, óriásira duzzasztotta az államháztartási hiányt és növelte az államadósságot – a költségvetése erre úgy reagál, hogy elvesz másoktól” – szögezte le portálunk megkeresésére Witinghoff Tamás. A budaörsi polgármester azonban világossá tette, hogy amikor az önkormányzatot megfosztják a bevételtől, nem azoktól veszik el, ahol amúgy elbuliznák a pénzt. Az önkormányzatok ugyanis ebből a pénzből biztosítják a többi között az állampolgároknak nyújtott alapvető szolgáltatásokat, fedezik az ellátásokat, beleértve a rászorultsági alapon működtetett szociális ellátó rendszerek fenntartását.

„Ez látszatintézkedés, de annak is rendkívül káros, hiszen azt pusztítja el, ami egy demokratikusan működő társadalom lényege: az önrendelkezés lehetőségét, az önkormányzatiságot, az intézményi autonómiát, azt, hogy a helyi problémákat helyben lehessen megoldani, ami az egészséges társadalom ismérve” – húzta alá. Mint szavaiból is kiderül, ebben persze semmi új nincs, miként abban sem, hogy utóbb a Fidesz által vezetett önkormányzatoknak visszajuttatják az elvont forrásokat, szemben az ellenzék által irányított településekkel.

Lenullázzák az önkormányzati szektort

Látszik, hogy az önkormányzati szektort teljesen lenullázzák. Pedig ezzel alapvetően a sajátjaikkal is kitolnak, mert kinek jó, ha mindig minden felülről jön? – tette fel a kérdést Budaörs független polgármestere. Utalt arra, nem véletlen, hogy már vannak kikacsintások, kiszólások is. Példaként említette, hogy korábban fideszes polgármesterek kiléptek a pártból. Ilyen volt egyébként a többi között Kósa Lajos, Rákóczifalva korábbi polgármestere, aki lépését az Átlátszónak azzal indokolta, hogy nem volt hajlandó részt venni „az irányított pénzosztásban” – többek között a pályázati pénzek, megbízások „csókosokhoz” irányításában, s emiatt ellehetetlenítették a munkáját.

Össze kell zárni, hogy remegjen Orbán és társai lába

„Ezért kell jövő áprilisban határozott jó döntéseket hozni. Az ellenzék felelőssége nagyon nagy, úgy kell összezárniuk, hogy Orbánéknak remegjen a lábuk” – mondta Wittinghoff Tamás, aki bizakodó, bár kicsit aggódik az összezárás megvalósíthatósága miatt. „De amikor tegnap az ATV Nap Híre című műsorában láttam Márki-Zay Pétert és Vadai Ágnest, némileg megnyugodtam” – mondta. Mint kifejtette: ha komolyan is gondolják – még ha ennyire talán nem is –, ahogy tegnap beszéltek, az feltétlenül biztató, még akkor is, ha legalább csak kifelé ennyire kulturáltan, intelligensen tudnak közösen fellépni. Ahogy az is biztató lenne, ha október 23.-án a közösen színpadra lépő Dobrev Klára és Márki-Zay Péter nagyon jól működne együtt („kiváltképpen, ha az előbbi kissé kevésbé teátrálisan, az utóbbi pedig  kicsit visszafogottan lépne fel”).

A váltásra pedig nagyon nagy szükség lenne, már csak azért is, mert katasztrofális a helyzet Magyarországon. „S nagyon nehéz lesz ismét normálissá tenni a totálisan lezüllesztett társadalmat, amely végletesen megosztott, az emberekbe beoltott gyűlölettel, az előítéletek felizzításával” – szögezte le Wittinghoff Tamás, hozzátéve: a gazdasági problémákat ezeknél sokkal könnyebben meg lehet majd oldani.