Erre (is) kellett a felhatalmazási törvény – 2. Az önkormányzatok kivéreztetése

„Mivel Orbán Viktor láthatóan több tekintetben az osztrák példát követi a koronavírus-válság kezelése kapcsán, remélem, ezt is átveszi, merthogy az eddigiek során azt tapasztaltuk, hogy az önkormányzatoktól inkább komoly forrásokat vettek el” – reagált Gémesi György arra a hírre, hogy Ausztriában egymilliárd eurós pályázati keretet nyitnak az önkormányzatok segítésére. A gödöllői polgármester példaként egy sor olyan – a válságkezelés ürügyén hozott – forráselvonást eredményező intézkedést említett, amelyek a jelek szerint, hosszú időn át fogják nyomorítani az önkormányzatokat. Ugyanis hiába adja vissza Orbán a rendkívüli felhatalmazást, nem kell nagy jóstehetség annak kijelentéséhez, hogy az ez idő alatt meghozott intézkedések közül, az önkormányzatokat sújtókat meg akarja tartani. A jövő évre benyújtott központi költségvetés egyes tételei mindenesetre ezt bizonyítják.

Hétfőn indult sorozatunk tervezett második – a kormány válságkezelésének egyik áldozatával, az önkormányzatisággal foglalkozó – részéhez nem várt adalékokkal szolgált az élet. Az Orbán Viktor által többször példamutatónak mondott osztrák válságkezelés egy olyan elemét jelentette be a kancellár, amely gyökeresen más útválasztást mutat, mint a magyar. Miután Sebastian Kurz szerint, „nehéz helyzetben vannak a válság miatt az önkormányzatok, ezért a kormánynak segítenie kell őket”. Ezért a települési önkormányzatoknak támogatási csomagot hirdettek: pályázati úton egymilliárd eurót osztanak szét – egyebek mellett – munkahelyek teremtésére, illetve a keret minimum ötödét ökológiai célú beruházásokra (az osztrák csomag részleteiről a hvg.hu tudósítása számol be).

Ezzel szemben, Magyarországon  – leginkább a jereváni rádió vicceire hajazó, esetünkben azonban inkább tragikus megfogalmazással élve – nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, azaz a válságkezelés részeként, számos intézkedéssel pénzt, paripát, fegyvert vontak el az önkormányzatoktól. Mi legalábbis erre jutottunk – végigböngészve az elmúlt két hónap intézkedéseinek sorát.

De hogyan látja ezt egy polgármester, aki nap mint nap megéli a kormányzati intézkedések, rendeletek, jogszabályok hatását?

Nem segítettek, elvettek

„Valóban, a magyar kormány nem, hogy segítette volna a települési önkormányzatokat a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, ellenkezőleg, komoly forrásokat vett el tőlünk” – szögezte le Gémesi György. Példaként említette a gépjárműadót, az idegenforgalmi adót, a parkolási bevételeket, az önkormányzatokat illető közterülethasználati díjak beszedésének elengedését, az  önkormányzatok terhére adott iparűzési  adókedvezményeket, s persze a különleges gazdasági övezetek kijelölését, amiről „pont válság ideje alatt” kellett dönteni.  „S akkor még nem is beszéltem a többletköltségek okozta forráselvételtől, ami a járványmegelőzés kapcsán felmerült kötelező feladatok ellátáshoz szükséges pénzekből adódik” – szögezte le a gödöllői polgármester.

Ezzel szemben, ott az osztrák példa

Gémesi polgármestertársai nevében is „felhívja Orbán Viktor figyelmét arra, hogy fontolja meg az osztrák példa átvételét, azt, hogy milyen nagy segítség lenne a legyengített-legyengült önkormányzati rendszer számára egy ilyen jellegű támogatás”. Megjegyezte azt is, hogy nyugati szomszédunknál „nem politikai hovatartozás alapján fogják a települési önkormányzatok pályázatait elbírálni”.

A koronavírus-járvány okozta válság kezelésének részeként hozott, a települési önkormányzatokat sújtó kormányzati lépések sora hosszú. Mi ezek közül négy tételt emelünk ki – ezek sorában olyat is, amelyről bebizonyosodott, hogy a felhatalmazási törvény visszaadása ellenére, velünk marad – a jövő évi költségvetés tervezetében ott a nyoma.

A gépjárműadó államosítása

Kezdjük is egy ilyennel, a gépjárműadóval. A kormány április elején bejelentett gazdaságvédő csomagja részeként, intézkedett arról, hogy az önkormányzatok által beszedett gépjárműadót átcsatornázzák a védekezési alapba. (Addig az önkormányzatokat illette meg a beszedett adó 40 százaléka.) Ez – a kormány saját számításai szerint – 34 milliárd forint elvonást jelentett az önkormányzatoktól. De hiába lesz vége a válságnak, a gépjárműadót nem kapják vissza az önkormányzatok. Mint azt  24.hu megírta: a kedden benyújtott 2021. évi költségvetési törvényjavaslatban az szerepel, hogy a teljes bevételi összegre – 87 milliárd forintra – igényt tart jövőre is a kormány. Azaz az önkormányzatok eddigi 40 százalékára is.

S hogy ez mit jelent a települések zöme számára? Ahogy Karácsony Gergely budapesti főpolgármester a központi költségvetés tervezetére reagáló keddi sajtótájékoztatóján leszögezte: „a gépjárműadó a kistelepülési önkormányzatoknak, vagyis a települések többségének szinte egyetlen bevétele”. S hogy egy konkrét példával is éljünk: Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester korábban portálunknak elmondta, Budaörs esetében ez több mint évi 170 millió forint kiesést eredményez.

A helyi iparűzési adó esete

Amit nevezhetünk a más kárára kedvezmény-nyújtás tipikus esetének. Ugyanis a kormány – az első intézkedések egyikeként – döntött arról, hogy a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló, éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási és adófizetési, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségnek halasztottan, az idén szeptember 30-ig lehet eleget tenni.

A HIPA amúgy is nagyon „csípi” a kormány szemét: ahhoz már többször hozzá akart nyúlni a tavaly őszi önkormányzati választásokon elszenvedett részleges veresége óta. Most egy másik – egyelőre még csak tervezett – törvénnyel meg is teszi azt. A különleges gazdasági övezetekről szóló törvénytervezet intézkedik erről.

Különleges gazdasági övezetek

„Einstand” – röviden, de velősen ezzel jellemezte Mellár Tamás portálunknak a települési önkormányzatokat ellehetetleníteni szándékozó tervet, amellyel különleges gazdasági övezetté nyilvánítanák az 5 milliárd forint feletti összértékű beruházásokat, azokat a megyei önkormányzatok hatáskörébe adva, s elszednének egy sor igazgatási és pénzügyi eszközt a településektől. A vonatkozó jogszabállyal (135/2020. (IV. 17.) a többnyire fideszes vezetésű megyei önkormányzatokhoz váltak áttelepíthetővé tetszőlegesen kiválasztott területek és az ott képződő adók. Adót is kivethetnek a megyei önkormányzatok, aminek tervét előzetesen az államnak (kormánynak) kell elküldeniük.

A tervezetnek  helyi iparűzési adót érintő kitétele egyébként a következő „a helyi iparűzési adóból származó bevétel elsőként – a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására való összegen felüli bevétel – különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli.”

A gödi példa

A különleges gazdasági övezetre vonatkozó törvénytervezetnek van előzménye: a gödi különleges gazdasági övezet, amely a többségében parlamenti ellenzékre szavazó településektől a fideszes megyei önkormányzatokhoz pénzt átcsoportosító jogi ötletelés első példája. Egy napon jelent még két rendelet. Az elsőben a kormány rendelkezett a különleges gazdasági övezetek kialakításáról – akkor még 150 milliárd forint volt a beruházás minimális értéke (mindent egybevetve). Az ilyen övezetekkel rendelkező településeken mind a helyi adóztatás joga, mind a településszervezés átkerül a megyei önkormányzathoz. A második rendelet (136/2020. (IV. 17.) kijelölte az ország első, és eddig egyetlen különleges gazdasági övezetét: a gödi Samsung gyárat, és a körülötte található területet. Ez Göd területének 20 százaléka.

Balogh Csaba, a város polgármestere, portálunknak ezt a következőképpen kommentálta: „a kormány aláírta Göd halálos ítéletét! Ugyanis a különleges gazdasági övezet kialakításával, a Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével, a város költségvetésének harmada kiesik, ami a jövőben a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti”.

Emlékeztetőül csupán: a Pest megyei település 2019. október 13-án leváltotta a fideszes vezetést, a kormány ezért, a járvány idején szükségét érzi, hogy elvegye a gödi adóbevételek harmadát.

Sorozatunk eddig megjelent írásai:

Eltitkolt, örökre szóló rendkívüli intézkedések is történhettek