Bruttó hazai termék, nettó kudarc
2023-ban a bruttó hazai termék a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,7 százalékkal maradt el az előző évitől (2022). 2024-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit (2023).
A negyedéves „hullámzásokat” az elmúlt két teljes év vonatkozásában nem tüntetem fel, a 2025. év esetében viszont fontos lehet a negyedéves részletezés. Már csak azért is, mert a Versenyszféra és a Kormány Állandó Fórumán (VKF) zajló – a jövő évet érintő – bértárgyalások végső kimenetét minden bizonnyal befolyásolni fogja a harmadik negyedéves GDP-adat.
Mi is történt idén a bruttó hazai termékkel?
- Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 I. negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit (2024. I. negyedév). Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött.
- Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 II. negyedévében a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit (2024. II. negyedév). Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal bővült.
- 2025 első félévében a GDP a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal alulmúlta a 2024 azonos időszakit, azaz 2025. I. félév/2024. I. félév viszonylatában a meghirdetett repülőrajt és a várva-várt emelkedés helyett süllyedést regisztrálhattunk.
- 2025. október 30. napján – első becslésként – a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az ez évi háromnegyed éves GDP-állást, amely – mint említettem - hatással lesz a nemzetgazdasági szintű bérmegállapodás korrekciójára, és jelzi az idei, illetve a jövő évi növekedési lehetőségeket, valamint meghatározza a költségvetési pozíciókat is. Itt jelzem, hogy erre az évre a „jövőbe látók” (Orbán Viktor és Nagy Márton) eredetileg 3,4 százalékos GDP-gyarapodást, 3,2 százalékos inflációt prognosztizáltak és 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal kalkuláltak. Egyik célkitűzés sem válhat valóra: éves szinten a gazdaság bővülése talán 0,5-0,6 százalék lehet, az infláció 4,6-4,8 százalék között landol, a hiány 4,1 százalék (vagy több) lesz.
- És akkor jöjjenek az idei III. negyedévi tényadatok: Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 III. negyedévében a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye stagnált. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Eltelt az évből kilenc hónap és – a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva – „mikroszkóppal” is alig látható (0,2 százalék) előrelépés látszik. A beharangozott repülőrajt helyett az „ország gépmadara” még mindig csak a kifutópályán zötyög, folyamatosan „felszállásra” készül, eleddig sikertelenül.
A legfrissebb GDP-adatok senki számára nem lehetnek meglepőek: az ipar a klinikai halál állapotában, a versenyszféra beruházásai elmaradnak, a mezőgazdaság pedig megszenvedte a szélsőséges időjárás negatív hatásait. Mindezzel párhuzamosan a kormány irdatlan pénzosztási „hadműveletbe” kezdett, pillanatnyilag a differenciálatlan 14. havi nyugdíjas-járandóság bevezetésén elmélkednek, holott az elsőrendű és kiemelt feladat a gazdaság „gatyába rázása” lenne. Ehhez viszont hozzáértés és kreativitás szükséges, ami persze hiányzik; marad az átgondolatlan – és a rászorultság elvét teljesen figyelmen kívül hagyó – pénzszórás.
És ez biztosan így marad 2026. április 12-ig. Hogy utána mi jön, azt a kedves Olvasó fantáziájára bízom. Nagyon nem szeretném, ha a parlamenti választások után az alkalmazottak és nyugdíjasok tömege azt dalolná, hogy: „Késő minden, kisöreg! Eső után köpönyeg!”