Már nyíltan a kínai példát követve einstandolnak Orbánék
„Einstand” – röviden, de velősen ezzel jellemezte Mellár Tamás a kormány legújabb, a települési önkormányzatokat ellehetetleníteni szándékozó tervét, amellyel különleges gazdasági övezetté nyilvánítanák az 5 milliárd forint feletti összértékű beruházásokat, azokat a megyei önkormányzatok hatáskörébe adva, elszednének egy sor igazgatási és pénzügyi eszközt a településektől. „A szándékuk az, hogy ne legyen semmilyen mozgástere az ellenzéki irányítású települések vezetőinek” – szögezte le a közgazdász, parlamenti képviselő, aki szerint ez a kínai módszer átvétele. „Igaz, a végjátékban általános, hogy mindent bevetnek, mindenhez odakapnak és semmilyen ár sem drága” – mutatott rá. Botka László szegedi polgármester szerint, „elképesztő és felháborító” a terv. A Szabad Városok Szövetsége már fogalmazza a közleményét.
Egészen elképesztő tervvel állt elő a kormány. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesre leosztva a nemes feladatot: mikor máskor, mint éjjel, törvényjavaslat-tervezetet nyújtottak be az Országgyűlésben „A különleges gazdasági övezetekről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” címmel. A benne foglaltak jócskán megemelték tétet a 128/2020. (IV. 17.) kormányrendelethez képest, akkor ugyanis még csak a 100 milliárd forint feletti beruházásoknak terepet adó területeket „nyúlták le”, azaz vonták az állam felügyelete alá, ám ezúttal az alsó határt 5 milliárd forintban állapították meg. Az állam ezúttal a Fidesz által irányított megyei önkormányzatokat jelenti.
Mindent egy csapásra
A tervezet lényege, hogy immár a legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, munkahely-teremtő és -megtartó beruházások helyszínét és közvetlen környezetét nyilvánítják különleges gazdasági övezetté. Ezekben pedig a települési önkormányzat egyes feladat- és hatásköreit átadják a megyei önkormányzatoknak, s területükön speciális szabályozási környezetet alakítanak ki (amibe – tegyük hozzá – bármi belefér).
A feladat- és hatáskör megfogalmazás eufemisztikus, hiszen ez esetben a többi között azt takarja, hogy a különleges gazdasági övezetből (ami ugye a beruházás mellett, annak a paraméterekkel nem behatárolt közvetlen környezetét is jelenti) származó adó a megyei önkormányzathoz folyik be, azt a megyei önkormányzat célzottan használja fel „a megye területén fekvő, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a települések működésének támogatására” .
A hulladékkezeléstől kezdve, a helyi adórendszeren át, számos eszközt és mellé komoly hatalmat ad a megyei önkormányzatoknak a terv – természetesen a települési önkormányzatok kárára. Például a települési önkormányzatok által előírt közterület-használati díjakra (parkolás) és az ellenőrzés rendjére, a közterületek fenntartására, fejlesztésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat csak akkor alkalmazhatják, ha a megyei önkormányzatok nem alkotnak helyettük másikat az övezetre (ami ugye, mint már említettük nem csak a beruházás helyszíne, hanem annak meg nem határozott közvetlen környezete is).
Emellett adót is kivethetnek a megyei önkormányzatok, aminek a tervét előzetesen az államnak (kormánynak) kell elküldeniük. Amúgy pedig az adóhatósági feladatokat az ilyen övezetekben az állam látja el – szemben az önkormányzatok területén lévő adóhatósági feladatokkal, amelyeket a települési önkormányzat.
Kilóg a lóláb
A tervezet szándékait kiválóan tükrözi annak a helyi iparűzési adót érintő kitétele, ami kakukktojás ebben az előterjesztésben, s ugyancsak erősen kilóg a lóláb, hogy miért került bele. A HIPA-hoz ugyanis – mint emlékezhetünk rá – már többször hozzá akart nyúlni a kormány a tavaly őszi önkormányzati választásokon elszenvedett részleges veresége óta. Most a tervezet – a kormány saját szája íze szerint – megoldaná a problémát: „a helyi iparűzési adóból származó bevétel elsőként – a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására való összegen felüli bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli.”
Elszívnák az életteret az ellenzéki településektől
„Teljesen egyértelműen átlátszó a terv” – szögezte le portálunknak Mellár Tamás közgazdász, aki jelenleg független képviselőként dolgozik a parlamentben. „Azokat a településeket vette célba a kormány ezzel a tervezett intézkedéssel, ahol az ellenzék nyert a tavalyi októberi önkormányzati választásokon. A települések vezetőinek mozgásterét akarják teljesen beszűkíteni” – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a megyei önkormányzatokat nem a lakosság szavazza meg (A megyei önkormányzat jogi személy, feladatait és hatásköreit a közgyűlés látja el, amelynek tagjait a választópolgárok – kivéve a megyei jogú város választópolgárait – közvetlenül, listán választják.) Utalt arra, hogy a megyei önkormányzatnak nincs saját forrása (majd lesz: erről ugyanis most gondoskodik a tervezet, amely szerint az általuk beszedett adó három százalékát saját magukra fordíthatják majd).
„Innen kezdve, azonban ezeknek a kezébe kerülnek a bevételek, amiket arra költenek, amire akarják, miközben a település infrastruktúráját használják” – mondta Mellár, rámutatva arra is, hogy a megyei önkormányzatoknak a kisujjukat sem kell mozdítaniuk a beruházásért, szemben a kárvallott településsel, amely nagyon sokat tesz, erőt és energiát esetenként pénzt fektet be (például infrastruktúra-kiépítéssel) azért, hogy a beruházás pont ott telepedjen meg.
Ez a kínai módszer átvétele
„Ennek semmi gazdasági racionalitása nincs, a politikai célzat egyértelmű” – húzta alá Mellár, aki szerint egyértelműen semmi sem indokolja az ilyen különleges gazdasági övezetek létrehozását. „Ez a kínai módszer átvétele, ott azzal a céllal csinálták meg, hogy a tervgazdasági rendszer mellett, tudjanak némi piaci tevékenységet is végezni”.
Sok a kérdés Mellár szerint, de annak a veszélyét azért látja, hogy a megyén belül a jól menő ellenzéki irányítású településtől elvéve a bevételi (adó)forrást, azt egy Fidesz-irányította településnek csurgatják majd át. Pécsett például van olyan ipari park, amelynek egy része a város közigazgatási határán túl van, s hiába fektetett a kiépítésébe a pécsi városi önkormányzat egy csomó pénzt, s épített ki például infrastruktúrát, ezt most már einstandolni tudja a kormány. „Akár az a kérdés is felmerülhet, hogy Budapest esetében nem tudnak-e hasonló beruházással ilyet lépni – vetette fel Mellár.
„A kétharmadukkal és a felhatalmazási törvényükkel Orbánék bármit meg tudnak ma Magyarországon csinálni” – vonta le ennek és sok más esetnek a tanulságát Mellár, aki már csak abban az általános tapasztalatban bízik, hogy „a végjátékban a hatalmon lévők mindent bevetnek, mindenhez odakapnak és semmilyen ár sem drága nekik a hatalmon maradáshoz”. Szerinte ugyanis Orbánék „már érzik a vesztüket, Orbán ugyanis észrevette, hogy nem biztos a győzelmük a következő választáson, hiszen már októberben is jelentős protest-szavazás zajlott a városokban. Most mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy minden szempontból – beleértve a pénzügyit is – ellehetetlenítsék az ellenzéki településeket, s az ellenzékre tudják fogni a kormány saját baklövéseit, ahogy teszik azt Budapesten. „Szeretnék elérni, hogy az ellenzéki településvezetőknek ne legyen mozgásterük, hogy a következő választáson az emberek csalódottan azt érezzék: hiába szavaztunk rájuk, ők sem javítottak a helyzetünkön, sőt, még rontottak is”.
Mellár szerint, ez egy újabb nyomós érv amellett, hogy az Európai Unió a következő költségvetési ciklusban ne az államnak, hanem közvetlenül a településeknek, szervezeteknek, bizonyos intézményeknek nyújtson célzott, pályázati úton elnyerhető támogatást.
Botka is felháborodott
A településvezetők felháborodása óriási. Botka László szegedi polgármester portálunknak leszögezte „a terv nem csak felháborító de egyben elképesztő is”.
Úgy tudjuk, hogy a Szabad Városok Szövetsége is dolgozik már egy közös állásponton. Közleményük akár már ma megjelenhet.
Van már (negatív példa)
A kormány a veszélyhelyzet alatt ideiglenesen – rendeleti úton – már bevezette a különleges gazdasági övezetet, mint olyat: mégpedig elsőként Gödön, ahol a Samsung új e-autókhoz használatos akkumulátorgyárat épít, 300 milliárdos nagyságrendben – emlékeztetett az atv. A rendelettel az ellenzéki városvezetésű Göd nemcsak a területének a 20 százalékától esik el, hanem a helyi iparűzési adótól is. Mivel a Semjén Zsolt által most beterjesztett törvényjavaslat 5 milliárdos beruházási értéknél húzza meg a határt (nem százmilliárdosnál), számos önkormányzattól adhatják át a területet és az adóztatási jogot a megyéknek, ha egy beruházás okán, a különleges gazdasági övezet besorolást kimondják.
