Afrikai diákokat és menekülteket használ ágyútölteléknek az orosz hadsereg

A rengeteg halálos áldozat és a katonai állomány növelése miatt az orosz haderőnek folyamatos utánpótlásra van szüksége az ukrajnai fronton. A toborzók kíváncsiságát felkeltették az afrikai diákok, akik olyannyira szeretnék megtartani oroszországi tartózkodási engedélyüket, hogy akár a frontszolgálatot is bevállalják azért, hogy ne kelljen hazamenniük – írja az Euronews. 

A Harkivi Területen zajló orosz offenzíva során jelentős mennyiségű katonát vesztett az orosz hadsereg, és valószínűsíthető, hogy a támadások addig nem állnak le, míg be nem veszik a régió fővárosát, az Ukrajna második legnagyobb településének számító Harkivot. A háborút megelőzően, közel másfél millió lakost számoló Harkiv kiemelt jelentőségű város, az ország gazdaságának egyik motorja, ütőere.

A harkivi offenzívával kapcsolatban írt cikkében a Bloomberg kitért arra, hogy az orosz tisztviselők külföldi diákok és munkavállalók ezreit kényszerítik a frontra. Az amerikai hírügynökség meg nem nevezett forrásokra hivatkozva írta, hogy a moszkvai hatóságok a hivatalos toborzás mellett két, tisztességesnek távolról sem nevezhető módon toboroznak:

• egyrészt a Wagner-csoport korábbi mintájára gyűjtik az embereket, tehát hogy kegyelmet ígérve küldenek a frontra elítélteket,
• másrészt körülnéznek az afrikai diákok és munkavállalók körében, majd megkínálják őket egy katonai „állással”, később pedig közlik, hogy amennyiben nem mondanak igent a frontszolgálatra, akkor elveszik a tartózkodási engedélyüket, és mehetnek haza.

Bevett gyakorlat

Szeptemberben az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma számolt be arról, hogy Oroszország egyes volt szovjet tagországokban, például Kazahsztánban folytat erős toborzókampányt, később pedig arról is szóltak hírek, hogy az oroszországi kubai diaszpórában is keresnek embereket, sőt: egyenesen Kubából hívnak el fiatalokat. A világsajtót akkor bejárta két kubai fiatal története, akik azért mentek az ukrajnai frontra, mert azt mondták nekik, hogy szerelőként dolgozhatnak, de mégis fegyvert adtak a kezükbe. Oroszország eleinte tagadta, hogy Kubából toboroznának katonákat, de később elismerte, hogy történt ilyen.

A kubaiak esete nem számít rendhagyónak (már az a része, hogy állást kínáltak nekik, de frontszolgálat lett belőle), az afrikai esetek többsége viszont annyiban más, hogy belép a képletbe a már fentebb említett kényszerítés.

Pénzzel bármi megoldható

Oroszországból tavaly számos jelentés érkezett arról, hogy az afrikai országokból dolgozni érkező munkásokat őrizetbe veszik, és közlik velük, hogy a jövőjükre nézve két forgatókönyvet látnak:

• az egyik, hogy kitoloncolják őket,
• a másik, hogy vállalják a katonai szolgálatot, ami egyet jelent azzal, hogy kivezénylik őket a frontra.

A frontszolgálat egyes esetekben „kiváltható”, már ha a jelöltnek van annyi pénze, hogy megkenje a hatóságokat. A korrupció nem tájidegen az orosz hadsereg berkeiben, az utóbbi hónapokban magas rangú tiszteket váltottak le, amikor kiderült, hogy lopnak.

Európai tisztviselők már a háború kezdetén jelezték, hogy bevett orosz gyakorlatnak számít a menekültek és a diákok frontra kényszerítése, miként az is, hogy ezeket az embereket minimális kiképzés után küldik a harcmezőre, épp ezért sokan meg is halnak közülük. A Bloomberg kérdéseket küldött az orosz külügyminisztériumnak az eljárással kapcsolatban, de Szergej Lavrov hivatala nem válaszolt a megkeresésre. 

Távol, Afrikában

Az ukrán titkosszolgálatok közlése szerint Oroszország nem áll meg a határainál, ha a katonai állományt kell hizlalni, a toborzás a Moszkva számára egyre fontosabb afrikai kontinensen is zajlik. A képlet egyszerű: tehetős fizetést, sőt, már a szerződés aláírásakor úgynevezett belépőpénzt ajánlanak a szerződőknek. Az orosz toborzók az afrikai országokban munkaközvetítő irodákat vesznek igénybe, és leginkább azokat keresik meg, akikről lehet tudni, hogy már érdeklődtek oroszországi munka után.

2024 januárjában például arról számoltak be, hogy Szomáliából, Szíriából, Indiából, Kubából, Kínából és Szerbiából érkezett zsoldosok harcoltak orosz egyenruhában Ukrajnában. Egy szerb toborzótiszt, név szerint Dejan Beric elmondta, hogy

az orosz parancsnokok „vágómarhának” nevezték a szerb zsoldosokat, vagy simán csak lecigányozták őket.

Beric szerint a külföldi zsoldosokat minimális fegyverzettel küldték a frontra, és ha panaszkodtak, akkor közölték velük, hogy háborús bűnösök. 

A Reuters egy korábbi tényfeltáró cikkében arról számolt be, hogy a Wagner-csoport az orosz börtönökből több afrikait is kihozott, akiket ukrajnai szolgálatra küldtek. A a hírügynökség megírta, hogy egy tanzániai, egy zambiai és egy elefántcsontparti férfi hetekkel a toborzás után elesett a harcmezőn. 

15 ezer nepáli

Ugorjunk egy kontinenst, és vegyük be a sorba Ázsiát is. Februárban a CNN írta meg, hogy az orosz haderő 15 ezer nepálit vett fel a soraiba, noha a nepáliak többnyire az orosz szolgálatóiparba jelentkeztek munkára. Bimala Rau Paudyal korábbi nepáli külügyminiszter elmondta, hogy pont úgy, mint a kubaiak esetében, nekik is azt hazudták, hogy a szolgáltatóiparban fognak dolgozni. Paudyal azt mondta, hogy egyesek nem tértek vissza a frontról, többek pedig súlyos traumákkal.

A CNN-nek akkor nyilatkozott egy 37 éves zsoldos, aki azután tért vissza Katmanduba, hogy megsérült a harcmezőn. Elmondta, hogy sajnálja, hogy csatlakozott az orosz hadsereghez, és hozzátette, hogy még úgy is megviselte az ukrajnai háború, hogy Afganisztánban bőven volt ideje edződni, amikor a NATO-csapatoknál szolgált. Az orosz haderő soraiban éppen ugyanaz vitte, mint korábban a NATO-hoz: nem kapott otthon rendes munkát, az orosz hadseregben pedig (főleg nepáli szemszögből) remek fizetést ígértek. A Khadka néven nyilatkozó férfi mellett egy másik zsoldos is megszólalt. Suman Tamanf azt mondta, hogy az orosz haderő

ágyútöltelékként használ nagyjából minden külföldit,

és mindenki szigorú büntetést kap, ha megtagadják a harcot. 

Kész „jótékonykodás"

A Bloombergnek nyilatkozott egy magas rangú ukrán katonai tisztviselő, aki közölte: jelentősen megnőtt a nem orosz állampolgárságú, az orosz hadseregből ejtett hadifoglyok száma, akik közül egyre több az afrikai származású katona. Az afrikai zsoldosok orosz szemszögből a feláldozható kategóriába esnek, egy esetleges fogolycsere során biztosan nem őket kéri vissza a Kreml. 

Jevgenyij Primakov, az Oroszország humanitárius tevékenységét népszerűsítő Rossotrudnichestvo nevű szervezet vezetője június elején egy Szentpéterváron rendezett nemzetközi gazdasági fórumon azt mondta, hogy évente mintegy 6500 afrikai diák érkezik hozzájuk tanulni, ráadásul ingyen járhatnak iskolába. 

Becslések szerint a jelenleg Oroszországban tartózkodó afrikai diákok száma 35 és 37 ezer között datálható, és ugyanennyi legális afrikai munkavállaló van. Az orosz toborzógépezet működése alapján látható, hogy nincsenek biztonságban, mert ha ember kell a frontra, könnyen odakényszerítik őket.