Megdöbbentő kutatási eredmény: a magyarok többsége hajlandó lenne korrupcióban részt venni
A Spirit FM Több-kevesebb című műsorában ismertették egy egyedülálló kutatás eredményét, amely a magyarok korrupcióval és bűncselekményekkel kapcsolatos hozzáállását vizsgálta.
A Ragány Ügyvédi Iroda által finanszírozott kutatás meglepő és aggasztó eredményeket hozott, többek között azt, hogy sok magyar viszonylag alacsony összegért is hajlandó lenne visszaélést elkövetni -–írja az atv.hu.
A kutatás szerint a magyarok többsége 500 ezer és 5 millió forint közötti összegért hajlandó lenne visszaélést elkövetni munkahelyén, vagyis lényegében megvesztegethetőnek tekinti magát. A műsorban megszólaló dr. Ragány Zoltán ügyvéd is megdöbbentőnek nevezte ezt az eredményt, hiszen szerinte ez azt mutatja, hogy a bűncselekmények elkövetésének pszichológiai küszöbe alacsonyabb, mint korábban feltételezték.
A műsorban Ragány kifejtette, hogy a korrupció nem korlátozódik egy adott társadalmi rétegre. Szerinte az eltérő lehetőségek határozzák meg, hogy ki milyen módon követ el bűncselekményt: míg az egyik réteg kisebb lopásokat követ el a megélhetésért, a másik intellektuálisabb, összetettebb visszaélésekhez folyamodik.
A kutatás szerint a magyarok 48 százaléka úgy véli, hogy a gazdasági bűncselekmények gyakoriak a hazai cégeknél. Az adócsalást sokan „bocsánatos bűnnek” tartják, míg a bolti lopást szigorúan elítélik. A műsorban elhangzottak szerint ez a jelenség történelmi gyökerekre vezethető vissza, és a társadalomban mélyen gyökerező kettős mércét tükrözi.
A kutatás egy másik megdöbbentő megállapítása, hogy sokan tisztában vannak azzal, hogy a korrupció börtönbüntetéssel jár, mégis hajlandók lennének elkövetni azt. A válaszadók jelentős része tisztában volt azzal, hogy egy 5 millió forintos megvesztegetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. Ez felveti a kérdést: a jogkövetés valóban erkölcsi alapú döntés, vagy inkább az adott anyagi helyzettől függ?
A beszélgetés során Ragány Zoltán arra is rámutatott, hogy a magyar büntető törvénykönyvben szereplő vagyonellenes bűncselekmények értékhatárai évtizedek óta nem változtak, ami torz képet adhat a bűncselekmények súlyosságáról. Az inflációval szemben ezek az értékhatárok változatlanok maradtak, így a törvény nem tükrözi megfelelően a mai gazdasági realitásokat.
A kutatás és a műsorban elhangzott beszélgetés rávilágít arra, hogy a magyar társadalom tagjai hogyan viszonyulnak a korrupcióhoz és a bűncselekményekhez. A probléma nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi és strukturális is. Bár a korrupciót a legtöbben elítélik, sokan hajlandók lennének részt venni benne a megfelelő összegért cserébe. A jogtudatosság és a törvények aktualizálása kulcsfontosságú lehet abban, hogy hosszú távon csökkenteni lehessen a korrupció társadalmi elfogadottságát.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. június 7-i adása itt nézhető meg:
