Ágh Attila: a Fidesz a felszínen pirruszi győzelmeket arat, miközben reng alatta a föld

Millei Ilona 2022. május 7. 15:00 2022. máj. 7. 15:00

A parlament alakuló ülése után több olyan ellenzéki képviselő is tisztség nélkül maradt, akiket pártjuk pozícióra jelölt. Őket a Fidesz, illetve Kövér László házelnök minősítette alkalmatlannak a posztok betöltésére. Ágh Attila szerint viszont a parlament elnökének semmilyen jogköre nincs a saját politikai minősítése után bárkit is kizárni. A politológus úgy véli, a Fidesz ezzel egy dekonszolidációs folyamatot indít el magával szemben. A felszínen pirruszi győzelmeket arat, miközben reng alatta a föld.

Milyen alapon osztogat pozíciókat a Fidesz? 

A parlament elnökének semmilyen jogköre nincs a saját politikai minősítése után bárkit is kizárni. A Fidesz most földobott egy magas labdát, konkrét alkalom volt arra, hogy az ellenzéki pártok együttesen tiltakozzanak a parlamenti szabályok megsértése ellen. De nem tették.

Ennek mi az oka?

A veszekedések és a viták után zűrössé és áttekinthetetlenné vált köztük a viszony. Elvileg általánosságban azt mondják: „igen, igen, tiltakozunk”, közben pedig a „ne lépj a lábamra” jellegű, apró dolgok miatt a nagy alkalmakat kihagyják.

Az alkalmatlanná minősítés oka a Fidesz, illetve Kövér szerint többek közt az volt, hogy az ellenzéki képviselők az országgyűlési választás előtt „lázítottak az alkotmányos rend ellen”, ezért nem érdemelték ki a parlamenti vezető pozíciót, illetve, nem tartják elég elkötelezettnek a posztra az illetőket. Lehet-e egyáltalán ilyen minősítést alkalmazni a posztok elosztásánál? 

Véleményem szerint ilyen jogi kategóriák nincsenek. Márpedig ahhoz, hogy valakit – akit egyébként megválasztottak képviselőnek – valamilyen parlamenti tisztségből ténylegesen kizárjanak, ahhoz nagyon súlyos, jogilag alátámasztott érvelés kellene. Sehol nincs ilyen. Sőt, a világ demokratikus pártjaiban sincs ilyen. Ebben az intézkedésben benne van Kövér László sajátos szubjektivitása: „aki nekem nagyon nem tetszik, azt kizárom”. Ráadásul, mást meg – aki hasonló kategóriában egy még erősebb kijelentést tett, de azt nem érezte főméltóságú uram olyan sértőnek – nem zár ki. Miféle demokratikus alapelv ez?  Ez teljes parlamenti káosz. 

Van-e az ellenzéknek egyáltalán valamiféle jogorvoslati lehetősége a tiltakozáson kívül?

A helyzet az, hogy pontosan ezeket a dolgokat kellene pozitívvá fordítani. A tiltakozáson túl, azt kellene mondaniuk: „követeljük a Fidesztől, hogy expressis verbis hozzon egy olyan parlamenti szabályozást, amiben rögzíti, hogy a parlament elnökének erre meg erre nincs joga”. Ebből az egész ügyből nemzetközi „balhét” is lehetne csinálni, mert Szlovákiában – ahol egyébként sok más balhé zajlik – is már röhögnek azon, ami itt folyik. Amit a Fidesz megenged magának, azt még az új tagállamokban levő, vitatható demokráciájú parlamentek sem engedik meg maguknak. 

Kövér a pedagógusok bérével kapcsolatban a társadalmi párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, mintha nem épp ők annullálták volna azt. Most megy ez a húzd meg-ereszd meg játék a parlamenti posztok körül. A mélységes cinizmus négy éve következik?

Politológusok, más szakértők körében ment egyfajta versengés, hogy kitaláljuk előre, miben fog szigorítani a Fidesz. Folyt a vita a sajtóban is, hogy találjuk ki, az újabb négy éves ciklus alatt vajon mit fog a Fidesz csinálni. A „legkelendőbb téma” az önkormányzat volt. A Fidesz pedig bevezetett egy új parlamenti szabályozást, és a házelnök most már újabb és újabb dolgokat is találhat ki. Ha a bizottsági posztok elosztása lezárul, akkor például kitilthatja valamelyik képviselőt hetekre a parlamentből, mert szerinte tiszteletlenül viselkedett vele szemben. A Fidesz ebbe az irányba fog elindulni. Ez a tizedik Alaptörvény-módosításból is látszik. Bár jogilag semmit nem „keresnek rajta” – mert 136 szavazattal a parlamentben az égvilágon mindent el tudnak intézni –, de mennyivel kényelmesebb, ha egy újfajta veszélyhelyzetet törvényesítenek. Akkor még ki sem kell mozdulni a Budai Várból, szegény, üldözött Semjénnek nem kell pénteken éjfélkor leadni egy törvényjavaslatot, amit hétfőn megtárgyal a parlament. Még ennyivel sem kell foglalkozni, hanem rövidre zártan, rendeleti úton tudnak kormányozni. A Fidesz most azt mondja, azért, hogy legyen egy kis hatékonyság a kormányzásban. Ha azonban „eleresztik” Kövér Lászlót, az, amit csinál, szokásjoggá válik, amire a későbbiekben hivatkozni lehet. Például, hogy az egyik ellenzéki képviselő szerintük valahol, valamikor illetlenül viselkedett velük szemben, ezért neki innentől kezdve ehhez, vagy ahhoz nincs joga. Mint mondtam, szokásjoggá válik.

Miféle társadalmi rendet mutat ez? Beszélhetünk még demokráciáról, egyáltalán?

Már írtam erről angolul egy cikket, amiben kifejtettem, hogy ez egy zombidemokrácia, és ebben a minőségében már tökéletessé vált. De nem ez a dolog lényege, hanem az, hogy a Fidesz ezzel egy dekonszolodációs folyamatot indít el magával szemben. Szerintem elindulnak most majd érdemi kritikai folyamatok. A Fidesz ugyan a felszínen csapkod, élvezkedik a kis apró győzelmekben, például abban, hogy miként szúrnak ki azokkal az ellenzéki képviselőkkel, akiket kiváltképp utálnak, és Kövér László is kiéli az undorait az egyes képviselőkkel szemben. De nem veszik észre, hogy morajlik alattuk a válság, földrengés van alul. Pirruszi győzelmeket aratnak, miközben reng alattuk a föld.