Ágh Attila: Orbán Viktor komolyan veszített tekintélyéből
Egy nagyon drasztikus megállapítás szerint, jelenleg Orbán Viktor külpolitikájának mélypontja, durva kudarca érzékelhető és ez szorosan kapcsolódik a gyakran használt blokkosodás fogalmához. Így értékelte Ágh Attila, hogy ezúttal a miniszterelnök politikai igazgatója beszélt arról, hogy Magyarországnak nemet kell mondani a blokkosodásra. A politológus megjegyezte, ezek a politikusok úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy az ország tagja különböző blokkoknak, így az Európai Uniónak és a NATO-nak is. Erre az a magyarázat, hogy megpróbálnak beleszólni abba, kikből álljanak és hogyan működjenek a közösségek, ám ebben jelenleg vesztésre állnak.
Orbán Balázs egy minapi könyvbemutatón arról beszélt, hogy Magyarországnak a következő években, évtizedben bravúros politikai mozdulatsort kell végrehajtania. Magyarázata szerint a világ „blokkosodni készül", egyre több háborús konfliktus, egyre több gazdasági szankció, egyre több ellenségeskedés jellemzi, s ez a kiindulópont nem jó Magyarország számára. Mint mondta, „hazánknak stabil, nyitott, kereskedő világra lenne szüksége", és ennek a világnak a felépítésén kell dolgozni, miközben „a körülöttünk lévő erők egy másik világ felépítésén dolgoznak, ezért nemet kell mondanunk a blokkosodásra".
A blokkosodás fogalmát még 2010 elején vezette be a magyar miniszterelnök a közbeszédbe, akkor, amikor a „keleti nyitás”, illetve a „keleti fordulat” kifejezése megjelent a kommunikációjában – emlékeztetett Ágh Attila. Akkor arról azt mondta, hogy Magyarország nem akar egyetlen blokknak sem teljes tagja lenni, inkább a híd, a közvetítő szerepét kívánja magára ölteni. Azokban az években a hangsúly a keleti fejlődés dicséretén volt, és azon, hogy ezekhez a gyorsan fejlődő országokhoz – Kínához és Koreához – akar országunk kapcsolódni, nem akarja magát bezárni Európába – idézte fel a politológus, majd megjegyezte, ennek azóta sincs pozitív hozadéka, a magyar gazdaság szerkezetét tekintve, ugyanis mintegy 85 százalékban szoros európai kapcsolatrendszerben működik. Bár a keleti importunk nőtt, a keleti exportunk nem, vagyis Magyarország gazdasági kapcsolatrendszere a „nagy hűhó ellenére” nem változott.
Az Orbán-kormányzás második felében a blokkosodás elutasítása már a „Nyugat hanyatlása” jelszó alatt ment végbe: azért utasítja el a miniszterelnök, mert szerinte a Nyugat válságban van. Ez a kommunikációs fordulat az utóbbi két évben felerősödött és az utóbbi két hónapban került a narratívába az, amit Orbán Viktor ismételget: Brüsszelt el kell foglalni, a Nyugatot meg kell támadni, át kell alakítani, mozgósítani kell az európai uniós változásokra. Egyfajta agresszív tartalom jelenik meg a blokkosodás kommunikációjában, a Nyugat megváltoztatásának igénye – magyarázta Ágh Attila.
A blokkosodás fogalma tovább ágazik – folytatta gondolatmenetét –, hiszen az EU „reformja” és a kelet-nyugati kapcsolat átalakítása egyfajta Amerika-ellenes felhangot is kapott. Az elemző szerint elég az amerikai nagykövettel szembeni állandó „balhét”, vagy a Biden-adminisztráció folyamatos támadását említeni. Ehhez jött a svéd NATO-tagság késleltetése, ami berántotta a NATO-t is ebbe a narratívába. A csatlakozást két ország akadályozta, Törökország és Magyarország, de a nemzetközi sajtóban az utóbbit emlegették legtöbbször, mint amely egyfolytában megakasztja a bővítést. Azt sem felejtették el megjegyezni, hogy Magyarország akadályozza Ukrajna támogatását és ezzel védekezését az orosz támadással szemben. „Ami a finn és a svéd csatlakozás ügyében történt, az nem tragédia, hanem egy komédia, amelynek utolsó felvonásában sem derül ki, hogy valójában mit is akarnak Orbánék” – vélte a politológus. Miután kiderült, hogy megbukott az az ígéret, miszerint „nem leszünk utolsók” – hiszen a törökök már jóváhagyták Svédország belépését –, végképp egyedül maradt Orbán Viktor, aki nagyon komolyan veszített tekintélyéből. Ezt csak súlyosbítja az a zagyva beszéd, amely az ügyet itthon kíséri.
Ágh Attila úgy látja, hogy a blokkosodásnak van egy harmadik vetülete is, ami a szuverenitás fogalmához kapcsolódik. Orbán Viktor ugyanis azt akarja elérni, hogy az Európai Unió összes tagállamának külpolitikája nagyon határozattan szétváljon, hogy minden ország a saját érdekeit tudja képviselni minimális uniós egyeztetés mellett. Tehát a szuverenitásnak most a nemzeti érdek a központi tartalma. Ezen munkálkodnak azok a szélsőjobboldali erők, amelyek a mostani EP választásokra készülnek. Ez volt a legfőbb üzenete a régi-új szlovák kormányfő, Robert Fico legutóbbi budapesti látogatásának is.
De mindemellett Orbán Viktor több menetben is kudarcot vallott. Barátkozott az olasz kormányfővel, Georgia Melonival, aki bejelentette, hogy bár politikai nézeteik egyeznek, az európai politikában nem hajlandó Orbánnal tartani. De a török is csúnyán cserben hagyta a magyar miniszterelnököt, hiszen anélkül, hogy értesítette volna, megszavazták a török parlamentben a svédek NATO-csatlakozását. Emiatt van most olyan kapkodás a kormánynál. „Akármit is mondanak Orbán Viktorék nagyon súlyos vereségként élik meg a történteket és Kövér Lászlónak az ügyben elhangzott átkozódásai sem könnyítenek a helyzeten” – világított rá az összefüggésekre Ágh Attila.
