Ágh Attila: Soros a mi saját démonunk

Ágh Attila onnan kezdte magyarázatát, amikor megjelentek azok a bizonyos plakátok, amelyeken Soros György fia és az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen szerepeltek. Akkor azt üzente Orbán Viktor: ne engedjük, hogy Brüsszel uralkodjon felettünk, ne táncoljunk úgy, ahogyan Brüsszel fütyül. 

Ha innen indulunk, akkor láthatjuk, hogy két dolgot mutatnak egyszerre a plakátok, egy kettősséget és egy korszakváltást. A miniszterelnöknek ugyanis kell egy olyan általános magyarázat, amit megért a magyar választó. Ehhez körülbelül két szálat kell évek óta futtatnia. Az egyik, hogy Sorost használja a belső ügyek szinte összes magyarázataként. Emellé kapcsolódott be az EU-val való szembefordulása is. Az idézett plakát pedig azért jó szemléltetője ennek a folyamatnak, mert azon von der Leyen testesíti meg az Európai Uniót, aki mellett „korszakváltással” már az ifjabb Soros áll, mint a régi/új másik ellenség – magyarázta a politológus.

Szerinte Soros György azért is előnyös „mumus”, mert jól eladható, mindenki ismeri az országban, elsősorban magyar múltja miatt. Máshol kevésbé lenne ekkora súlya. De Orbán Viktornak előbb-utóbb szembe kellett néznie azzal, hogy az EU egyre erőteljesebben ragaszkodik a szabályaihoz, amelyeket „rá akar kényszeríteni” Magyarországra és a magyar kormányra is. Ezért az utóbbi években ugyan sokszor felbukkant Soros, mégis Brüsszel vált dominánssá. 

A politológus úgy látja, hogy eközben végigfut Orbán pályáján a sorosozás. 2005-ben jelenik meg először hangsúlyosan, mint ellenségkép Soros György. Ő lesz az, aki csinálja, tevőlegesen akadályoz. Illetve megjelennek paradigmaként a migránsok. 2015-ben pedig már Soros „irányítja” a migrációt. Ő lesz a főgonosz, aki egész Európát el akarja árasztani az idegenekkel, és így akarja megváltoztatni Európa néprajzát, civilizációs arcát. 

Tehát hol Brüsszel, hol Soros az ellenség, de az utolsó két-három évben Soros György már csak segédkezik a von der Leyennel folytatott vitában, így az EU – Brüsszel – válik dominánssá. Ennek nyomatékosítására Ágh Attila emlékeztetett a március 15-én a Nemzeti Múzeum előtt elhangzott Orbán-beszédre, ahol a miniszterelnök Brüsszelt nevezte meg főgonosznak.

A politológus megjegyezte, ami nagyon érdekes lehet ebben és jellemző a magyar közvéleményre, az Orbán kapcsolata Sorossal. Hiszen ő maga is Soros-ösztöndíjas volt – akárcsak sokan a Fidesz nemzedékének első generációjából –, s ez azzal a „népi mondással” járt, hogy ők csak tudják, hogy milyen a Soros, hiszen belül voltak, látták, hogyan működik, milyen szándékai vannak. És Soros így vált akkor ellenséggé, hiszen szembefordult a hazájával. 

Ebben a jelenségben megmutatkozik némi rejtett antiszemitizmus is – folytatta Ágh Attila, aki szerint ez később felerősödött, majd meg is fordult. Orbán Viktor ugyanis kiállt Benjamin Netanjahu mellett a gázai „megtorló” támadások miatt. Az izraeli kormányfővel kötött barátságának következtében törli ki a fideszesek szótárából, propagandájából és tiltja meg a magyar miniszterelnök, hogy antiszemita megnyilvánulások kapjanak hangot Magyarországon. Tehát párhuzamosság és időnkénti szembefordulás jellemző Orbán Viktorra. 

De mindezt vizsgálhatnánk vagy nevezhetnénk amerikai és európai vonalaknak is. Az amerikaiban az alapvető figura maga Soros György, akit a magyar miniszterelnök szembeállít még Trumppal is. Az európait nézve, szintén Soros az, aki, mint a nemzetközi nagytőke képviselője, egyfajta maffiafőnök, átalakítja az EU-t, és igyekszik a saját érdekeit érvényesíteni az új tagállamokkal szemben is. 

Amikor az uniós pénzek miatt felértékelődik az európai uniós szabályozás, és gyakorlatilag Orbán Viktor csődbe jut, mert nem érkeznek meg a támogatások, megindul a Soros folyamon egy olyan kampány, ami erősítette is és ellent is mondott a Trump-félének. Ekkor született meg ugyanis a dollárbaloldal kifejezés, és ekkortól került a Fidesz narratívájába, hogy Soros György finanszírozza a magyar ellenzéket – hívta fel a figyelmet az összefüggésekre Ágh Attila. Ezen a vonalon jelenik meg a négyek plakátja is és fagyasztották be a Magyarországnak szánt uniós pénzeket.

„A világ bonyolult – mondhatnánk közhelyesen – ezért az orbáni ideológia és annak a hullámzása sem egyszerű. Párhuzamosan fut kétféle logika, amelyek felváltva dominánsak. Most az az időszak van, amikor Európával fordul szembe Orbán Viktor, így von der Leyen és más országok vezetői ellen is felerősödtek a „támadásai”” – mutatott rá a politológus. 

A Kossuth Rádióban elhangzott legutóbbi Orbán beszéd – amely arról is szólt, hogy Brüsszel valójában Soros György hálózatának a foglya, a Soros-féle hálózat beépült az európai intézményekbe, mégpedig olyannyira, hogy az európai intézmények pénzt adnak neki –, lehet-e figyelemelterelés, miután feszültség alakult ki az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) között a Magyarországnak felszabadított 10,2 milliárd euró miatt? „Határozott véleményem, hogy az utóbbi két évben a Soros mítosz és a Soros elleni kampány fenntartása és átalakítása ellenére is a Brüsszel lerombolása, elfoglalása című monda válik most alapvetővé” – felelte a politológus, aki szerint ez a tartalom - hogy Brüsszel Soros foglya – nincs komoly összefüggésben az eltereléssel. 

Ágh Attila arra is rámutatott, hogy a miniszterelnök az orosz-ukrán háborúba – meglepő módon – még nem rántotta be Soros Györgyöt, mint ellenségképet. Egyébként az a fajta erős Soros-kampány, amit a magyar kormányfő folytat, más országokban nem jelenik meg. Jelenleg csak Orbán Viktor gondolja, hogy a „maffiafőnök emberei” bent vannak az EB-ben és az EP-ben és jó néhány miniszterelnök egyértelműen Soros által kitartott ember. „Ebből is látszik, hogy Soros György a mi saját démonunk” – mondta Ágh Attila.