Agytornán kívül másra nem jó a Fidesz 10 ezer milliárdos „Országépítési Terve”

„10 ezer milliárdos Országépítési Terv: 2035-ig újjáépítjük Magyarország infrastruktúráját, ideértve az egészségügyi, a kulturális és oktatási, a közlekedési, valamint a vízügyi fejlesztéseket” – adta hírül Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter minapi Facebook-posztjában annak apropóján, hogy ülést tartott a gazdaság kabinet. A testület – a bejegyzés szerint – három további programot is áttekintett, egy otthonteremtési, egy adócsökkentési, továbbá egy ipar- és munkahelyvédelmi akciótervet. 

Ami az „Országépítési Tervet” illeti – mint azt a Portfolio kiszúrta –, az állami építési beruházások új, 2035-ig szóló keretprogramja részeként az Építési és Közlekedési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely részletesen felsorolja a következő években megvalósuló projekteket (a határidő már le is járt – a szerk.). Mint a portál rámutatott, a projektek többsége ugyan már korábban is ismert volt, de most először egy egységes, ágazati bontású és 2035-ig előre tekintő állami beruházási keretprogramba rendezték őket. A mellékelt beruházási tervből derül ki, hogy ezekre a több mint egy évtizeden átívelő, ütemezett állami fejlesztésekre több mint 9,5 ezer milliárd forintot terveznének elkölteni. A tervezetből az is látható, hogy az állami beruházások közötti súlyozást központilag, előre rögzített stratégia alapján akarják végrehajtani, nem pedig ad hoc döntésekkel. A 2025-26-os időszakban is már több százmilliárd forint értékben indítanának közlekedési, vízügyi és kulturális-oktatási projekteket. A három legnagyobb értékű terv a Tisza menti komplex árvízvédelmi program (több mint 400 milliárd forint), a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése (majdnem 350 milliárd forint) és az országos kórházfejlesztési program első üteme (mintegy 300 milliárd forint) – írja a portál, rámutatva: ezek határozzák meg a 2025–2026-os időszak nagy állami építkezéseinek súlypontjait, ami már csak a jövő évi választások miatt is fontos lesz.

Vajon reális számítás vagy blöff eredménye a tíz évre szóló országépítési terv? És milyen célt szolgál a közzététele éppen most? Érdemes-e egyáltalán komolyan venni, foglalkozni vele? Katona Tamást kérdeztük.

„Ez nem terv, ez ígérgetés” – tette helyre a dolgot a korábbi pénzügyi államtitkár, volt KSH-elnök. Aki szerint egyszerűen összegyűjtötték az elmúlt néhány évtized fontosabb, emlékezetesebb terveit, és most mindent megígértek. Ez pusztán erről szól. „Nem hiszem, hogy komolyabban kellene venni, ez ugyanis nyilván a kampány előszele” – szögezte le, megjegyezve: az igazi kampányt ugyan a jövő vasárnap hirdeti meg Orbán Viktor, a szokásos kötcsei beszédében, de már előre próbálkoznak teret nyerni, látszik ugyanis: komoly konfliktus van a Fidesz politikája és támogatói között, s ezeket próbálják áthidalni.

„Olyan mértékű beruházásokat terveznek, amelyeknek semmi realitásuk sincs az államháztartás, a gazdaság jelenlegi helyzetében, de hát nyilvánvalóan ezt ők sem gondolják komolyan” – állapította meg, emlékeztetve arra, hogy 2022 előtt is mindent tervbe vettek, majd a választás után, már nyáron, Lázár János ’visszafejlesztési miniszter’ minden lényeges programot kihúzott a listáról. Azóta sem történt semmi, vegyük akár a vasutat, a vízhálózatot, a közműveket, akár a közszolgáltatások minőségét és mára már a mennyiségét is. 

Ha bármi esély lenne ezek pénzügyi hátterét biztosítani, ahhoz egyértelműen szükség lenne az Európai Uniótól kapott forrásokra – ám ahhoz, hogy ehhez hozzájussunk, Orbánnak gyökeresen meg kellene változtatnia a politikáját. De nem ezt látjuk, miközben az EU bekeményít, ahogy az Átlátszó megírta, tervben van az összes jelenlegi Magyarországnak járó uniós forrás befagyasztása, akár már az ősz folyamán. Nincs itt némi ellentmondás a grandiózus terv és Orbán „bot a küllőben” szerepe között? – vetettük fel. Nincs itt semmi ellentmondás, hiszen nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez nem terv, csak ígérgetés – ismételte meg Katona, rámutatva, „Ahhoz, hogy az unióból jöhessenek újabb források, ahhoz nem Orbánnak kellene feladni az eddigi politikáját, hanem a magyar népnek kellene feladnia az Orbán-rendszert, más út egészen egyszerűen nincs”. Ha viszont így történik, akkor nem erre az ígérgetés-halmazra lesz szükség, hanem egy racionális tervezésre. Mert amit Lázár János és Nagy Márton ígérgetettek, azok nem is a legfontosabb beruházások – mondta, példaként hozva fel a vasútfejlesztést, a megjelölt szakaszokat, amelyek jelentőségét nem támasztják alá és nem is indokolják a forgalmi adatok. Mint rámutatott: az egyik legfontosabb a Budapest-Hegyeshalom vonal lenne, hogy Magyarország bekapcsolódhasson az európai gyorsvasutak hálózatába, vagy éppen a magyarországi nagyvárosok közötti közvetlen vasúti forgalom megteremtése.  „Ez semmi más, mint rögtönzés, persze évek óta rögtönzésre épül a Fidesz politikája, éppen ezért felesleges racionalitás keresni ebben, agytornának ugyan jó lehet, de semmi egyéb haszna nincs” – szögezte le végezetül Katona Tamás.