Akkor lesz fordulópont, ha lesz tömeggyártású oltóanyag
Nem bizakodó Falus Ferenc, volt tisztifőorvos a koronavírus-járvány gyors befejezését illetően. Szerinte idén nem ér véget a járvány. A koronavírus utáni jövőnk minősége pedig azon múlik, hogyan állunk egymáshoz, mind az ember-ember, mind a kormány-állampolgár kapcsolatban.
– Sajtóhírek szerint, kínai szakemberek úgy vélekednek, hogy jövőre megismétlődhet a COVID-19 járvány. Ön szerint mekkora ennek a realitása?
– Száz százalék.
– Akkor tehát ezt nem ússzuk meg egy hullámmal, hanem úgy készüljünk, hogy jövő tavasszal jön a következő?
– Ennek a tavaszhoz semmi köze, nem évszakhoz fűződik. Ha elkezdenek lazítani az intézkedéseken, amikkel elnyomják a fertőzések számát – hiszen ez életeket ment –, és nem találják el a lazítás optimális mértékét, abban a pillanatban újra megjelenik a betegség. Amíg az egész világon nincs egy nagyjából egyenletes, közösségi szintű átfertőződés és védelem, valamint nincs oltóanyag, addig erre számítani kell.
– Szóval a járvány elhúzódhat?
– Biztosan. A fordulópont akkor lesz, amikor tömeges forgalomba kerül a megfizethető árú oltóanyag. Tehát nem arról beszélek, hogy kétezer embert beoltanak, hanem amikor tízmilliós nagyságrendben képesek gyártani a vakcinát.
– A tapasztalatok alapján, ez mikor következik be?
– Nincsenek tapasztalatok. Az én becslésem korábban az volt – és nincs okom rajta változtatni –, hogy ez a jövő nyár.
– Ha a jövő nyárig ilyen lesz a helyzet, azt a gazdaság nem bírja el.
– A világháborút is elbírta. Nem tudjuk, mi történik, nem tudjuk, mit bír el és mit nem. Azt sem, hogy miként tudunk alkalmazkodni a helyzethez. Annyira az elején vagyunk, hogy erről még korai beszélni. Kérdés az is, mennyire bírjuk pszichésen.
– Gyakorlatilag teljesen megváltozott az emberek élete. Nőni fog a munkanélküliség, nyilván kevesebb lesz a pénz, ez pedig rontani fog a pszichés állapoton. Most már olyan hírek is vannak, hogy egyre többen vásárolnak szabadon tartható önvédelmi fegyvereket. Mintha kezdenénk egy elmebeteg állapot felé sodródni. Mit jelent az, hogy mennyire bírjuk pszichésen?
– Elsősorban az a kérdés, hogy mennyire vagyunk szolidárisak egymással. Ez a kormány részéről egyelőre nem látszik. Egyrészt azért, mert első intézkedésként nem a védelmi eszközök áfáját engedték el, hanem az adósságokat. Az egyébként nagyon helyes, hogy adósságmoratóriumot vezettek be, de ezzel tulajdonképpen más zsebében turkáltak: a bankokéba nyúltak bele. Az viszont baj, hogy a legszegényebb rétegeknek a védekezéshez szükséges eszközökért áfát kell fizetni, miközben egy maszk ára közel százszorosára emelkedett. Gesztus értékű lenne a szegényebb emberek felé, ha az áfát eltörölnék vagy nullás kategóriába sorolt gyógyszernek minősítenék ezeket az eszközöket.
– Tehát akkor Ön úgy látja, hogy az állam szolidaritásán és az emberek egymás iránti szolidaritásán múlik, hogy hová vezet ez a helyzet?
– Ha visszagondol arra, hogy Orbán Viktor miről beszélt hétfőn, akkor emlékezhet néhány nagyon furcsa dologra. Az egyik, amit én nem értek, hogy 167 igazolt fertőzött közül 106 nem mutatott tüneteket. A világban az adatok a tünetmentes hordozókról eddig úgy szóltak, nem több mint egy százalék. Olaszországban 0,5 százalék volt. Magyarországon ehhez képest, 400 százalék. Nem tudom, hogy ez milyen adat volt, vagy mit értett ez alatt a miniszterelnök. Azt sem értem, hogy mit jelent, hogy azt sorolta, hány rendőr és tartalékos katona áll rendelkezésre, akik bevethetők a rend fenntartására. Tehát ők fegyverrel akarják a járványt féken tartani? Az is érdekes kijelentés volt, hogy van 252 tábori kórházi ágyunk bevetésre készen, raktárkészleten. Elfelejtették neki megmondani, hogy ugyanezen a napon 200 ágyat és matracot küldtünk segélyként Zágrábba? Lehet, hogy ennél a 252-nél azért mégiscsak sokkal több tartalék ágy van az országban. Elég abba belegondolni, hogy a katasztrófavédelem hány ágyat tud előszedni egy bomba miatti kiürítésnél órák alatt.
– Az is elhangzott az Orbán Viktor-féle adatok között, hogy 2560 darab lélegeztetőgép van, és ezeknek később még jelentőségük lesz. Az elején még azt mondták, hogy 1600 darab van, meg még 20 a raktárakban, az pedig elég lesz. Ezek szerint nem lett volna elég…
– Nem az a kérdés, hogy a lélegeztetőgép elég-e, hanem, hogy az azt használni képes személyzet rendelkezésre áll-e vagy nem. A lélegeztetőgép önmagában még kevés: millió alkatrész kell hozzá, eszközök, tápszerek, gyógyszerek – rengeteg minden. Ez nem olyan egyszerű dolog, hogy van lélegeztetőgépem a pincében, aztán ha fulladok, akkor felhozom.
– Jó messzire jutottunk onnan, hogy visszatérhet-e a fertőzés, ha egyszer túl leszünk rajta…
– A visszatérésre az a válasz, hogy minden nappal időt kell nyerni, és fel kell készülni, hogy az az élet, ami a járvány kitörése előtt volt, már nem fog visszatérni semmilyen módon.
– Kérdés, hogy mennyire lesz más. Arra például lehet már következtetni, hogy mondjuk az olasz állapotokhoz képest, milyen lesz a helyzet Magyarországon?
– A halálozási statisztikában biztosan jobb lesz.
– Ez diplomatikus válasz volt…
– Ki is tudom fejteni, ha akarja. Egyrészt nagyon alapos okom van feltételezni, hogy Olaszországban a járvány első időszakában minden halálesetet a koronavírus számlájára írtak. Másrészt valamilyen – számomra ismeretlen – okból az emberi erőforrások minisztere írt a kórboncnok orvosoknak, hogy miként kell kitölteni halottvizsgálati bizonyítványt. Eddig nem volt szokás, hogy egy ilyen szakmai kérdésben a miniszter levelet írjon. A levél tartalma egy kicsit a Bánk bán-ra emlékeztet: a Gertrudis elleni összeesküvés levelére: „megölni nem kell félnetek”. Szóval, ha akarom, akkor azt mondom, hogy ez a levél szakmailag korrekt – akkor viszont semmi értelme nem volt elküldeni. Ha viszont azt akarom, akkor felhívás a táncra, hogy akit lehet, azt ne a koronavírus áldozataként jelentsenek le. Tehát a különbség üzembiztosan az lesz, hogy Magyarországon a halálozási arány jobb lesz, mint Olaszországban.
– Én igazából a valóságra vagyok kíváncsi.
– A valóság az, hogy nem lesz különbség.
– Ez csak Magyarországra vonatkozik, vagy általában a világon mindenhol erre lehet számítani?
– Ha így kérdez, akkor azt kell mondanom, hogy a halálozás attól is függ, hogy az egészségügyi ellátórendszernek milyen a minősége. Ha azt vesszük figyelembe, hogy „békeidőben” Magyarországon a kórházi fertőzések aránya mennyivel volt magasabb, mint Olaszországban, akkor az nem jó előjel. És még egy probléma van: a járulékos egészségkárosodás és halálozás. Ezt Olaszországban tisztességgel hozzáírták a statisztikákhoz. Ilyen például, ha egy transzplantáció elmaradt a járvány miatt, vagy akár azért mert – szintén a járvány miatt – nem volt személyzet, vagy mert fertőzött volt a minta. Tehát, ha egy ember bármilyen okból, de a járvány következtében meghal, akkor ő is a járványhelyzet áldozata, még akkor is, ha ő maga nem fertőzött.
– Ezek szerint, akkor teljesen mindegy, hogy mit írogat a kórboncnokoknak Kásler Miklós…
– Szerintem mindegy, mit ír. Amikor majd statisztikát kell készíteni arról, hogy ténylegesen hányan haltak meg a COVID-19 járványban, akkor az ebben az időszakban meghalt összes ember dokumentációját egyesével át kell nézni. Ezt így lehet majd tudományosan feldolgozni – szét kell választani, hogy minek volt nagyobb szerepe az elhalálozásban: az alapbetegségnek vagy a vírusfertőzésnek.
