Alapítványba hurcolt egyetemek

Az ITM honlapján jelent meg, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlés elé újabb tíz egyetem modellváltását megalapozó javaslatait 2021. március 31-én.: „A szenátusok kezdeményezéseinek, egyértelmű támogató döntéseinek megfelelően, újabb tíz egyetemen indulhat meg a modellváltás. A már rugalmasabb keretek között működő tíz egyetemhez 2021. augusztus 1-jével csatlakozhat a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem. A világhírű borvidéken – külföldi példák alapján – megalapítják a kiemelten szőlészettel-borászattal foglalkozó első hazai felsőoktatási intézményt, a Tokaj-Hegyalja Egyetemet. Szintén szenátusi kezdeményezésre, a történelmi hagyományoknak megfelelően, az Egri Főegyházmegye fenntartásába kerülhet az Eszterházy Károly Egyetem. 

Az ITM közleményében szerepel az is, hogy: „A felsőoktatás minőségi átalakítását szolgálja, hogy 2021. szeptember 1-jétől teljesítményelvű finanszírozási rendszer lép életbe. A kormány az intézményeket fenntartó alapítványokkal hosszú távú (15-25 éves) stratégiai megállapodásokat, és három-öt éves finanszírozási szerződéseket köt. A modellváltás nyomán, ugyanakkor az egyetemek saját bevételszerző képessége is növekszik.”

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerint „A törvénycsomag elfogadása esetén idén ősztől már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanulhat a megújult fenntartási modellben. A kormány más módon is tesz azért, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek. A gazdaság-újraindítási akciótervben több mint 1500 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre a teljes felsőoktatás korszerűsítésére.”

Abba, hogy mennyire az egyetemek szenátusai kezdeményezték ezt a modellváltás, és az mennyire támogató és egyértelmű volt, bepillanthatunk, ha Szél Bernadett erről szóló  írását olvassuk a Facebookon. Az országgyűlési képviselő közérdekű adatkéréssel fordult a pécsi, a szegedi és a debreceni egyetemhez mert látni akarta, milyen információk alapján hoztak az egyetemek szenátusai pár hét leforgása alatt az egész hazai felsőoktatás jövőjét meghatározó döntést.

A három egyetemből kettő, a szegedi és a debreceni rektora szerint titkosak az anyagok, mert „további döntés megalapozását szolgálják”. Egyedül a Pécsi Tudományegyetem rektora válaszolt korrekt módon az adatkérésre, és küldte meg a szenátusi ülésre készült előterjesztést, tájékoztató anyagot és magát a szenátusi határozatot. A megkapott dokumentumokból Szél Bernadett számára az derült ki, hogy „egyértelműen zsarolással kényszerítették bele az egyetemeket a modellváltásba és semmilyen garanciát sem kaptak a kormánytól.

„Én azt látom, úgy bólintottak rá a még nem ismert összetételű, mindenható kuratóriumra, hogy semmilyen garanciát nem kaptak arra, hogy megmaradnak a jogosítványaik, sőt, hogy beleszólhatnak bármilyen döntésbe. Valójában biztos csak az, hogy a miniszter nevezi ki a kuratóriumot, amely majd elfogadja az alapító okiratot, és ha szerencséjük lesz, egyes pontokon figyelembe veszik a javaslataikat — vagy nem. Ez az én szememben zsarolással  kikényszerített önfeladás, és szégyen, hogy a járvány közepén ezt teszi a kormány a felsőoktatással, az pedig szomorú, hogy ehhez az egyetemeken partnereket talált. És most jön a parlamenti szakasz: a tervek szerint, kedden terjeszti be a kormány a törvényeket. A felsőoktatás rendszerváltás óta nem látott mértékű átalakítása zajlik. A járvány közepén. A kormány ugyanis úgy gondolta, hogy miután tíz évig hagyta lepusztulni az egészségügyet és az oktatást, egy világjárvány kellős közepén kezd neki a rendszerszintű átalakításoknak, bármiféle egyeztetés, társadalmi, szakmai, politikai vita nélkül. Akkor, amikor minden figyelem máshol van, amikor nem lehet összeülni, vitákat szervezni és tiltakozni. Nem is a Fidesz lenne, ha nem így intézte volna.”

Megvan a véleménye a dologról Vásárhelyi Mária szociológusnak is. „Az egyik oldalon bicskanyitogatóan gátlástalan, erkölcstelen, aljas dolog, hogy a kormány már most arra készül, hogyha esetleg elvesztené a választásokat, akkor azonnal kettős hatalom alakuljon ki az országban és az újonnan megválasztott kormány és parlament azonnal béna kacsává váljon, mivel minden eszközt és anyagi forrást jó időben kiszerveznek alóla. Ezt a célt szolgálná az ország minden erőforrásának alapítványokba szervezése, mely alapítványok élén álló kuratóriumok tagjai örökre leválthatatlanok lennének és az új kormánynak semmiféle beleszólása nem lenne a vagyongazdálkodásba és működésbe. És persze a kuratóriumok minden tagja fideszes pártkatona. DE. A másik oldalról számomra megnyugtató is, hogy Orbánék ennyire elbizakodottak és önhittek.

Meg vannak győződve róla, hogy az ellenzéken és a Fidesz-maffián kívül, mindenki más annyira tehetségtelen és hülye, hogy tudomásul veszi ezt az első szótól az utolsóig törvénysértő helyzetet. És bíznak abban, hogy velük szemben az ellenzéknek hatalomra kerülése esetén is megköti a kezét a törvénytisztelet és nem mer majd a Fidesz által hozott, egypárti alkotmánnyal és a demokratikus jogelvekkel szemben meghozott törvényekhez nyúlni.(…) Csakhogy az egypárti alkotmány és törvénykezés nem tartozik a jogállamiság fogalomkörébe, éppen ezért semmi tisztelni való nincs benne. És nincs olyan demokratikus kormány, amely elfogadna egy olyan csapda-helyzetet, amelyben a bukott hatalom megőrzi minden eszköz és forrás feletti uralmát. Aki ilyen hülyének és tehetségtelennek látja politikai ellenfelét, amely éppen megbuktatta, az nyilván elvesztette minden realitásérzékét, és teljesen elvakította az önhittség.”

Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter közel egy hete épp a Hírklikknek nyilatkozott a felsőoktatási modellváltásnak csúfolt intézkedésekről, az egyetemek alapítványba hurcolásáról. „A felsőoktatási modellváltást nagyon kevéssé látom modellváltásnak, egyelőre tulajdonosváltásnak látom. Azért ez nagy különbség! Jelen pillanatban nem azt látom, hogy egy jobb szisztéma, egy színvonalasabb oktatás az, amelyik körvonalazódik, vagy legalább tervek szintjén akár szakmai, akár szélesebb körű nyilvánosság elé került volna, hanem azt, hogy az állam tulajdonos, az államot megtestesítő kormány saját embereinek kezébe, a szó szoros értelmében tulajdonába ad felsőoktatási intézményeket. Ezért nem azt látom, hogy a hallgatókat egy eddig közepes színvonalú autó helyett egy sokkal jobb márkába ültették volna át, hanem azt, hogy más lett az autó tulajdonosa.

Ez az autó nemhogy nem jobb, inkább gyengébb. Azt egyébként a tulajdonosváltáson túl, a rendszeren belül pedig soha nem fogom elfogadni, és mindig szemben fogok állni azzal, hogy a vidéki tudományegyetemeink mindegyikét a tulajdonosváltás érintette, és a kormány egy teljesen szűk, több esetben ma még ismeretlen tulajdonosi kör tulajdonába adta. Ez ellen mindvégig föl fogok lépni! Semmilyen bizonyítékát nem látom annak, hogy az általuk modellváltásnak nevezett tulajdonosváltás a színvonalemelést magában hordozza. Az állam kilépett a felsőoktatás fontos szereplőinek köréből, de legalábbis csökkentette a fontosságát, a jelenlegi kormány oktatáspolitikájának teljes zűrzavarát bizonyítva. Hogyan van az, hogy egy ugyanazon kormány a közoktatást a magyar tanügyigazgatás történetében soha nem látott módon centralizálja, központosítja, államosítja, a felsőoktatásból pedig saját egyetemeit, köztük saját tudományegyetemeit odaadja egy másik tulajdonosnak. Ebben az ég egy adta világon semmilyen következetesség nincs, csak annak a bizonyítéka, hogy az oktatásügy egészével nem bírnak sem intellektuálisan, sem a gyakorlatban, káosz uralkodik a jelenlegi magyar kormány oktatáspolitikájában.”

Azért valami következetesség mégis csak van, a pénz mindenáron való lenyúlásának  nyomára bukkanhatunk, hiszen a jelek szerint, az Országgyűlés – 133 bátor emberrel – még törvényt is módosítana azért, hogy másodállásban településvezetők is munkába állhassanak a felsőoktatási intézményekben. Volt már rá példa, a kecskeméti fideszes polgármester már eddig is fölvett polgármesteri illetménye mellé a kecskeméti Neumann János Egyetem fölé helyezett közérdekű(nek csúfolt) vagyonkezelő alapítvány felügyelőbizottsági tagjaként kap pénzt. Pedig ezt jogszerűen ma még nem tehetné meg.  Szél Bernadett szerint, ha a kormánytöbbség elfogadja a – Semjén Zsolt által nagycsütörtökön – benyújtott törvénytervezetet, „akkor konkrétan a saját embereiket engedik be úgy az egyetemeket leuraló alapítványokba, hogy átírják az összeférhetetlenségi szabályokat” (…) „A személyre szabott törvényhozás a Fidesz egyik fő jogállamgyilkos eszköze. Az alapítványosdi meg egy kísérlet arra, hogy a '22-es váltás utánra is átmentsék a pénzeket és a pozíciókat.”

A kecskeméti városvezetőn kívül a győri, szintén fideszes Dézsi Csaba Andrást beültették a Széchenyi Egyetem kuratóriumába, míg Miskolc független polgármesterét, Veres Pált a Miskolci Egyetem fölé helyezett kuratóriumba hívta meg Varga Judit.

A felsőoktatás átalakításáról szóló javaslat mellett, a kormány a húsvéti hosszú hétvége előtt egyébként 31 javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé. Ezek többsége a közvagyon átruházásáról szól.