Aligha kerülnek a gimnáziumok alapítványi egyetemi fenntartásba

Radó Péter oktatáskutató szerint az „A” változatban nem képzelhető el, hogy a közoktatásban egy olyan modellváltás lesz, amelyben a gimnáziumok mindegyike valamelyik alapítványi egyetem fenntartásába kerül. A „B” változatban mindent el tud képzelni, mert a kormányzat olyan tömegű „marhaságot” ültet át a gyakorlatba, hogy még akár ez is beleférhet. De semmi erre utaló jelet nem lát, nem hallott ilyen jellegű információt kiszivárogni, így nem tudja, hogy ez napirenden van-e egyáltalán. 

Az, hogy a Szinyei Merse Pál Gimnázium az alapítványi működésű Óbudai Egyetem fenntartásába kerülhet, csak egyetlen eset. Azt azonban Radó nem tartja valószínűnek, hogy a privatizált felsőoktatás átvenné a közoktatás egy részét, és azt is privatizálná. Mint mondta, ugyanakkor nem zár ki semmit, mert a kormány teljesen voluntarista elképzeléseket valósít meg, amikbe akár még ez is beleférhet. 

Amíg a közszférában az egyetemek közösségi tulajdonban voltak, addig teljesen logikus volt, hogy a pedagógusképzésben résztvevő gyakorló gimnáziumok és az egyetemek szoros kapcsolatban voltak, ahogy most is az. Csakhogy most másról lenne szó, arról, hogy privatizálják a felsőoktatást, a felsőoktatáson keresztül pedig privatizálnák az állami közoktatás egy részét is. Ez szerinte teljes nonszensz. 

Radó Péter nem tudja, ez miért lenne jó az egyetemeknek, de szerinte ki lehet alakítani olyan finanszírozási modelleket, amikről rövid távon úgy tűnhet, hogy megéri. Pontosan ezzel operált a kormány, amikor az állami közoktatás egy jelentős részét átpasszolta az egyházaknak. Olyan finanszírozási környezetet teremtett, hogy ez egy pillanatig jó ötletnek látszott. Lehet ilyen eszközökkel manipulálni, ha a kormány akarja, mert úgy látja, ez megfelel rövidtávú érdekeinek, de ez akkor is őrültség marad. Hosszú távon pedig azért rossz ötlet, mert a maradék egységét is szétverné a rendszernek – véli az oktatáskutató, aki szerint a közoktatásnak egységes, 12 éves pályákat kellene menedzselnie. A gimnáziumokat leválasztani a közoktatásról, és hozzákapcsolni a felsőoktatáshoz, kvázi „felsőoktatás keltetőként” használni a közoktatás utolsó négy évét, ezt totális nonszensznek tartja.

Az biztos, hogy az alapítványi egyetemek létrehozásának létjogosultságát még azzal sem lehetne megmagyarázni az EU-nak, ha a középiskolákat egyetemi fenntartásba csatolnák. Az más kérdés, hogy az uniónak van-e felhatalmazása, hogy ilyen típusú beavatkozásokat kritizáljon. Az oktatás nemzeti ügy, az EU csak finaszírozással és jogállamisággal összefüggésben képes igazából beleszólni az oktatás működésébe. Megmagyarázni tehát nem tudna egy ilyen lépést a kormány, de, hogy az EU-nak van-e mozgástere a tekintetben, hogy keresztbe feküdjön egy ilyen lépésnek, az erősen nyitott kérdés. 

Az államnak egyébként az a kötelessége, hogy gondoskodjon a gyerekek tanulásáról. Ezt egymillió különböző formában teheti, nem feltétlenül csak állami iskolákkal. Megoldhatná például önkormányzati iskolákkal is, nem ez a lényeg. Nem azért van közösségi tulajdonban a közoktatás, mert az az államnak a feladata. Az államnak nincs olyan feladata, hogy iskolát működtessen. A közoktatás azért van közösségi tulajdonban, hogy közösségi kontroll alatt működhessen, merthogy ez egy közszolgáltatás, és közösségi érdekek fűződnek ahhoz, hogy ez a rendszer egységes legyen. 

Azzal, hogy valamennyi általános iskolát átadják az egyházaknak ugyanaz a helyzet, mint a gimnáziumok átadásával az egyetemeknek. Nincs olyan észszerű logika, ami alapján ez elképzelhető lenne. Radó Péter szerint az egyházak sem fognak átvenni nagy tömegben lepusztult, hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákat. Azt nem tudja, végül is mi maradna állami oktatásban, de az biztos, hogy az állam szabadulna minden olyan feladattól, amit el kellene látnia.

Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke, oktatáskutató szerint két okból is kicsi a valószínűsége, hogy a gimnáziumok mindegyike valamelyik alapítványi egyetem fenntartásába kerüljön. Az egyik, hogy egyértelműen látszik a kormányzati stratégia: a gimnáziumokat átadni az egyházaknak, hogy Mária országában ne legyenek ateista iskolák. Ez a stratégiai cél. A cinikus szándék egyértelmű, hiszen a miniszterelnökről és a belügyminiszterről mindent el tud képzelni, csak azt nem, hogy komolyan veszik a kereszténység tanításait. Nem szokták. A másik dolog, hogy az akármilyen fenntartású felsőoktatási intézmények sem nagyon kapálóznak a középiskolákért, mert kapnának ugyan valamennyi normatívát, de azzal sokra nem mennének. A saját büdzséjükből kellene kigazdálkodniuk sok mindent. Az Óbudai Egyetem is talán a tanárképzés felé akar fordulni, és gyakorló képzést „maga alá teremteni”. Ez tűnik racionálisnak. 

Trencsényi László megjegyezte, most már alig van nem alapítványi egyetem, és amelyiknél folyik tanárképzés, ott mindnek saját fenntartású gyakorló iskolája van. Az ELTE-nek például az Apáczai, a Trefort és a Radnóti, és Szombathelyen is van egy részlege, valamelyik szombathelyi iskola, és ilyen értelemben az már alapítványi fenntartású. Az MPT elnöke szerint az Óbudai Egyetem lépése nem fog hullámot elindítani. Egyébként is, ma már a gimnáziumok 51 százaléka egyházi fenntartású, van még – kevés – egyetemi fenntartású, úgyhogy nem olyan nagy „konc” ez már. Hacsak az iskolák nem lobbizzák ki maguknak, hogy jobb nekik egy alapítványi egyetem, mint egy bürokrata tankerület alá tartozni. 

A folyamat kétoldalú. Amikor az önkormányzati iskolák átadása szóba jött, akkor tankerületektől való szabadulás érdekében nagyon sok önkormányzat és tantestület gondolta úgy, hogy az egyházaknál nem csak, hogy jobban ki lesznek stafírozva – ami igaz –, de szabadabbak is lesznek akár az elrontott Nat-hoz képest is. Sokan választották ezért az egyházakat. Az iskolák bizonyos szempontból nagyobb szabadságot is élveznek az egyházi fenntartóknál, mint a tankerületnél. A tankerület ugyanis köztudottan bürokrata, a hierarchikus láncban nincs túl nagy mozgástere. 

Nahalka István oktatáskutató szerint gond akkor is lenne a közoktatással, ha a gimnáziumokat az alapítványi egyetemekhez csatolnák, és az általános iskolák mindegyikét egyházi fenntartásba adnák. Amúgy eddig is voltak egyetemekhez sorolt középiskolák, és az államnak, ahogy most is, akkor is fenn kellene tartania ezeket. Ahogy az ELTE is eltartja a középiskoláit, az sem saját, hanem állami pénzből történik. A finanszírozásuk akkor is szükséges lenne. Az egyetemek által fenntartott iskolák pedig most is állami iskoláknak tekinthetők. A közvetlen fenntartói feladatokat ugyan az egyetemek látják el, de finanszírozási és más egyéb szempontból is ezek állami iskolák. Az alapítványi egyetemekhez csatolás olyan nagy lépést nem jelentene, és az oktatáskutató szerint az iskoláknak sem lenne rossz. Ha egy normális finanszírozás kialakulna az iskolákkal kapcsolatban, tehát az ország tudna lényegesen többet költeni a közoktatásra, mint amennyit jelenleg költ, akkor egy középiskola számára valamelyik felsőoktatási intézményhez tartozni – az lenne a fenntartója –, nem egy rossz üzlet. Az üzletet nem a szónak az anyagi értelmében értette, hanem úgy, hogy a felsőoktatási intézmények általában jó gazdái a középfokú intézményeknek. Sőt, még olyan is van, hogy egyetemeknek általános iskolájuk is van, ott is fenntartók, és azoknak sem rossz gazdájuk. Az egyetemeknek, különösen azoknak, amelyeknek nincs pedagógusképző tevékenysége, nem lenne annyira jó egy ilyen modell.

Felsőoktatási és közoktatási intézmények között mindig voltak mindenféle feladatokkal, így kutatásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos megegyezések. Az elmúlt időkben is voltak olyan fejlesztési feladatok, amelyekben felsőoktatási intézmények játszották el az irányító szerepet, és egy csomó közoktatási intézmény vett részt a fejlesztési feladatban. Gyakran előfordul, hogy felsőoktatási és közoktatási intézmények együttműködnek valamilyen formában. Ez még nem jelenti azt, hogy fenntartói és fenntartotti viszonyba kerülnek egymással. Amúgy pedig az Óbudai Egyetemen is képeznek műszaki tanárokat.

Egyébként az egyetemi alapítványokkal – ahogy Orbán Viktor be is vallotta – tulajdonképpen a közvetlen állami befolyásolás vált lehetségessé az egyetemek fölött, és ha fenn kiadja a parancsot, hogy az egyetemek legyenek szívesek átvenni a középiskolák fenntartói szerepét, akkor azok át fogják venni. Van egy fenntartói alapítványuk, annak van egy kuratóriuma, az dönt ilyen kérdésekben. Mivel be van kötve az államhoz, Orbán Viktorhoz, végre fogja hajtani ezt a parancsot, de várjuk meg, amíg a kormány közli ezeket a híreket, mert így egyelőre elég vad ötletnek látszik – fejezte be Nahalka István.