Alkancellárok sorsa

2019. május 19. 06:50

Sebastian Kurz osztrák kancellárral folytatott egyeztetés után lemondott szombaton alkancellári és pártelnöki tisztségéről Heinz-Christian Strache, a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, aki súlyos korrupciós botrányba keveredett.

Dr. Dávid Ferenc

Egy pillanat alatt lelépett a nagypolitika színpadáról Ausztria harmadik legnagyobb - és a kormánykoalícióban résztvevő - pártjának elnöke. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) taglétszáma 700 ezer fő, a szociáldemokrata (SPÖ) tagság 200 ezres, míg az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szűkebb politikai közössége kb. 50 ezer fő. (Csak jelzem, hogy a magyarországi pártoknak összesen nincs 100 ezer tagjuk.)  A „ballépését” bizonyító videót követően azonnal lépnie kellett az FPÖ elnökének, és lépett is: a politikai illemtan szabályainak megfelelően.

Azon elmélkedtem, hogy a magyar kormánykoalíció „alkancellárjának” (miniszterelnök-helyettesének) az elmúlt kilenc évben milyen emlékezetes alakításai voltak, és milyen következményekkel jártak:

1. 2013. március 15-én a KDNP-s miniszterelnök-helyettes bocskaiban ülte meg a lovat, így vonult be Kézdivásárhelyre. Igen érdekes mutatvány volt, bár sokan arra is gondolhattak, hogy a múlt századi hírhedt kormányzó-ellentengernagyunk fehér lován feszítve szeretett uraskodni/uralkodni. Semjén „lovasbemutatójának” nem volt itthon következménye, holott a román politikai vezetés nehezményezte az ostoba és nevetséges pózolást.

2. Az előbbinél súlyosabb Semjén-malőr volt, amikor párttársával (Harrach Péterrel) addig nyúzták a kormányfőt, míg az belement a vasárnapi boltzárba. Jóságos miniszterelnök-helyettesünk 2015-ben azt mondta: „Nézzük meg egy-két év múlva, hogyan vélekedik akkor a tapasztalatok alapján a társadalom a szabad vasárnapról. Szerintem a többség idővel támogatni fogja. (…) Mi viszont az örökkévalóságnak dolgozunk, tudunk várni pár évet.” Szerencsére a KDNP által követelt boltzár nem bizonyult „örökké valónak” és 2016. áprilisától újra kinyithatnak a kiskereskedelmi egységek a hét utolsó napján.  A magyar „alkancellárnak” haja szála sem görbült, pedig a csúfos gazdasági és politikai kudarc előidézője volt.

3. 2018. telén - tavaszán Semjén Zsolt vadászkalandba bonyolódott a messzi északon, de a skandináv szafari költségét más fizette. Egy befolyásos üzletember. Az egyik legmagasabb közjogi méltóság viselője tehát milliós értékben fogadott el „baráti szívességet”, ráadásul jámbor (emberhez szoktatott) rénszarvasok életét vette el sportvadászat címén. „Természetesen” a parlamenti választás után is megtarthatta posztját: sem pártja (ha létezik egyáltalán), sem koalíciós partnere nem látott kivetnivalót vélhetően jogellenes, de biztosan immorális magatartásában.

Nem szimpatizálok a most megbukott osztrák alkancellárral, de azt el kell ismernem: gyorsan felismerte tette súlyát. Pártját és kormányát próbálta tehermentesíteni, és azonnal beadta lemondását. Bizonyára nem volt sok választása, de jó érzékkel – legalább most – helyesen döntött. Ezzel is bizonyítva, hogy Ausztria demokratikus jogállam. Ennek megfelelően nyilvánult meg a fiatal osztrák kancellár, Sebastian Kurz is: „Ami elég, az elég. Az országunknak előrehozott választásra van szüksége”. Így persze könnyű…..

Szerző: Dr. Dávid Ferenc