Alkotmánybíróság: alaptörvény-ellenes az olimpia rendezéséről szóló fővárosi helyi népszavazást hitelesítő kúriai végzés
Alaptörvény-ellenes az olimpia rendezéséről szóló fővárosi helyi népszavazást hitelesítő kúriai végzés – közölte az Alkotmánybíróság csütörtökön a honlapján. Mindezt azzal indokolták, hogy a Kúria az Alaptörvénnyel ellentétes módon értelmezte a népszavazási kérdés egyértelműségét, különös tekintettel annak időszerűségére.
A közleményben emlékeztettek arra, hogy a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) megtagadta annak a népszavazási kérdésnek a hitelesítését, amely így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?".
Az FVB álláspontja szerint a kérdés nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének, 2019-től ugyanis gyökeresen megváltozott az olimpiarendezéssel kapcsolatos – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által megalkotott – eljárásrend.
Az új szabályok alapján az olimpia rendezésének joga már nem pályázati rendszerben dől el, hanem a felek – a rendezésre aspiráló régió vagy város, a NOB, illetve az adott nemzeti olimpiai bizottság – közötti több körös és több évig tartó tárgyalássorozat alapján.
A Kúria az FVB döntését megváltoztatva hitelesítette a fenti népszavazási kérdést, mivel megítélése szerint egyrészt a „pályázat benyújtása" kifejezésnek van egy általános, mindenki számára ismert, a választópolgárok számára is egyértelmű jelentéstartalma.
Másrészt a fővárosi közgyűlés számára is világosan, kizárólag egyféleképpen értelmezhetően tartalmazza a kérdés valódi tartalmát, hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén milyen körben kell döntést hoznia, milyen intézkedéseket, lépéseket kell tennie – írták.
A Kúria végzését – mások mellett – a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) támadta meg alkotmányjogi panasszal, és az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán.
A Kúria emellett döntése meghozatalakor nem volt figyelemmel a NOB új eljárásrendjére, ezért a kérdés azt a téves látszatot keltheti, hogy amennyiben egy érvényes és eredményes népszavazáson az igen szavazatok kerülnének többségbe, akkor Budapest pályázhat a 2036-os olimpiára.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a Kúria nem volt figyelemmel a népszavazási kérdés időszerűségére sem, mivel a helyi népszavazás egy évig köti a jogalkotót, ugyanakkor a NOB eljárásrendje alapján az egy éven belül a főváros nem tud jelentkezni a 2036-os olimpiára, tárgyalás megkezdéséről való a döntés pedig a NOB kezében van.
Közölték: a népszavazásra feltett kérdés akkor idő előtti, ha érvényes és eredményes népszavazás esetén a választópolgári akarat nem tud érvényre jutni a kötőerő időtartamán belül. Ha egy hitelesítő döntés ilyen idő előtti kérdésben nyit utat a népszavazásnak, akkor a népszavazási kérdés szükségképpen megtévesztő is, azon túl, hogy sérti a kötőerő garanciális szabályának az érvényesülését – áll a közleményben.
Amennyiben a feltett kérdés idő előttinek minősül, népszavazásra nem bocsátható – írták.
Összegzésképp kimondta az Alkotmánybíróság, hogy az idő előttiségre tekintettel, az olimpia megrendezésére vonatkozó tárgykörben sem helyi, sem országos népszavazás nem tartható.
Rögzítették továbbá, hogy a népszavazási eljárásban a hitelesítés idődimenziója minden egyes népszavazási ügyben esetről esetre vizsgálandó, mert csak így állapítható meg, hogy érvényesülhet-e a választói akarat vagy sem.
