Államtitkár-dömping

Dr. Dávid Ferenc       2020. május 7. 07:00 2020. máj. 7. 07:00

Nemcsak az országgyűlési képviselők fizetése emelkedett meg a közelmúltban: az államtitkárok is több pénzt kapnak. Jelentősen nőtt az államtitkárok fizetése – a kormány honlapjára még március végén kikerült adatok alapján. Azoknak a tisztségviselőknek, akik csak ilyen posztot töltenek be, bruttó 1 296 300 forintról 1 750 000 forintra emelkedett a bére. Ez 35 százalékos növekedést jelent. (hvg.hu)

Szeretném rögtön leszögezni, hogy nem a hivatali bérek nagyságáról fogok írni. Azon sem moralizálok, hogy „sportszerű” dolog-e 35 százalékos bérfejlesztést kiosztani most az államtitkároknak, amikor emberek százezrei csökkentett bérért fognak dolgozni hónapokig, és számosan az utcára kerülve, pillanatok alatt, semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek majd. Azt is szó nélkül hagyom, hogy a képviselői mandátummal rendelkező miniszterek bruttó 3 millió forintot meghaladó jövedelmet kapnak a jövőben. Ezzel mind nem foglalkozom, holott azért erről is lehetne értekezni.

A 2009. tavaszán induló Bajnai kormányban a miniszterek, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok száma összesen 85 volt. 2020. tavaszán a helyzet a következő: 14 miniszter, 57 államtitkár és 113 helyettes államtitkár, együttesen 184 fő, azaz több mint a duplája az egy évtizeddel ezelőttinek. Ehhez hozzáadódik még 8 miniszterelnöki biztos, 16 miniszterelnöki megbízott, 19 kormánybiztos és 14 miniszteri biztos. Látható, hogy a végrehajtó hatalom csúcsain rendkívül dinamikusan emelkedett a létszám, és ennek a mennyiségi növekedésnek – a magas béreken túl – igen erős hatása lett az intézményrendszer struktúrájában.

1. A felszaporodott vezetői státuszok alá addig nem létező szervezeti egységeket kellett létrehozni, így az új főosztályok, divíziók és csoportok feltöltése sok plusz embert igényelt, akiknek bértömege igen jelentős új költségvetési kiadás lett.

2. A felduzzasztott létszám magas dologi költséggel is járt: új autók, eszközök, bútorok stb. beszerzése vált indokolttá, nem is szólva a többlet rezsiköltségekről (bérleti díj, fűtés, hűtés, takarítás).

3. Az államtitkári és helyettes államtitkári kinevezések sorozata azt eredményezte, hogy megsokasodtak a szervezeti elágazási pontok és ezzel párhuzamosan szűkültek a tisztséghez tartozó döntési hatáskörök. Ma egy államtitkár hozzávetőlegesen olyan súlyú jogosítvánnyal rendelkezik, mint tíz-tizenkét évvel ezelőtt egy főosztályvezető. A nem kívánt létszámnövekedés hatására, az ügymenet bonyolultabbá és lassúbbá vált, a hivatali útvesztőben való eligazodás egyre nehezebb lett. Példaként: a Pénzügyminisztériumban 7 államtitkár mellett 10 helyettes államtitkár dolgozik, de ezen is túltesz a Kásler Miklós által vezette EMMI, ahol 10 államtitkár és 17 helyettes államtitkár tölt be tisztséget. Szegény miniszter úr, vajon hogyan látja át ennek a hatalmas intézménynek a tevékenységét, és milyen hatékonysággal (és hozzáértéssel) irányítja a munkát?

Nem igazán fontos, de azért az államtitkári tisztség presztízséről is tegyünk említést. Vajon mennyit ér most a köztársasági elnök kinevezésével megszerzett kormányzati sarzsi, ha minden lépcsőfordulónál található egy államtitkárság?