Állatvédelem: előbb kellett volna a Fidesznek lépnie
Ha 12 évvel ezelőtt hozzák meg az állatvédelmi törvényt és nem csak a választások előtt négy hónappal, nagyon sok állat szenvedését meg lehetett volna akadályozni – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában szerdán.
„Problémát jelent”, hogy sok közös ellenzéki javaslatot nem fogadtak be a fideszesek a törvényhez: például egy állami intézményrendszer létrehozását, állatvédelmi alapot nemzeti költségvetési forrással, vagy az állatvédelmi ombudsman intézményét, amely esetén „nem a mindenkori kormány kegyétől függne, hogy milyen szinten van az állatvédelem egy adott országban, hanem törvény kötelezi arra a mindenkori kormányt, akármilyen színű, hogy az állatvédelemmel foglalkozzon” – mondta.
Hozzátette: ő személy szerint jogalanyiságot is adna az állatoknak, „ha egy cégnek lehet, akkor egy állatnak is lehet”. Mint mondta, ez a jogalkalmazásban, a bírósági döntéseknél nagyon fontos.
További javaslata volt egy hétvégeken és ünnepnapokon önkéntes alapon működő, az Állatorvosi Kamara által támogatott ügyeleti rendszer felállítása, mert ma, „ha valami sérelem éri a haszonállatunkat vagy a társállatunkat, nem tudjuk hová vinni”.
De hiányzik az állatvédelmi rendőrség is, mert „azokat a szigorításokat, amelyeket most a Fidesz megtett a Büntető Törvénykönyvben, (...) végre is kellene ám valakinek hajtani!” – tette hozzá.
S bár azt mondták, mindent megtesznek a szaporítás ellen, mégsem vették be azt a közös ellenzéki javaslatot, hogy a szaporított állatokat ne lehessen az interneten reklámozni – habár már van olyan szolgáltató, aki levette az ilyen hirdetéseket, mert „ha nincs kereslet, nincs kínálat”.
Üdvözölte, hogy a BTK-módosítás már a mérgezés szándékát is büntetni kívánja, de értetlenségét fejezte ki, hogy ezt miért nem egészítették ki a maradandó sérülést vagy halált okozó, élve befogó csapdákat, vagy az állatokat felnyársaló eszközöket tudatosan alkalmazó állatkínzók felsorolásával.
Kívánatosnak nevezte a kormánypártiak és ellenzékiek által közösen megszavazott BTK-szigorítást, mint mondta, ezt az állatszerető és állatvédő emberek nagyon régen kérték, de „sokkal előbb kellett volna a Fidesznek lépnie”. Megjegyezte: az állatkínzás tényállását az MSZP kormánya vitte be a BTK-be 2004-ben, egy nagyon súlyos 2003-as eset kapcsán.
Elmondta: fideszesek jelezték ellenzéki képviselőknek, hogy a be nem került közös ellenzéki javaslatok „teljesen jó javaslatok”, „miért a Kunhalmi és miért az ellenzék javasolta ezeket, miért nem nekünk jutott az eszünkbe?”.
Azt mondta: jelezte, akár adják be a fideszesek ezeket a saját nevük alatt, „csak történjen (...) még nagyobb előrelépés”.
