Aluljárók lezárása: több a kérdés, mint a válasz
A BKV veszi át az aluljárók kezelését a Fővárosi Önkormányzattól, de egyelőre ők sem tudják, mennyibe fog kerülni, és hogyan oldják meg. A 340 budapesti aluljáró-kijáratot minden nap nyitni és zárni kellene, ráadásul meg kellene beszélni az aluljáróban lévő üzlethelyiségek bérlőivel, hogy naponta több óráig nem fognak hozzáférni a bejárathoz. Várható a feszültség.
A Fővárosi Közgyűlés múlt szerdán megszavazta az aluljárók éjszakai lezárásáról szóló fideszes előterjesztést. A kormánypárt a közbiztonság romlásával indokolta a lépést, Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrség adatai szerint folyamatosan csökken a bűnelkövetések száma. A Tisza Párt ízléstelennek tartja az előterjesztés időzítését a tél előtt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szerint pedig a javaslat embertelen, kifejezetten a hajléktalanok és a szegények ellen irányul.
A határozat szerint a főpolgármesternek a 2025. májusi közgyűlésre kell beterjesztenie javaslatot arról, hogy egyes aluljárók nyitvatartását a metró üzemidejéhez igazítsák, és azok kezelését átadják a BKV Zrt.-nek. A BKV-nál a héten kezdték meg a körülmények, a technikai és egyéb feltételek, illetve a finanszírozási kérdések áttekintését – közölték a Hírklikk kérdésére.
A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) jelenleg is vizsgálja az aluljárók éjszakai lezárásának lehetőségét. A Fővárosi Önkormányzat jelenleg 65 aluljáróért felel, ezeknek összesen 340 darab kijárata van. Ebből 25 szolgál HÉV- vagy metrómegálló megközelítésére. „Minden egyes kijáratot meg kell vizsgálni, elhelyezhető-e olyan rács, amely megfelel a tűzvédelmi, biztonsági és városképi szempontoknak. Az eltérő igények miatt egy műszaki megoldás sem tipizálható, ezért nehezen becsülhetők meg a várható költségek” – írta az Igazgatóság a Hírklikknek adott válaszában. Példaként említették a Ferenciek tere aluljáróját, amelynek lezárása 2016-ban 5 millió forintba került – ez az azóta halmozódott infláció miatt már nehezen tekinthető irányadónak.
A FÖRI szerint nagy létszámigénye lenne annak, ha egyszerre kellene minden aluljárót lezárni, kinyitni. Az első metrók jellemzően hajnali 4:21 és 4:42 között indulnak el, az utolsó járatok pedig 23:49 és 23:57 között, tehát indokolt lenne külön embert foglalkoztatni állomásonként. Ráadásul a metró üzemidejét meghosszabbítani tervezi a Fővárosi Közgyűlés, ezért az aluljárókat pénteken, vagy szombaton éjszaka nagyon rövid időre kellene lezárni. Problémát jelenthet az is, hogy az aluljáróban lévő bérlemények használói hogyan oldanák meg az áruszállítást lezárás esetén. A FÖRI arra számít, hogy a bérlőkkel feszültséghez vezetne az aluljárók lezárása.
Az igazgatóságnál egyelőre abban sem biztosak, hogy a leendő kapuőrök jogosultak-e kiküldeni a záráskor az aluljáróban maradt embereket: ha nem, akkor a FÖRI, vagy a szociális munkások érkezéséhez szükséges idő tovább bonyolítja az éjjeli ügymenetet. Ha a lépcsők aljában helyezik el a rácsot, akkor pedig éjszaka összegyűlhet a szemét előtte, amit nyitáskor el kellene vinni. Az is kérdés, hogy ha nem az összes aluljárót zárják le, akkor a többi helyen növekedne-e a hajléktalanok száma. „Budapesten a szűk értelemben vett hajléktalan emberek jelentős többsége éjjeli menedékhelyen, vagy átmeneti szálláson éjszakázik, nem fedél nélkül. Az egy adott éjszaka fedél nélkül élő emberek jelentős többsége sem az aluljárókban éjszakázik, hanem más városi köztereken” – írták a Hírklikk kérdésére.
A FÖRI elismerte, hogy az aluljárók lezárása nehezebb helyzetbe hozná a fedél nélkül élő budapestiek egy részét, akik kevésbé védett, hidegebb, és ezért a fagyási sérülések, kihűlés szempontjából is veszélyesebb helyeken éjszakáznának. Elkerülhetetlennek tartják emiatt a szálláshely-kapacitások mennyiségi és minőségi fejlesztését, „elsőként lakhatás”-típusú programok biztosítását, az utcai szociális munka kapacitások fejlesztését, és azok költségeinek biztosítását.
