Amerika visszatért, Biden megjött

„Az Egyesült Államok ismét itt van". Nem véletlenül kezdte ezzel a mondattal első európai látogatását az amerikai elnök, miután repülőgépe, az Air Force One leszállt egy délkelet-angliai légitámaszponton. Joe Biden ugyanis látványosan demonstrálja, hogy szakít elődje szinte valamennyi megnyilvánulásával. Egyelőre még csak a brit kormányfővel tárgyalt, majd részt vett a hét vezető ipari hatalom, az úgynevezett G7 országcsoport csúcstalálkozójának kezdetén, de ez is elég volt ahhoz, hogy szembetűnőek legyenek a különbségek. 

Az új amerikai elnök minden fellépésén és cselekedetén látszik, hogy nagyon inspirálja őt egyik régebbi elődje, Franklin Delano Roosevelt. Ezt már Szent-Iványi István, az Új Világ Néppárt külpolitikai szakértője, egykori külügyi államtitkár állapította meg. Szerinte a belpolitikában erre mutatnak azok a tervek, amelyek a harmincas évek New Deal-jét idézik. Biden gazdaságélénkítő programja, valamint társadalom-átalakítási elképzelései – modern változatban ugyan, de – hasonlóak az akkori változtatásokhoz. A külpolitikában pedig erre utal a Londonban most aláírt Új Atlanti Charta. Elődjét 1941-ben tette közzé közös deklaráció formájában Franklin Roosevelt az akkori brit kormányfővel, Winston Churchill-lel. A második világháború utáni világrendről alkotott amerikai és brit terveket vázolták fel, célként kitűzve sok más mellett a kereskedelmi korlátok lebontását, a gazdasági-társadalmi viszonyok javítását célzó globális együttműködést, az erőszakos területszerzés gyakorlatának megszüntetését.

Az elemző szerint ez egyértelműen bizonyítja, hogy az Egyesült Államok vissza akarja venni világpolitikai vezető szerepét. Az új jelszó – „We are back again”, azaz újra itt vagyunk – nem hagy sok kétséget afelől, hogy Biden olyan szerepet szán országának, amilyen a II. világháború utáni időszakban volt. A másik oldalról viszont a felújított egyezség nagy megerősítés Nagy-Britanniának, ahol sokan attól tartottak, London nagyon elszigetelődhet a Brexit után. Az Új Atlanti Charta viszont azt jelzi, hogy Washington még mindig kiemelt partnerének tartja Londont – vélte Szent-Iványi István.

Ami pedig a G7 csúcstalálkozót illeti, annak most – a washingtoni változások következtében – ismét van jelentősége. Donald Trump elnöksége idején sokan – és joggal – temették ezt az országcsoportot – idézte fel a szakértő. A találkozók ugyanis főleg az immár bukott amerikai elnök és a többiek vitáinak színterei voltak. Trump amúgy is értelmetlen dolognak tartotta a G7-et, és Twitter-bejegyzéseiben nem is titkolta, hogy semmi szükségét nem látja a megbeszéléseknek. Biden azonban egészen másképp közelít a találkozóhoz, amely így újra a vezető nyugati országok legfontosabb fóruma lehet. Olyanok gyűlnek össze, akik nagyjából hasonló módon gondolkoznak a világról. Szent-Iványi István emlékeztetett rá, a társaságból kétségkívül hiányzik a világ második legnagyobb gazdasági hatalma, Kína, de az ázsiai nagyhatalom vezetői nagyon másképp gondolkoznak a világról, mint a többiek.

Az elemző úgy gondolja, bombasztikus eredmények nem várhatók a mostani csúcstól. A délnyugat-angliai Cornwall megye Carbis Bay nevű kisvárosában rendezett találkozó azt hivatott jelképezni, hogy a vezető nyugati országok között ismét egyetértés van. A legfontosabb most a minimális adóról szóló megállapodás lesz. Ez kimondaná, hogy senki nem fizethet 15 százaléknál alacsonyabb adót, ami Magyarországon máris nagy vitát váltott ki. De ezen kívül tárgyalnak a járvány utáni teendőkről, valamint a klímavédelmi együttműködésről, ami azért fontos, mivel korábban Trump kategorikusan elzárkózott az érdemi megállapodásoktól. Az sem kevésbé lényeges, hogy a résztvevők várhatóan egységet mutatnak majd Kínával és Oroszországgal szemben.

Az utóbbinak pedig amiatt is jelentősége van, mert Biden – európai körútjának utolsó állomásán, Genfben – jövő szerdán találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A szakértő utalt rá, hogy az előjelek nem túl biztatóak, az utóbbi időben sok feszültség merült fel. A személyes kapcsolatfelvétel azonban mindenképpen fontos – tette hozzá. Az mindenesetre üzenetnek tekinthető, hogy az Új Atlanti Charta aláírása után az amerikai elnök és a brit kormányfő is kiállt a demokratikus értékek megőrzése mellett. Úgy foglaltak állást, hogy London és Washington az átláthatóság, a jogállamiság, a civil társadalom és a független média védelmének szószólója lesz. Biden pedig már nem először üzent ily módon hadat az autokratikusnak tartott rendszereknek. 

Az amerikai elnök Angliába érkezésekor még azt is mondta, a világ demokráciái újból vállvetve szállnak szembe a jövőjüket érintő legkeményebb kihívásokkal. Ez világos beszéd, értheti, aki akarja.