„Amíg ez a kormány van, senki sem érezheti magát biztonságban”

A független országgyűlési képviselő szerdai, szokásos szenvedéllyel írott posztjában jelezte: a Fudan Hungary-vel megkötött megállapodás egyetlen szóval sem mondja ki, hogy az egyetem működését a kínai fél finanszírozná, sőt, arra utal, hogy a magyar adófizetőknek is részt kell majd vállalniuk az egyetem fenntartásának költségeiből. Ráadásul a projekt nem titkolt célja az is, hogy kínai nagyvállalatok árasszák el az országot, erősítve Magyarország versenyképességét. Az időzítéssel kapcsolatban pedig megállapítja, hogy mindezt a közvagyon alapítványi kiszervezésének fekete napjára időzítették, amikor mindenki arra figyelt, hogyan lapátolja ki a Fidesz magánalapítványokba a közös vagyonunkat.

A független országgyűlési képviselőtől megkérdeztük: véleménye szerint a történtek kimerítik-e a bűncselekmény vagy a hazaárulás fogalmát, amikkel oly könnyedén dobálózik tíz éve a kormánypárt?

Szél Bernadett szerint egy közös pont mindenképpen megállapítható – a szerdai szavazás kapcsán – a Fudan Egyetem és az alapítványi modellváltás között: vagyonkezelő alapítványokról van szó. A Palkovics miniszter által közzé tett, a kínai egyetem alapításáról szóló hétoldalas szerződésből derült ki, hogy a Fudan Egyetemet is vagyonkezelő alapítvány formájában tervezik működtetni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 26 hektáros ingatlanegyüttes az alapítvány tulajdonába kerül ingyen, a beruházás 550 milliárdját mi fizetjük, tehát a magyar adófizetők munkájából épül a kínai érdekeltség. Onnantól kezdve, azt csinálnak az egyetemmel, amit akarnak, de a rezsiköltségét is mi fizetjük.

Mindeközben a szerdai fekete napon a kormány sorra szavaztatta meg a nemzeti infrastruktúra alapítványi formába kerülését és az egyetemek „modellváltását”: „mindez semmi másról nem szól, mint a Fidesz hatalomátmentési kísérletéről a 2022-es választást követő időre. Ez a forgatókönyv arra, hogy ha elveszti a választást, miként tud egy párhuzamos államot létrehozni és fenntartani”.  

A képviselő szerint ezeknek, a közpénzből kimentett alapítványi gazdasági zárványoknak a pénzügyi felügyelete nem a magyar állam érdekeltsége lesz, hanem egy politikai párté. Azon kiskirályok biznisze lesz, akik az alapítványok felett diszponálnak, embereknek adnak munkát, vagyonok felett uralkodnak. Egy bukott kormány bukott választása utáni várúri rendszer jöhet így létre.

Azzal kapcsolatban, hogy egy kormányváltást követően, lesz-e lehetőség a „kármentésre”, Szél Bernadett egyértelműen bizakodó, sőt, azt a Mészároséknál felhalmozódott vagyont sem tervezi elfelejteni, amit túlárazott közbeszerzések formájában kilapátoltak a költségvetésből. Mivel a jelenlegi helyzet is úgy jöhetett létre, hogy az alkotmányban megváltoztatták a közpénz fogalmát, ami alkotmányellenes. De „a Fidesz sajátos technikája, hogy a törvénytelenséget törvényesíti.” Biztos benne, hogy a megfelelő jogtechnikai korrekciók után megteremthető az a törvényi környezet, amelyben visszakövetelhető a közvagyon. Ennek lehetősége a megfelelő szakemberek, alkotmányjogászok segítségével kidolgozható. Jakab Pétert, a Jobbik elnökét idézve vallja, hogy „ha jogászkodással el tudták venni a közvagyont, akkor az jogászkodással vissza is vehető”.

Azt a kérdést viszont már kemény dilemmaként értékelte, hogy az alapítványi „modellváltásra” miért is mondhattak igent az egyetemi szenátusok, aminek következtében „csont nélkül” privatizálhatták a közel két tucat hazai intézményt és ezzel a jövőbeni támogatásaikat. „Kikértem több helyről is a döntésről szóló jegyzőkönyveket, de egyedül Pécsről kaptam meg. Én azt feltételezem, hogy a zsarolás és a mézesmadzag egyként kezelt módszerével kényszerítették rá a nagy tudású oktatókat, hogy ne maradjon választási lehetőségük. Kerek perec közölhették, hogy csak akkor kerül pénz az egyetemre, csak akkor lesznek fizetésemelések, csak akkor juttatnak az uniós csomagból, ha elfogadják az alapítványosdit.”

Felhívta a figyelmet Orbán brüsszeli látogatását követő különös döntésére, hogy az unió által megajánlott 5800 milliárd helyett csak 2500 milliárdot fogadott el, azzal a kifogással, hogy nem akarja felesleges adósságba keverni az országot. „Na most, aki a Fudan Egyetemmel, a Belgrád-Budapest vasútvonallal, Paks2-vel évtizedekre eladósítja az országot, attól több mint átlátszó kifogás ez az aggódás” – tette hozzá. A valódi okot inkább abban látja, hogy amit az egyetemekkel csinálnak, az nem felel meg a jogállamisági feltételeknek, ami pedig az uniós támogatások egyik alapja. Így hát Orbán kénytelen volt belátni, hogy nem tud akkorát hazudni, amekkorát az unió bevenne. „A saját csapdájába sétált bele, ami 2300 milliárdunkba kerül. Ezt ugyanis nem alapítványi modellváltásra, hanem a felsőoktatás minőségi javítására szánta az unió.”

Szél szerint az Orbán-kormány bukását követő „új alkotmányozás” elengedhetetlen alapja kell, hogy legyen egy új és tiszta időszak kezdetének s ezt népszavazással kell hitelesíteni, hogy végre ismét az országhoz méltó alkotmányunk legyen. Ebben lényegében egységes az ellenzéki szándék és csak ezt követően lehet hatékony az „új rendszerváltás”. „Hatalmas fellélegzés és komoly ünnep lesz, ha új és méltó alaptörvény szerint kezdhetünk a kormányzásnak. Amíg ez a kormány van, senki sem érezheti magát biztonságban. Meg kell erősíteni az ellenzéki szervezkedést. Személy szerint nagyon örülök, hogy ráfordulunk az előválasztásokra. Egyértelműen látható, hogy Orbánnak igen kellemetlen, hogy szervezkedünk és formálódunk. Mindent elkövet, hogy passzívvá tegye az ellenzéki oldalt és úgy gondolja, nincsenek eszközeink, holott éppen fordított a helyzet. Ezért tartom fontosnak azt az üzenetet, hogy most kell igazán aktívnak lennünk és a színes ellenzéki palettán egy számunkra szimpatikus politikai erő mellé odaállni, azt segíteni minden eszközzel. Nagy erő van a sokszínűségben és arra kérek mindenkit, hogy aktiválja magát, segítsen a kampányban, hisz’ egymásra számíthatunk” – tette hozzá.