Amikor Gyöngyöspatáról beszélünk, Magyarország egészéről beszélünk
Amikor Gyöngyöspatáról beszélünk, akkor Magyarország egészéről beszélünk, a vitának pedig nem pénzről vagy jogértelmezésről, hanem a gyerekekről kell szólnia – mondta Hiller István MSZP-s képviselő az ATV Egyenes beszéd című műsorában, kedden.
„Ez az egész történet (…) nem pénzről és nem hitéletről kell, hogy szóljon alapvetően, hanem gyerekekről. A mi gyermekeinkről. Hogy éppenséggel cigány vagy nem cigány, teljesen mindegy” – mondta a volt oktatási és kulturális miniszter.
A szegregáció pedig – főleg, ha sokan esnek áldozatául és sokáig tart – „a társadalmi békétlenség egyik legalapvetőbb forrása” – emelte ki.
„Ezért, amikor Gyöngyöspatáról beszélünk, akkor (…) Magyarország egészéről beszélünk. Nem arról a néhány tucat gyermekről és nem egy faluról, hanem az országunkról. A gyermekeinkről” – folytatta.
S ha már államosították az oktatást – „aminek én alapvetően ellenfele vagyok” –, akkor magára vette az állam a helyzet megoldását – mondta Hiller.
A dolog igazságszolgáltatási része „egyszerű”: a bíróság döntését nem változtathatja meg semmilyen más szereplő, „legyen az Magyarország miniszterelnöke vagy egy polgármester vagy egy országgyűlési képviselő”. Az ítélet megvalósítása pedig „nem morfondírozás kérdése” – szögezte le.
Úgy folytatta: „még azt is” el tudja képzelni, hogy „egyelőre nem többségi vélemény” az, hogy a társadalmi béke kialakítása az oktatás révén, meghatározó lehet. Azok a demokraták azonban, akik szerint az oktatás a jövő alapja és akiknek a gyermekeink sorsa elsődleges, nem hallgathatnak.
„Nem gondolom, hogy ezt föl kell adni, tudniillik nem hiszem azt sem, hogy ez megváltoztathatatlan” – mondta Hiller, kiemelve: persze nincs mindenütt szegregáció, de ha a kérdés felmerül, akkor „azt gondolom, hogy az a helyes, ha határozott véleményt képviselünk”.
Hozzátette: az októberben megválasztott ellenzéki polgármesterek a saját területükön megteszik, „amit ez a rendszer megenged az oktatásban”.
Arra a felvetésre, hogy a szegregáció problémáját korábbi kormányok sem orvosolták, Hiller azt mondta: többször felemelték a szavukat és pereket is indítottak, de akkor önkormányzati fenntartású volt az iskolarendszer, így az állam csak nagyon közvetve tudott befolyást gyakorolni.
Most egészen más a helyzet. A kormány már harmadszor fut neki a saját Nemzeti Alaptanterve bevezetésének, de öt éve nem tudja letenni az asztalra. Idén szeptemberre ígéri, de addigra már a kerettanterveket kellene bevezetni. Közben az egészet uniós forrásból finanszírozza, 2 milliárd 400 millió forintnyi európai uniós forrást használva fel erre.
