Hiába olcsóbb az élelmiszer, a magyaroknak már arra sincs pénzük
A magyar gazdaság helyzete rosszabb, mint amire a legpesszimistább forgatókönyvek alapján számítani lehetett, miközben a lakosság pénze elfogyott, a mezőgazdaságot pedig történelmi súlyosságú aszály sújtja. Raskó György agrárközgazdász a KlikkTV Mélyvíz című műsorában a Seszták Miklóshoz köthető beruházások kudarcairól, a NER gazdasági modelljének gyengeségeiről és a kis- és középvállalkozások előtt álló lehetőségekről is beszélt.
A csigagyár és a lówellness a támogatási rendszer kudarcát mutatja
Raskó György szerint a Seszták Miklóshoz köthető kisvárdai beruházások jól példázzák, hogyan kerülhettek jelentős hazai és uniós források olyan fejlesztésekbe, amelyeknél a piaci igények és a gazdasági megtérülés háttérbe szorultak. A lówellness-központ és a csigagyár mellett a mozipark, valamint a roma felzárkóztatásra szánt központ sorsa is kérdéseket vet fel. Az agrárközgazdász úgy látja, a beruházások nem a gazdaság valós szükségleteire adtak választ.
A lówellness esetében eleve szűk lehetett a fizetőképes kereslet, hiszen csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ilyen szolgáltatást vegyenek igénybe. Raskó szerint a vidékfejlesztési pályázatokból finanszírozott projektek között sok olyan akadt, amelynek létjogosultságát nem a piaci lehetőségek, hanem az elérhető támogatások határozták meg. A csigagyár pedig a korábbi gilisztatenyésztési fellendüléshez hasonló történet: egy remélt keresletre épített vállalkozás, amely végül tönkrement. „Egyszerű pénzlenyúlási lehetőségről van szó” – fogalmazott a szakértő a műsorban.
A térségben Seszták Miklós politikai szerepe is fontos volt: a beruházások egy ideig munkahelyeket teremtettek, és látványos eredményeket lehetett felmutatni velük. Raskó szerint azonban a gazdasági teljesítményük nem igazolta a rájuk fordított forrásokat. Úgy véli, Seszták korábbi tevékenységének komoly következményei lehetnek, míg Hankó Balázs esetében nehezebb lehet bizonyítani a személyes anyagi haszonszerzést.
Elfogyott a lakosság pénze, a mezőgazdaságot az aszály is sújtja
Az agrárközgazdász szerint a magyar gazdaság válsága a lakosság mindennapjaiban is egyre erősebben érzékelhető. A választások előtti juttatások hatása kifutott, miközben sok háztartásnak nincs több hónapra elegendő megtakarítása. A kiskereskedelmi forgalom annak ellenére csökken, hogy az élelmiszerek ára egyes területeken mérséklődött. „Ha nincs vásárlóerő, akkor hiába olcsó az élelmiszer, akkor se tudják megvenni” – mondta Raskó.
A mezőgazdaság helyzetét tovább súlyosbítja az aszály, amely becslése szerint 800–900 milliárd forintos bevételkiesést okozott az ágazat szereplőinek. A szakértő úgy fogalmazott, a rendszerváltozás óta nem volt ilyen súlyos válságban a magyar mezőgazdaság. A helyzetet az is nehezíti, hogy a termények felvásárlási ára alacsony: a tej, a sertéshús és számos gyümölcs esetében az árak sok termelő számára már a nyereséges gazdálkodást is megkérdőjelezik.
Raskó a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei almatermesztés példáján mutatta be a hosszú távú agrárpolitikai problémákat. Magyarország korábban jelentős almatermő vidék volt, de a szovjet piac megszűnése után szükséges szerkezeti és technológiai változtatások elmaradtak. Mára étkezési almából importra szorul az ország, miközben Lengyelország jelentős fejlődést ért el a termesztésben, feldolgozásban és értékesítésben.
A NER cégei állami megrendelések nélkül nehéz helyzetbe kerülhetnek
Raskó szerint a gazdasági válság egyik oka, hogy számos vállalkozás állami megrendelésekből és költségvetési támogatásokból építkezett, nem pedig piaci versenyben megerősödve. Ez különösen az építőiparban jelent problémát, ahol jelentős súlyt képviselnek a NER-hez köthető cégek. A szakértő úgy véli, az állami megrendelések visszaesése komoly árbevételcsökkenést okozhat ezeknél a vállalkozásoknál.
Mészáros Lőrinc esetében is jelentős vagyonvesztést tart elképzelhetőnek. Raskó azzal érvelt, hogy a Mészáros-birodalom becsült, évi mintegy 600 milliárd forintos bevételéhez képest az export kevesebb mint 30 milliárd forintot tesz ki. Szerinte ez arra utal, hogy a vállalkozáscsoport nemzetközi versenyképessége korlátozott, így az állami megrendelések és a kapcsolódó kedvezmények elvesztése súlyos következményekkel járhat.
A gazdaság talpra állításában Raskó a kis- és középvállalkozások megerősítését tartja az egyik legfontosabb feladatnak. Ehhez olyan állami tőkealapokat és támogatási rendszereket tart szükségesnek, amelyek a kezdő vállalkozásokat és az innovatív cégeket is segítik. Az uniós források szerinte lehetőséget adhatnak erre, de a fellendülés nem egyik napról a másikra következik be. A vállalkozások bizalmát az erősíthetné vissza, ha az állami és önkormányzati pályázatokon valódi verseny alakulna ki, és nem előre kiválasztott szereplők vinnék el a megrendeléseket.
