Ágh Attila szerint Orbán sincs olyan messze a börtöntől
A Fidesz jövőjét az egyszemélyes hatalmi rendszer szétesése, az MSZP hanyatlását pedig az európai baloldaltól való eltávolodás és a súlyos politikai hibák felől lehet megérteni – mondta Ágh Attila politológus a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte Magyar Péterék előtt az állami intézmények újjáépítésének nehéz feladata áll, és a változásokkal járó társadalmi feszültségek még hosszú ideig velünk maradnak.
Az MSZP és a Fidesz is elveszítette az európai kapcsolatait
Ágh Attila szerint a rendszerváltás meghatározó pártjai közül az MSZP már évekkel ezelőtt vakvágányra futott, a Fidesz pedig olyan hatalmi rendszert épített ki, amelynek működése az ország fejlődését is akadályozta. A politológus úgy látja, hogy a magyar pártrendszer fokozatosan eltávolodott az európai politikai folyamatoktól, miközben a hazai közéletből egyre inkább hiányoztak a nemzetközi folyamatokra reagáló, érdemi viták.
Az MSZP nem tudta megőrizni európai kapcsolatrendszerét, és nem vált olyan felkészült, határozott ellenzéki párttá, amely képes lett volna a nyugat-európai szociáldemokrácia tapasztalatait a magyar politikában is képviselni. Ágh saját baloldali közegének kudarcaként is értékeli ezt a folyamatot. Mint mondta, többen megpróbálták az európai baloldali gondolkodást meghonosítani, de kezdeményezéseik nem tudták megváltoztatni a párt irányát.
A politológus szerint a hanyatlásnak sajátos magyar okai is voltak. A rendszerváltás utáni baloldal vezetői a demokratikus intézményrendszer kiépítése helyett jelentős részben a privatizációra és a gazdasági pozíciók megszerzésére összpontosítottak. A 2006 körüli gazdasági és társadalmi válság, a munkanélküliség növekedése és az utcai tiltakozások tovább rombolták a baloldal hitelességét. Ágh úgy véli, a vezetés súlyos hibákat követett el, miközben a figyelmeztetések sem vezettek érdemi változáshoz.
Az egyszemélyes birodalom a saját embereit is kiszolgáltatottá tette
A Fidesz jövőjéről Ágh Attila még határozottabban fogalmazott. Szerinte a párt szétesésének egyik lehetséges magyarázata, hogy „itt egyszemélyes birodalom épült ki”. Az autoriter rendszerben a hatalomhoz kötődő szereplők részesültek az előnyökből, miközben a politikai védelem a rendszer működésének alapvető elemévé vált. Ha ez a védelem megszűnik, az érintettek kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek.
A politológus szerint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után lépésről lépésre építette ki azt a központosított rendszert, amely biztosította a források elvonását és a korrupció fennmaradását. Orbán Viktor kormányzása szerinte abban az értelemben volt hatékony, hogy a hatalom képes volt az erőforrásokat a saját rendszerébe összpontosítani. Az ország alapvető közszolgáltatásainak működtetése azonban egyre súlyosabb problémákkal szembesült.
Ágh úgy látja, az egészségügy, az oktatás és más állami területek tartós alulfinanszírozása már évekkel ezelőtt az összeomlás veszélyét vetette fel. Szerinte a Fidesz politikai rendszere nem az ország intézményeinek fejlesztésére, hanem a hatalom megszilárdítására összpontosított. A politológus ezért nem tartja kizártnak a párt felbomlását sem: ha a korábban egységesnek látszó rendszer elveszíti központi irányítását és védelmét, a belső ellentétek is felszínre kerülhetnek.
Évekig tarthat az állami intézmények újjáépítése
Magyar Péter és az új politikai vezetés előtt Ágh szerint nem pusztán személycserék, hanem az állami intézményrendszer átfogó átalakítása áll. A kormányzati működés helyreállítása már megkezdődhetett, de ez csak az első szakasz. A következő időszakban az országos intézmények vezetésében, az egyetemeken és az államigazgatás különböző területein is olyan változásokra lesz szükség, amelyek biztosítják a kiszámíthatóbb, korszerűbb működést.
A politológus arra figyelmeztetett, hogy az átalakulás nem lesz konfliktusmentes. Számos társadalmi csoport, intézmény és helyi közösség vár majd gyors megoldásokat a saját problémáira, miközben az állam lehetőségei korlátozottak. „Rengetegen panaszkodni fognak” – fogalmazott, utalva arra, hogy a helyreállítás során egymással versengő érdekeket kell összehangolni.
Különösen súlyosnak tartja az egyetemi szféra helyzetét. Szerinte a magyar felsőoktatás elszigetelődött az európai tudományos élettől, az Erasmus- és a Horizont-programokból való kizárás pedig tovább nehezítette a nemzetközi kapcsolatok fenntartását. Ágh saját bécsi és dániai oktatói tapasztalataira hivatkozva hangsúlyozta: a nyugat-európai egyetemekkel való együttműködés nem politikai jelszó, hanem a mindennapi szakmai fejlődés alapfeltétele.
A politológus úgy számol, hogy a rendszer konszolidálása 2029 körülre válhat reálissá. Addig az intézmények modernizálása és az európai kapcsolatok újjáépítése mellett az önkormányzatok helyzetét is rendezni kell. Ágh szerint jelenleg tisztázatlan, milyen feladatokban és szakpolitikai kérdésekben kaphatnak érdemi beleszólást a helyi közösségek, miközben az önkormányzatok hosszú időn keresztül forráshiánnyal küzdöttek.
