Amit a nyugdíjasok nyernek a réven, azt elveszik tőlük a vámon
„Amikor a nyugdíj mellett munkát vállalók járulékeltörlését sulykolja a kormány, valahogyan ’elfelejti’ megemlíteni, hogy megszűnik a nyugdíjjárulék fejében eddig számukra járó éves – mintegy hat százalékot kitevő – emelés” – hangsúlyozta Barát Gábor nyugdíjszakértő. Az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi főigazgatója azt pedig végképp cinikusnak tartja, hogy „ezzel a több-milliárd-marad-a-nyugdíjasok-zsebében" dumával igyekeznek elleplezni, hogy a nyugdíjasok – még a leginkább rászorult alacsony nyugdíjasok sem – kaptak egy fillér juttatást sem a járvány alatt”. Az intézkedésnek nagyobb a füstje, mint a lángja – szögezte le.
„Aki dolgozik, az valóban többet visz majd haza a munkája után a következő hónap után, miután nem kell fizetnie a 18,5 százalékra rúgó, immár társadalombiztosítási járuléknak nevezett egyéni járulékokat, benne nevesítve a nyugdíjjárulékkal” – mondta Barát Gábor, aki azonban emlékeztetett arra – amit a kormánypropaganda persze nem emleget –, miszerint ezzel egyidőben megszűnik a nyugdíjasok nyugdíj mellett fizetése után eddig fizetett nyugdíjjárulék alapján, évente kapott plusz nyugdíjnövekedés. Aki tovább dolgozott, annak éves szinten hat százalékkal emelkedett a nyugdíja. Eddig.
A mostani intézkedés által érintettek száma csekély – ahogy Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára mondta: a rendelkezésre álló adataik szerint, több mint 36 ezer nyugdíjas dolgozik munkaviszonyon kívül, nekik a szabályváltozás 14 százalékkal emeli júliustól a nettó fizetésüket. Barát szerint, az egy dolog, hogy elenyésző szám ez a kétmilliós nyugdíjasok táborához mérve, emellett van ennek is egy olyan vetülete, amiről nem szól a kormányzati fáma: elsősorban ugyanis nem a kisnyugdíjasoknak van lehetőségük munkát találni nyugdíjba vonulásuk után, komoly munkához főként az átlagot meghaladó nyugdíjjal rendelkezők jutnak.
Ráadásul farizeusnak is érzi az egészet, mint mondja: nagyobb munkajogi védelmet kellene inkább biztosítani a nyugdíjkorhatárt elérteknek, hogy ne küldjék őket nyugdíjba, hanem folytathassák addigi munkájukat normál munkaviszony mellett, ahelyett, hogy nyugdíjasként kezdenék el visszafoglalkoztatni őket. „Azaz, az egyik oldalon nem kapnak a nyugdíjkorhatárt elérők megfelelő munkajogi védelmet, miközben másik oldalról csekély ösztönzést kínálnak arra, hogy maradjanak munkaviszonyukban a korhatár elérése után is” – mutatott rá a szakértő.
Egy szó, mint száz: az intézkedésnek nagyobb a füstje, mint a lángja, hiszen amit az egyik oldalon kap,azt a másik oldalon elveszi az állam attól a pár tízezer embertől, akit érint a július elsején hatályba lépő intézkedés – fejtette ki Barát. Aki leszögezte: „ezzel a több-milliárd-marad-a-nyugdíjasok-zsebében" dumával azt is akarják leplezni, hogy a nehéz helyzetben a kormány egy megveszekedett fillérnyi juttatást sem adott a nyugdíjasoknak, még azoknak sem, akik a leginkább rászorulnának”.
Az intézkedés
Tállai András – az MTI jelentése szerint – a július elsejével életbe lépő változás kapcsán, emlékeztetett arra, hogy a változtatás az érintettek számára 14 százalékos megtakarítást jelent a mostani keresetükhöz képest. A havi bruttó 100 ezer forintos megbízási díjból most 71 ezer forint marad a nyugdíjasoknál, ha levonják belőle az szja-t és a járulékokat. Július 1-jétől csak az szja jön szóba, így akkor már 85 ezer forint jár az érintetteknek. A bruttó százezer forintos összegnél egy év alatt 168 ezer forint pluszt jelent az új szabály. A kormány számításai szerint, a járulékmentesség kiterjesztése évente mintegy húszmilliárd forintot hagy az érintetteknél.
