Átértelmezték az uniós csúcs eredményeit
Nagy vihart kavart Magyarországon, s diplomáciai folyománya is lett annak az interjúnak, amelyet Michael Roth német Európa-ügyi államminiszter adott a német Telekom hírportáljának. A „Hogyan akarják nyakon ragadni Lengyelországot és Magyarországot?” címmel közölt beszélgetés miatt kérette be Szijjártó Péter a német nagykövetet a Külügyminisztériumba. Az EU évek óta bosszankodik Lengyelország és Magyarország miatt, amiért a két ország vezetését nem érdekli az etnikai és szexuális kisebbségek védelme, a bíróságok függetlensége, vagy a sajtószabadság. Brüsszel ez ellen eddig keveset tudott tenni, a két ország kölcsönösen védi egymást és blokkolja a szankciókat. Ennek azonban a tervek szerint, hamarosan vége lesz.
Brüsszel csak akkor hajlandó pénzt adni egy-egy tagállamnak, ha az tiszteletben tartja a jogi előírásokat. A vonatkozó jogszabályokról most tárgyalnak, de az idő sürget, el kell készülni az új költségvetésnek. Michael Roth szerint, az idő szorítása esélyt jelent – olvasható a T-Online portálon megjelent interjúban.
A német államminiszter szerint, a pénz visszafogása talán a leghatékonyabb eszköz, de egy további eszköz, a jogállamisági vizsgálat bevezetését is szeretné elérni, és ennek Németországnak is alá kell vetnie magát. A kérdésre, hogyan magyarázná meg a nagymamájának a jogállamiság bonyolult fogalmát, Roth úgy válaszolt, „A jogállamiság nem az erősebb joga, hanem a jog ereje. Biztosítja minden polgár számára az alapvető jogokat. Nem a többség spontán elhatározásai, nem a pénztárca vastagsága és nem a hangerő dönt. Mindenkit kötnek a szabályok, legyen erős, vagy gyenge, kormány, ellenzék, vagy polgárok – mindenki csak a fennálló törvényeknek megfelelően cselekedhet. És szélesebb értelemben ezt úgy értem, hogy tisztelettel és tisztességesen bánunk egymással”.
Beszélt arról is, hogy az egyes tagállamok rendszerei természetesen különböznek, ez történelmileg így alakult ki, ennek ellenére, azonban vannak elvek, amelyeknek egész Európában mindenhol érvényesülniük kell. Ezeket az elveket a szerződések tartalmazzák, amelyeket minden tagállam aláír. Például Varsóban és Budapesten nagyon elferdítve értelmezik a demokráciát: úgy vélik, hogy ez a többség uralmát jelenti, azt, hogy a politikai ellenfelekre és a társadalmi kisebbségekre való tekintet nélkül, radikális lépéseket lehet tenni, ehhez csak a többséget kell megszerezni. „Ez a mi demokrácia-értelmezésünkbe nem fér bele” – szögezte le.
A kérdésre, hogy akkor Lengyelország és Magyarország végső soron már nem demokrácia, Roth kijelentette, „Természetesen még mind a két ország demokrácia! A kormányokat demokratikus úton választották meg, az alkotmányok demokratikusak, a két országban nem helyezték hatályon kívül a demokráciát. Ám a demokratikus kultúra károsul. Részben szisztematikus átépítés folyik, amely nem egyeztethető össze az uniós szerződésekkel – ezt az Európai Bíróság egyértelműen megállapította, például a civil szervezetekre vonatkozó magyar törvény kapcsán. Ezért legfőbb ideje újra egyetértésre jutni abban, hogy mi a jogállamiság és mit jelentenek az értékeink”.
A tekintélyelvű tendenciákra vonatkozó kérdésre válaszolva, Roth figyelmeztetett: nem szabad kollektívan gyanúsítani az államokat és társadalmakat. Mindkét említett országban igen aktív a civil társadalom, és a civileknek szükségük van az EU támogatására. „A hallgatás nem opció, már csak azért sem, mert többek között a német társadalomban is fokozódik a nyomás, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba a jogállamiság és az értékek kérdésében, de a meglévő eszközök sajnos nem elegendőek” – mondta Roth.
A 7. cikkely szerinti, „atombombának” is nevezett eljárás az érintett állam szavazati jogának megvonáséhoz, azaz a tagállam elszigetelődéséhez vezethet, és lehet vitatkozni azon, hogy ez vajon olyan jó-e. Roth szerint, a kifizetések felfüggesztéséről korábban nem tudtak megegyezni a tagállamok, mert „sokáig remélték, hogy nem lesz olyan rossz a helyzet, mint amilyen most Lengyelországban és Magyarországon”. Emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor még nem is olyan régen ünnepelt sztár volt a CSU-nál. „Ma már azonban mindenki látja, hogy kudarcot vallott a politika, amellyel egyesek igyekeztek jelentéktelen színben feltüntetni a magyarországi helyzetet. Emellett az EU egy ideje válság-üzemmódban van, és nem kapott kellő figyelmet a jogállamiság kérdése, meg az, hogy miként néz ki az egyes tagállamok belső élete”.
Szólt arról, hogy erősen támogatja a jogállamiság ellenőrzésének bevezetését, amely – mint minden más tagállamra – Németországra is vonatkozna majd. „Sok minden nálunk sincs rendben. A 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország elleni beindításának egyik aspektusa a Magyarországon grasszáló antiszemitizmus volt, márpedig nem szólhatok bírálóan az országokban meglévő antiszemitizmusról anélkül, hogy megemlítsem az antiszemita indíttatású bűncselekmények számának ijesztő mértékű növekedését Németországban” – mondta Roth.
A német államminiszter részletesen ismertette, hogy hol tartanak a kifizetések felfüggesztéséről és a jogállamiság ellenőrzésének bevezetéséről szóló tárgyalások, és milyen lépésekben folytatódnak majd. Úgy vélte: e téren az EU nem engedhet meg magának kudarcot, mert a hitelessége forog kockán. Roth leszögezte: a csúcson eredményre kellett jutni, és amit leírtak, az kissé nyers, és nehezen érthető. „Ennek ellenére, meglepett, hogy átértelmezték a csúcs eredményeit Varsóban és Budapesten. Felmerül a kérdés, hogy vajon mit olvasott a két kormányfő? A bizottság, a tanács elnöke és a tagállamok túlnyomó többsége ugyanis egészen mást olvasott...Még soha nem jártunk ilyen közel a megoldáshoz, és ezt az esélyt nem szabad elszalasztani!” – szögezte le mindazonáltal Roth.
