Átmenetileg hathat a kormány intézkedése, de hosszabb távon jogos a szkepticizmus
Határozottan érzékelhető az állami beavatkozás az élelmiszer-infláció alakulásában – legalábbis egyelőre, mielőtt a kereskedők, átállva az új rendszerre, a 30 termékcsoporton keletkező bevételkieséseik kompenzációjaként rendszerszerűen szétterítenék a más cikkeken végrehajtott áremeléseikkel. Erre jutottunk a saját élelmiszerkosarunk márciusi rátájának részleteit vizsgálva. Olyan termékek ára mérséklődött ugyanis jelentős mértékben – akár 30 százalékkal is –, amelyekre kötelező árrésstopot rendelt el a kormány. Az egyéb áremelkedések nem bírták a tempót, ennek köszönhetően pedig az előző havinál alacsonyabb, épphogy, de azért mégis csak egy számjegyű élelmiszer-inflációt mértünk. Ingadozással ugyan, de hosszú hónapok óta emelkedő trendet mutat az élelmiszer-drágulás üteme – sejtéseink szerint ez egyhamar nem fog változni.
De kezdjük a jó hírrel: márciusban a saját bevásárlókosarunk alapján mért élelmiszerinfláció 9,8 százalékos volt. (A nem reprezentatív, nem tudományos, de az irányt mutató módszerről a cikk végén olvashatnak bővebben.) Ez alacsonyabb ráta a februárinál, ám beleillik az immár hosszú hónapok óta tartó emelkedő trendbe. Amire az is jellemző, hogy a vonal – mint alább is látható – követi a Központi Statisztikai Hivatal által mért adatokból összeálló vonal általános irányát.
Forrás: KSH, Hírklikk gyűjtés
A némileg meglepő, a vártnál ugyanis kedvezőbb 9,8 százalék egyes tételeinek a vizsgálata adhatja meg a választ a miértre. Mint látható: kevés általunk vásárolt termék ára csökkent, ám azok mind a kormány által elrendelt kötelező árrésstopban megjelöltek köréből kerültek ki: a csirkehús, a tej, a tejfel, a túró. Mint arról mi is beszámoltunk, a kormány 30 alapvető élelmiszer-kategória esetében 10 százalékos profitplafont vezetett be. A kijelölt termékkategóriákban az árrés nem emelkedhet az eddig alkalmazott (januári átlag) fölé, ahol pedig 10 százalék feletti az árrés, ott azt az alá kell csökkenteni. (A lista itt található.)
Forrás: Hírklikk gyűjtés
A kormány tehát belepiszkált a piacgazdaságba, amit ugyan az idősebbek ismerhetnek az „átkosból”, de a hatása nem lehet ugyanaz, mint akkor volt, merthogy ma már nem állami tulajdonban vannak a boltok, s ennek megfelelően, vannak eszközeik a kompenzációs ellenlépésekre. Mint ahogy az Orbán-kormány korábbi hasonló húzásai esetén (például árstop), a kereskedők más termékeken megpróbálják behozni a kieső bevételeiket. Ahogy Katona Tamás, korábbi KSH-elnök, pénzügyi államtitkár a minap a Hírklikknek leszögezte:
az árrésstop nem hozhatja meg az eredményt, az kizárt; az élelmiszerárak emelkedése ugyanis a többi közt a gazdaságpolitika következménye, azt pedig nem lehet várni a kiskereskedelmi cégektől, hogy a saját árrésüket a végtelenségig csökkentsék, hiszen abból élnek. Azaz szerinte sem nagyon számíthatunk arra, hogy ezzel a beavatkozással hosszabb távon komoly eredményt tud elérni a kormány. Merthogy ahhoz jelentős irányváltásra volna szükség az egész gazdaságpolitikában, nem pedig szépségtapaszokra, amelyek kommunikációs szempontból persze kiválóak a népszerűségét vesztett kormány önfényezésére (így, a választások közeledtével), ám a lakosság számára vajmi kevés hasznot hajtanak.
Így mérünk mi
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, hogy az élelmiszerárak bő két és fél évvel ezelőtti elszabadulása óta hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2025. márciusi – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációnk” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de mindenképpen iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén márciusban ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. november 16-i adása itt nézhető meg:
