Avar János: Amerikában mindig napokig számolnak

NVZS 2020. november 9. 12:38 2020. nov. 9. 12:38

Csodálkozással fogadta a múlt héten – az amerikai szavazatszámlálás napjaiban – Avar János, Amerikai-szakértő, hogy Magyarországon – a politika mindkét oldalán – mennyien értetlenkedek, sőt gúnyolódtak, némelyek pedig egy az egyben átvették a szélsőséges trumpista portálok állításait a választási csalásról. Sok-sok éves amerikai tudósítói tapasztalata alapján, több, amerikai tematikájú könyv szerzőjeként, bizton állítja, hogy a voksok megszámolásának elhúzódása, a viszonylag késői eredménybejelentés több, komoly félreértésre adott okot. Soha arra nem volt még arra példa, hogy hivatalban lévő amerikai elnök egy előre felépített stratégia mentén, puccsot kíséreljen meg, s választási csalást kiáltson; soha ennyi levélszavazat nem érkezett; soha ennyire óvatosak még a nagy televíziós társaságok nem voltak – sorolta Avar, aki emlékeztet arra, hogy az FBI igazgatója is cáfolja a választási csalás lehetőségét.

Több egyszerű magyarázat is van arra, hogy miért tartott 2020-ban ilyen sokáig az amerikai elnökválasztás előzetes eredményének a kihirdetése – állítja Avar János, akit mérhetetlenül zavar, hogy még a hazai szakértők közül is sokan értetlenkednek azon, hogy elhúzódott – és még egyébként tart – a szavazatszámlálás és az eredmény bejelentése.

Bonyolultak a szavazólapok

Avar mindenekelőtt leszögezte: az Egyesült Államokban mindig is számoltak a szavazás utáni napokban, volt ahol még hetekig is. Hillary Clintonnak például négy évvel ezelőtt a három milliós országos szavazattöbbsége csak tíz nap után derült ki, a nyugati partról, Kaliforniából addig érkeztek az adatok.

„A magyarázat: az amerikai szavazólapok számbavétele közel nem olyan egyszerű, mint amit mi itthon megszoktunk, azaz, hogy egy rápillantással könnyen eldönthető, kire adták le az adott voksot” – mutatott rá a számlálást elnyújtó folyamat egyik okára Avar. Hosszú listát kell kitölteni: a tetején az elnökjelöltek közül kell ikszelni, alatta sorjázik a szenátorjelöltek (ha éppen van az adott államban szenátor-választás) névsora, a képviselőházi jelöltek neve, majd a helyi – kormányzótól egészen akár a seriffig – „étlap”, sőt, sok helyen helyi népszavazási kérdések is találhatók még a szavazólapon, például több helyen volt most a marihuána legalizálásáról szóló népszavazási kérdés.

Egy ilyen szavazólapot nem könnyű feldolgozni, tovább tart átvizsgálni, arról nem is beszélve, hogy a levélszavazatok beazonosítása már önmagában is időigényes. Hogy mennyire bonyolult, azt egyébként a cikkünk végén látható idei szavazólap is mutatja.

Eltérő a levélszavazatok megszámlálásának megkezdése

Kulcskérdésnek mondta a szakértő a levélszavazatok kérdését az idei választáson. A külvilág megszokta, hogy korábban, a járvány előtti világban, az emberek zöme személyesen leadta a voksát, s a szavazóhelyiségnél exit poll-okat készítő biztosok kikérdezték őket. Ezek alapján pedig már – a magyar idő szerinti – szerdára virradó hajnalban (mindig kedden van a választás) már meg is hirdették az eredményt. Ezután a világ már nem foglalkozott azzal a ténnyel, hogy Amerikában még napokig számolnak.

Most azonban más volt a helyzet, hiszen a levélszavazatok miatt, nem lehetett exit poll-okat készíteni. Ugyanis hatvanvalahány millióan levélben adták le a szavazatukat, hiszen a koronavírus-járvány okán, a demokraták arra kérték a szavazóikat, hogy ne személyesen, hanem levélben szavazzanak, tanulva a tavaszi wisconsini előválasztásból, amikor is sok órás sorban állás árán lehetett csak voksolni, ami óriási fertőzésveszélyt jelentett.

Trump ugyanakkor pontosan ellenkezőleg, a járványveszélyt lekicsinyelve, személyes szavazásra buzdította a híveit – ezzel is befolyásolva a folyamat egészét.

Trump puccskísérlete

Trumpi puccskísérletre vezethető vissza, hogy az elnök(jelölt) személyes szavazásra buzdította a híveit. Avar szerint „már hónapokkal ezelőtt készült erre, tudván, hogy ha az ő szavazói személyesen adják le a voksaikat, akkor azokat előbb tudják megszámolni, s így az első részeredmények alapján, fölényesen vezet majd, amire hivatkozva, szerdára virradó éjjel kiállhat a Fehér Házban az újságírók elé, és  győztesnek kiálthatja ki magát”. Ez főleg azokban a csatatér államokban volt fontos, ahol a helyi republikánus vezetés jogilag lehetetlenné tette a levélszavazatok számba vételének megkezdését a választás napja előtt.

Trump tehát egy egész stratégiát épített arra, hogy az aznap leadott szavazatok alapján kihirdethesse, hogy ő a győztes. Ezért is folytatta már hónapokkal a választások előtt a kampányát, amelyben előre csalásnak minősítette a levélszavazatokat.

Államonként eltérő a szabályozás

A szavazás lebonyolítása, a technikai szabályok az Egyesült Államokban az egyes államok hatáskörébe tartozik. Ennek megfelelően, eltérő az is, hogy mikortól és hogyan lehet a levélszavazatokat számba venni. Például Floridában már a választás előtti héten felbontották és lezárták a beazonosítás folyamatát, s így viszonylag korán eredményt is tudtak hirdetni. Ezzel szemben, a három nagy csatatér államban – Georgiában, Pennsylvaniában és Wisconsinban – a levélszavazatokat csak a választás napján lehetett felbontani.

Ez például Pennsylvaniában azt jelentette, hogy csak kedden kezdhették el a 2,5 millió levélszavazat kezelését, ami elsőként beazonosítást jelent, majd a szavazatok regisztrálását. Szerdára még mindig volt 1,5 millió, ami nem volt megszámolva. Ezek azonban történelmileg 80-90 százalékban demokrata-párti körzetekben halmozódtak fel, olyanokban, mint Philadelphia vagy Pittsburgh, ami alapján világos volt már akkor, hogy meg fog fordulni a Trump-vezetés, és végül demokrata győzelem születik az államban – mondta Avar.

A levélszavazás a polgárháború óta létezik az Egyesült Államokban – emlékeztetett Avar, hozzátéve: „nem értem, hogy miért csodálkoznak rá idehaza egyesek erre, hiszen nálunk is levélben szavazhatnak a határon túli magyarok, igaz, egy nagy különbség azért van a kettő között: a magyar rendszerben jóval enyhébb az ellenőrzés, mint az USA-ban, ahol államonként több-százezren, köztük a két párt képviselői, ellenőrzik a folyamatot az első mozdulattól az utolsóig”.

Lehetetlen nagyban csalni

„A Fidesz propagandistái ugyan átveszik a szélsőséges amerikai portálok állításait, például, hogy halottak szavaztak, vagy, hogy tízezer szavazatot semmisítettek meg, de ezek nevetséges vádak, a tények rendre cáfolják azokat, nem véletlen, hogy a bírók le is söprik az asztalról az olyan beadványokat, mint amikor valaki tanúk és bizonyíték nélkül azért fordult bírósághoz, mert hallotta, hogy valaki látta, hogy Trump-voksokat semmisítenek meg  – ezek nevetséges vádaskodások” – mondta Avar.

Az amerikai rendszerben egyszerűen nem lehet nagy számban levélszavazatokkal csalni, soha nem is volt arra példa – szögezte le a szakértő. Már csak azért sem, mert még az egyéni csalást is nagyon büntetik az ottani törvények, amiknek komoly visszatartó ereje van. Pár hete egyébként az FBI igazgatója, Christopher Wray is hasonlóképpen nyilatkozott. S nem vétlen, hogy az egyetlen élő korábbi republikánus elnöke, ifj. George Bush, Bidennek gratulálva, leszögezte, hogy tisztességes választáson győzött.

„Egyszerűen nem fordulhat elő tömeges választási csalás abban az országban, ahol már két évszázada demokratikusan szavaznak a polgárok – aki az ellenkezőjét állítja, az kizárólag politikai célból teszi azt”.

Nem is volt huzavona

„Ahogy már mondtam, szerda este már azért látszott, hogy a demokratáknak áll a zászló, de miután tényleg szoros volt a küzdelem az egyes államokban, s nem volt exit poll, senki nem akarta előre eldönteni és bejelenteni a várható eredményt” – említette a viszonylag késői eredmény-bejelentés még egy tényezőjét Avar, emlékeztetve arra, hogy még az exit pollok esetén is előfordul, hogy nem mondanak eredményt, mondván, túl szoros a verseny ahhoz, hogy előre  lehessen azt vetíteni.

Habár az AP hírügynökség az, amelyik – a helyi hivatalos eredményekről folyamatosan értesülve összegez és nevezi meg a verseny várható kimenetelét –, a televíziós társaságok azok, amelyek bejelentik azt – emlékeztetett a szakértő. Ezúttal a CNN volt a leggyorsabb, ám ez az amerikai hírtelevízió és a többi országos adó is nagyon óvatos volt, nehogy megvádolják őket utólag a részrehajlással.

A közvélemény-kutatók tévedtek volna?

A közvélemény-kutatók nagyot tévedtek ezúttal is, az meg hogyan lehet? – kérdeztük Avart, aki úgy látja, hogy ez egyszerűen nem igaz. Joe Biden komoly előnyét jelentették a választások előtt, s ez országosan be is igazolódott. Minimum ötmillió – de inkább több – szavazatot kapott a demokrata elnökjelölt. Igaz, a nagy csatatér államokban igen szoros volt a verseny, de ezt is előre jelezték, ahogy négy éve is. Tehát az sem meglepő, hogy akkor Donald Trump, most pedig Joe Biden javára billent el a szoros verseny.