Az 5G megnövelte a biztonsági kockázatokat és Magyarország sem tesz eleget a fogyasztók védelméért
Miközben egyre több európai polgár élvezi az 5G villámgyors adatkapcsolatát, kevesen gondolnak bele, hogy a modern hálózatok mögött egyre súlyosabb biztonsági rések tátonganak. Az 5G nem csupán technológiai ugrás, hanem új frontvonal is a kiberfenyegetések és a geopolitikai játszmák világában. Magyarországon azonban mindez szinte észrevétlen maradt: a hálózatokat továbbra is olyan gyártók technológiája hajtja, amelyekkel szemben világszerte komoly nemzetbiztonsági aggályok merültek fel. A magyar fogyasztók pedig mit sem sejtve, tájékozatlanul használják ezeket a rendszereket, miközben a kormány sem siet a szabályozással.
Egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy Európa, és természetesen Magyarország sem lép fel kellő határozottsággal az 5G hálózatok biztonságának garantálása érdekében. Mivel a hálózatok sebezhetősége nő, miközben a fogyasztók tájékozatlanok, Magyarországon is egyre sürgetőbb lenne, hogy a döntéshozók prioritásként kezeljék ezt a kérdést.
Az 5G technológia gyorsabb adatkapcsolatot, kisebb késleltetést és számos új digitális szolgáltatás megjelenését hozta el, ugyanakkor a technológia hátterében álló hálózatok teljesen átalakultak: szoftveralapúak, decentralizáltak, és a felhőtechnológiára épülnek. Ezáltal az 5G hálózatok a hagyományos rendszereknél sokkal kiszolgáltatottabbá váltak a kiberfenyegetésekkel szemben.
A probléma azonban nem csupán technikai természetű. Ahogy Agne Vaiciukeviciute, a Consumer Choice Center Europe kutatója a The Brussels Times-ban rámutatott: Európában nincs egységes, kötelező érvényű szabályozás az 5G hálózatok biztonságára, és a tagállamok saját belátásuk szerint kezelik a kérdést. Ez széttöredezett és következetlen biztonsági helyzetet eredményez, amelyben a fogyasztók a legkiszolgáltatottabbak.
Magyarország: gyors hálózat, lassú szabályozás
Hazánkban is több szolgáltató használja a Huawei technológiáját az 5G hálózatokban. Bár a Huawei fejlett és versenyképes árú technológiát kínál, nemzetközi szinten több ország is aggályait fejezte ki a vállalat esetleges adatbiztonsági kockázatai miatt. Az EU ugyan 2020-ban kiadta az 5G biztonsági javaslatcsomagját, amely ajánlásokat tesz a magas kockázatú gyártók kizárására, ám Magyarország ezt sem alkalmazza kötelező érvénnyel.
Ennek következménye, hogy a magyar fogyasztók ma sincsenek tisztában azzal, milyen technológián keresztül fut az adatforgalmuk, és milyen kiberkockázatokkal kellene szembenézniük. A digitális tudatosság itthon még mindig alacsony, a kiberbiztonság sokak számára távoli, elvont fogalom, miközben az 5G-re épülő szolgáltatások napról-napra nőnek.
A fogyasztók kiszolgáltatottsága
Vaiciukeviciute szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan. A tagállamok továbbra is politikai érdekek mentén döntenek, miközben a fogyasztók biztonságát nem helyezik előtérbe. Az 5G hálózatokba beépülő, potenciálisan kockázatos technológiák hosszú távú függőséget alakíthatnak ki, amelyet a jövőben már nehezebb lesz kezelni.
Nem véletlen, hogy 35 európai parlamenti képviselő már azt javasolta, hogy az 5G biztonsági eszköztár alkalmazása legyen kötelező érvényű az EU-ban. Egyes hírek szerint ezt a követelést már fontolgatják a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban is, de egyelőre konkrét lépések nincsenek.
Magyarország nem várhat tovább
Magyarország számára is sürgető lenne, hogy felülvizsgálja az 5G infrastruktúrák biztonságát, csökkentse a magas kockázatú beszállítóktól való függőséget, és tudatosítsa a fogyasztókban, hogy a gyors internet önmagában nem garancia a biztonságra. Ahogy Vaiciukeviciute is hangsúlyozza: Európának ideje egy átfogó, a fogyasztók érdekeit középpontba állító, egységes biztonsági stratégiát kidolgoznia.
