Az adóemelések bejelentésének előkésztése lehetett a jegybanki alapkamat újabb emelése

Mint a Hírklikk is beszámolt róla, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ismét kamatot emelt, nem is kicsit, 100 bázisponttal 5,4 százalékra növelte az irányadó kamatot. A Portfolio korábban arról írt, hogy a várakozások 30 bázispontos szigorítással számoltak. A kamatdöntés hátteréről szólva Virág Barnabás alelnök azt emelte ki, hogy a mostani lépéssel a kamatemelési ciklus határozottan folytatódik.

Nem is ez annyira szokatlan – ilyenre már márciusban is volt példa –, inkább az, hogy Matolcsy György jegybankelnök online sajtótájékoztatót tartott, s váltást sürgetett a gazdaságpolitikában. A többi között új adóreformot sürgetett („ennek zöldnek, digitálisnak és forgalmi adóra koncentrálónak kell lennie”), a visszatérést az egyensúlyi növekedés és egyensúlyi felzárkózás gazdaságpolitikájához. A jegybank egy kétéves gazdasági stabilizációs programot javasol, ennek kidolgozását meg is kezdték és a következő hetekben átadják a kormánynak. „Mi azt javasoljuk a kormánynak, hogy az üzleti szektorral és a családokkal közösen találjuk meg azokat a kreatív, merész és unortodox lépéseket, melyekkel megnyerhetjük a következő időszakot” – szögezte le Matolcsy.

Forrás: MNB

Mától így a jegybanki alapkamat a térségben Magyarországon a legmagasabb – ezt mutatja az Azénpénzem.hu gyűjtése, amely szerint Csehországban közelíti csak ezt meg a maga 5 százalékával. A szakportál azonban megjegyzi, hogy a jelek szerint Matolcsy Györgynek ez sem elég ahhoz, hogy valóban sikerüljön az áremelkedéséket megfékezni. A jelenlegi helyzetet ugyanis az 1940-es és az 1970-es évtizedhez hasonlította – emelte ki a portál.

Vajon elég lesz a megfékezésre a mostani brutális 100 bázispontos emelés? Illetve mire lesz elég? Miért haladta meg háromszorosan az elemzők várakozását a tényleges döntés? És mit üzen az, hogy megszólalt Matolcsy? És persze az, amiket mondott?

Bod Péter Ákost kérdeztük.

Az inflációt tekintve nem nagy az emelés

Az alapkamat-változásokat tekintve valóban elszoktunk az egész százalékpontos, vagy másként a száz bázispontos emelésektől, de persze attól is, hogy egyik hónapról a másikra egy százalékponttal megemelkedjen az inflációs ráta. Márpedig a március fogyasztói árindex egy százalékkal meghaladta a februárit, így jött ki az év/év alapon a 8,5 százalékos index, illetve a nemzetközi összehasonlításra alkalmas úgynevezett harmonizált árindex 8,6 százalékos értéke – válaszolta a jegybank korábbi elnöke. Ezekből az adatokból az is látszik, hogy a pénzromlás ütemét tekintve egyáltalán nem számít magasnak a magyar alapkamat – szögezte le. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a tényleges pénzügyi folyamatokra nem is az alapkamat hat, hanem az, hogy a jegybank milyen kamaton fogad el betétet a kereskedelmi bankoktól, és mennyit számít fel a nekik nyújtott hitelért. Az utóbbi kamatok jóval feljebb vannak már ma is.

S hogy mire elég az említett kamatok mostani újabb felemelése? Ezt szerinte nehéz megmondani. A forint árfolyama a bejelentés napján, a kamatdöntés után gyengült. Igen ám, de sok más is történt: további aggasztó hírek a harcmezőkről, romló tőzsdei hangulat, miniszterelnöki bejelentés a hatósági árrögzítés meghosszabbításáról, az uniós jogállami eljárás megindítása. Ezek mind kihatnak a forint iránti keresletre – mutatott rá.

Nincs még vége

Hogy-hogy az elemzők várakozását több mint a háromszorosával meghaladta a tényleges döntés? Ez mit üzen? Vajon azt, hogy belső körök látják a gazdaság valós állapotát, ami annál is rosszabb, mint amit a külvilág (beleértve az embereket) sejtenek, érzékelnek? – tettük fel a kérdést. „Azt kívülről nem tudni, hogy a döntéshozó testület ülésén milyen érvek és ellenérvek hangoztak el” – reagált a jegybank korábbi elnöke. Azt azonban figyelemre méltónak mondta hogy a jegybanki vezetés a további kamatemelés lehetőségére utalt, „tehát ezzel még nincs vége a jegybanki hitelek drágulásának”.

És mit üzen az, hogy megszólalt Matolcsy? Ő mindig öntörvényű volt, már egy ideje többször is „üzent” Vargának és Orbánnak, de lehet, hogy inkább egy, a külvilágnak szóló színjátékot látunk? Az MNB szeretne adót emelni – hát emelünk, szeretne áfát emelni – hát emelünk, stb.?

„Meghagyom a tippeléseket a hazai ’kremlinológus’ szakmának” – reagált Bod Péter Ákos. A lényeges kamatdöntéseket szerinte illik az elnöknek prezentálnia. Ami pedig a gazdaságpolitika egyéb területeire vonatkozó nézeteit illeti, a kormánytól független jegybanki vezetés természetesen megfogalmazhat szakmai állásfoglalást, különösen, ha a kormány felkéri rá. Az adópolitika azonban eléggé politika-érzékeny téma, jobb azt kívülről nem kommentálni, már csak azért sem, mert a jegybank is sérelmezné, mégpedig joggal, ha egy kormányzati tényező mondjuk a központi bank kamatpolitikájának a hiányosságait taglalná a nyilvánosság előtt – hívta fel a figyelmet.

Arra is emlékeztetett, hogy a forgalmi adók emelése azonnal feljebb vinné az árszintet, márpedig a magyar infláció így is roppant mód meghaladja az MNB által célként követett 3 százalékos éves pénzromlási ütemet. Innen nézve a kommentár legalább is ellentmondásos – mondta. „Aki bejáratos a magyar felső körökbe, gondolhatja azt, hogy ez valóban koreográfia: elsőnek az MNB elnöke mondja ki az adóemelés szükségességét, majd a kormányfő sóhajtva enged a szakmai érveknek… De mondom, ez ’karmelitológiai’ ismereteket feltételezne” – szögezte le a jegybank korábbi elnöke.

Az a fránya begyűrűződés

Mit lehet és meddig a külső körülményekre fogni akkor, amikor a magyar gazdaság problémáit ecseteljük? A kérdés azért is jogosnak tűnik, mert Matolcsy, és persze az egész kormány – élén Orbánnal – folyamatosan kívülre mutogat, szerintük a magyar gazdaság kiváló állapotban van, csak azok a fránya begyűrűződések ne lennének...

„Ó, a külső tényezőket mindig lehet okolni. A világpiacot pláne könnyű, mert nem szól vissza” – reagált nem kis iróniával Bod Péter Ákos, hozzátéve: éveken keresztül okolják is Brüsszelt egy sor dologért („ám a város lakóihoz aligha jutott el, hogy tőlük ezer kilométerre mi olvasható magyarul az útszéli plakáton”). Most tiszta sor lenne Putyin háborúját megemlíteni az energiaárak, élelmiszerek drágulásának okai között, de ez ideig ilyen kormányzati plakátot nem láttam a buszmegállókban – mutatott rá. „Talán lengyel barátaink majd besegítenek, hogy a magyar nagyközönség tisztábban lássa a biztonságunkat, jólétünket veszélyeztető külső okokat” – jegyezte meg. 

Természetesen vannak komoly belső okai is a magyar inflációnak és a forint-árfolyam ingadozásainak, egyebek között a veszedelmesen nagy költségvetési hiány – mutatott rá, emlékeztetve arra, hogy az MNB már a választás előtt óvatosan ejtett is szót erről, „a politikai csatazajban viszont, ahogy visszaemlékszem, nem ettől a veszélytől volt hangos a hivatalos média, hanem attól, hogy az ellenzék adót emelne, szokása szerint megszorítana, és a többi” – mondta, megjegyezve végül, hogy persze ez már jó régen volt, lassan négy hete.