Az Airbnb-k tündöklése és bukása

S bár Soproni Tamás, a kerület momentumos polgármestere elégedett volt a részvétellel – közleményében kiemelte, hogy a 20,52 százalék magasabb, mint ami a hasonló, helyi népszavazásokon szokásos –, összességében azt kell mondanunk, hogy a helyi lakosoknak csupán több mint tíz százaléka döntött a többiek nevében egy sokak számára fontos kérdésben. 

„A következő lépés az, hogy a képviselő-testület elé viszem a terézvárosiak akaratát, és rendeletet alkotunk döntésükről. Fontosnak tartom, hogy a változtatás csak 2026. január 1-jén lép életbe, így a vállalkozásoknak lesz idejük felkészülni az új helyzetre. A kerületiek példát mutattak abból, hogyan lehet élni a demokratikus eszközökkel, és döntöttek arról, hogy milyen kerületben szeretnének élni” – írta közleményében Soproni.

Az Airbnb (eredeti formájában és eredeti nyelvén, angolul) AirBed & Breakfast – vagyis gumimatrac és reggeli – az utóbbi években a világ egyik legnagyobb szálláshely-iparává nőtte ki magát. Az ötlet, hogy nem szállodai célra épült épületeket és lakásokat rövid távra (akár 1-2 napos időtartamra is) kiadjanak olyan turistáknak, akik drágállják a szállodai szobaárakat, 2008-ban San Franciscoból indult, s Magyarországon, főként Budapest belső kerületeiben, a 2010-es évek elején kezdett elterjedni. Azok, akik – mint e sorok írója – huzamosabb ideig éltek az Airbnb lakások által érintett bulinegyed területén, a kezdetektől nyomon követhették a folyamatokat és a változásokat. Merthogy az Airbnb nem választható el a bulinegyedtől, amely a fővárosnak elsősorban a hatodik és hetedik kerületeit érinti.

A történet jól kezdődött. Az üres, nem – vagy legföljebb parkolónak – használt lepusztult telkek helyén alakultak ki az első romkocsmák, amelyek az első időkben üde foltjaivá lettek a városrésznek. Kreativitás és egyfajta jópofaság jellemezte ezeket a helyeket, és az idevetődött – főként fiatal – magyarok és külföldiek is ennek megfelelően álltak hozzá. Idővel azonban sok minden megváltozott: iparággá nőtt a bulinegyed, ezzel elveszítette kezdeti hamvasságát és egyre inkább az üzlet vette át a helyét. A bulinegyed terjeszkedésével együtt a lakóházakban is egyre több lakást adtak ki egy-két napra, ráadásul nem mindig „minőséget” képviselő turistáknak. Egyre gyakoribbá váltak a konfliktusok a bulinegyedbe látogató és az Airbnb szolgáltatásokat igénybe vevő közönség, valamint a velük egy házban élő (vagy inkább élni akaró) helyi lakosok között. Utóbbiak joggal nehezményezték, hogy a hangoskodástól nem tudnak pihenni és ezzel a normális életvitelük ellehetetlenül.

Ezeket a konfliktusokat az érintett önkormányzatok az évek során igyekeztek kezelni, de az ellentétes érdekek miatt nemigen jártak sikerrel. Az Airbnb lakások jelentős bevételt jelentettek az önkormányzatoknak – Terézvárosban például évi 870 millió forintot – de a rövidtávú lakáskiadásra egy sor más „iparág” is ráépült. Éttermek és kocsmák tucatjai, ételfutárok, taxisok, takarító és őrző-védő cégek kínáltak itt munkalehetőséget, ugyanakkor a drog, valamint a „nehéz fiúk és könnyű lányok” kedvelt helye lett a környék.  

Ami biztos, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, hiszen az ott élő emberek – ne feledjük, őket képviselik az érintett önkormányzatok – biztonsága és nyugalma minden másnál fontosabb. Ugyanakkor lehetett volna mindenki számára elfogadható megoldást is találni – például úgy, hogy a szállást kiadók a mostaninál nagyobb felelősséget vállalnának vendégeik viselkedéséért.

A döntés azonban megszületett, most már ebből kell főznie a Soproni Tamás polgármester vezette önkormányzatnak. Ami viszont fölöttébb érdekes: Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi elnöke jelezte, hogy a terézvárosi népszavazás a főváros, sőt, az ország más érintett területeire is kihathat. Hogy ezt mire alapozza és ki hatalmazta fel ennek közlésére – miután a terézvárosiak a népszavazáson csak a saját ügyükben mondtak véleményt – nem tudni.