Az aktív eutanázia lehetőségének hiánya adott esetben sértheti az emberi méltóságot

„Megvolt a nagy tárgyalás, a résztvevő pihen” – ezt írta ki közösségi oldalára Karsai Dániel, miután az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) tárgyalták ügyét. Utána a budapesti parlamentben sajtótájékoztatón mondta el, hogy értékelése szerint sem a magyar Alaptörvényből, sem a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlatból nem következik, hogy ne lehetne bevezetni a jelenleginél. megengedőbb életvégi szabályozást. Az MTI beszámolója szerint az alkotmányjogász, ügyvéd arról beszélt, hogy a vonatkozó, 20 éve született alkotmánybírósági döntés azt mondta ki, a jelenleg is hatályos szabályozás – amely csak nagyon szűk körben teszi lehetővé az életvégi döntéseket – rendben van, nem sérti az alkotmányt. Arról azonban a testület egy szót sem említett, hogy egy akár jóval megengedőbb szabályozás sértené az alkotmányos szabályokat és az Alkotmánybíróság gyakorlatát. Karsai Dániel szerint tehát a kérdés alkotmányos szempontból teljesen nyitott, ha Strasbourgban neki adnak igazat, az nem sértené a magyar alkotmányos rendet.

Az eutanáziáról való közös gondolkodásra már hárman is felhívták az Országgyűlés figyelmét. A napirend előtti felszólalások sorát Szabó Rebeka kezdte hétfőn, majd csütörtökön Bedő Dávid – aki az alkotmányjogászt meghívta a parlamentbe – és Kunhalmi Ágnes követték. 

Répássy Róbert, az igazságügyi minisztérium államtitkára hétfői válaszában először kifejezte együttérzését, majd azt mondta, hogy figyelemmel kísérik Karsai Dániel sorsát és küzdelmét a betegségével. „Amikor a kormány benyújtotta védekezését (az EJEB tárgyalásra – a szerk.), akkor nem tett mást, mint a magyar jogrend szabályaira hivatkozott” – magyarázta. Majd azzal folytatta, hogy az Európa Tanács tagállamainak többségében tilos az aktív eutanázia, és személyes meggyőződése, hogy ezt továbbra sem lehet megengedni. „Az orvosok által az öngyilkosságban való közreműködés tiltott Magyarországon és úgy jó, ha ez így is marad” – jelentette ki az államtitkár. 

Csütörtökön Répássy az MTI szerint azt válaszolta Bedőnek, a kormány életpárti és az életet védi, és amennyiben a képviselő úgy érzi, ez az ügy Karsai Dániel harca, akkor a Momentum lépjen egyet hátra. Utalt ezzel arra, hogy a Momentum olyan országgyűlési határozati javaslatot nyújt be, amely utat engedne az aktív eutanáziára vonatkozó jogszabályok módosításának.

Kunhalmi Ágnes Répássy Róbert után kapott szót. Kijelentette: ő, személy szerint egyetért az ügyvéd harcával, majd felhívta az államtitkár figyelmét arra, hogy Karsai Dániel nemcsak saját magáért küzd, hanem a társaiért is.

Karsai Dánielnél 2022 augusztusában ALS-t diagnosztizáltak. Stephen Hawking legendás fizikus is ilyen, úgynevezett moto-neuron betegségben szenvedett. Az orvostudomány számára ismeretlen okból az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, emiatt az izmok is, ami teljes bénuláshoz vezet. A betegség végén a légzési funkciók is megszűnnek és a halál fulladás miatt következik be. A betegség ugyanakkor a mentális képességeket nem érinti, a fentieket teljesen tiszta tudattal kell végigélni.

„Az ALS rendkívül megalázó, az önállóságtól egyre jobban megfosztó élethelyzetbe sodor. A betegség utolsó szakasza gyakorlatilag vegetatív létezés, bármiféle tudatos aktivitás vagy kommunikáció lehetősége nélkül. A létezés ezen formája számomra mindenfajta értelmet és méltóságot nélkülöz. Ebben a helyzetben szilárd meggyőződésem szerint joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét” – írta közösségi oldalán Karsai Dániel, majd később egy rövid videóban is megmutatta, mit okozott már eddig is betegsége. A jogász harca az aktív eutanáziáról szól, vagyis arról, hogy minimalizálják a betegek szenvedését és így méltósággal, szenvedés nélkül halhassanak meg.  

Karsai Dániel szerint a hatályos jogszabályok alapján Magyarország extraterritoriális hatállyal, azaz külföldön is büntetőjogi eszközökkel üldözheti a méltóságteljes eltávozásban segítséget nyújtókat, azaz családtagokat, barátokat, orvosokat. Úgy vélte, az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma sérti alapvető emberi jogait, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot. Úgy gondolta, hogy sem az Alaptörvény, sem az alkotmánybírósági gyakorlat nem zárja ki az életvégi döntések jogának szélesebb körre kiterjesztését. Minthogy Magyarországon ezen jogsérelem orvoslására jogi út nem áll rendelkezésre, ezért fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Vörös Imre akadémikus – egykori alkotmánybíró – a Hírklikknek elmondta, Magyarországon nem létezik olyan, hogy életvégi döntések meghozatalához való jog, az Alaptörvény és a régi Alkotmány sem tartalmaz ilyet. Az általános személyiségi jogokból, az emberi méltósághoz való jogból viszont sok minden levezethető. „Az Alkotmánybíróságon annak idején az emberi méltósághoz való jogot egyfajta anyajognak tekintettük, és ebből vezettük le a véleménynyilvánítás, a szólásszabadság, gyülekezés-, vallás-, lelkiismereti szabadság jogát. De az emberi méltósághoz való jogba beleérthető adott esetben.” 

Ehhez valakinek ilyen indítványt kellene előterjesztenie az Alkotmánybírósághoz, mert akkor arra kellene mondani valamit. El kellene az Ab-nek döntenie, hogy az emberi méltóságba a felsoroltakon kívül, konkrétan az életvégi döntéshez való jog is beleértendő-e – hívta fel a figyelmet Vörös Imre, aki nyolc évig volt az Alkotmánybíróság tagja. Hozzátette: az embertelen, megalázó bánásmód tilalmába – értelmezése szerint – az tartozik bele, ahogyan mások bánnak velünk. „Más nem kínozhat engem, nem bánhat velem embertelenül, de ebből azt levezetni, hogy valaki a betegségéből kifolyólag sokat szenved, az nem azt jelenti, hogy sértené a kínzás, vagy az embertelen bánásmód tilalmát. Mert a betegség az nem egy másik embertől jön, hanem a sajátja, így szerintem ez nem hivatkozási alap.”

Vörös Imre szerint, a világnézeti meggyőződésben benne van az, hogy egy vallásos ember a „rámért csapást elviseli”, és éli az életét, mint Isten teremtménye, addig, amíg az tart, nem írhatja felül. „A vallásos meggyőződésből önmagában nem adódik az eutanáziának valamilyen formája, nem hiszem, hogy kapcsolatba hozható lenne Karsai Dániel esetével.” Ezért nem is hivatkozik az ügyvéd a magyar törvényekre és fordult az EJEB-hez, ahol azt kifogásolja, hogy a hatályos magyar jogszabályozás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ami miatt pert tudott indítani a magyar állam ellen. Az Egyezményben értelmezhető az életvégi döntések meghozatalához való jog, amihez valamilyen lehetőséget kellene megnyitni – mutatott rá az összefüggésekre Vörös Imre.

A Karsai kontra Magyarország ügy tárgyalásán az Igazságügyi Minisztérium, mint a magyar állam képviselője kijelentette, elfogadhatatlan minden olyan döntés, törekvés, ami emberi élet kioltását lehetővé teszi más számára. A magyar kormány a bírósági eljárásban azt az álláspontot képviseli, hogy az alaptörvény II. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikke is biztosítja az élethez való jogot. Ezzel szemben sem az alaptörvény, sem a nemzetközi jog előírásai, így az egyezmény sem biztosítják a halálhoz való jogot – áll az igazságügyi tárca MTI-hez eljuttatott közleményében. 

Szepesházi Péter ügyvéd szerint a kormánynak az az érvelése, miszerint az Egyezmény nem biztosítja a halálhoz való jogot, meglehetősen leegyszerűsített álláspont. Mint mondta, az a kérdés, hogy az élethez való jog biztosítását a méltó és örömöt okozó élethez való jognak értelmezzük-e? Mert így már van értelme Karsai beadványának. Azzal a pár nappal ezelőtti kormányreakcióval kapcsolatban pedig, hogy a magyar állam biztosítja az egészségügyi és a szociális biztonsághoz való joggal együtt a méltó életet és gyógykezelést, az ügyvéd annyit mondott, mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van.

Az EJEB a tárgyalás előtt elküldte kérdéseit az államnak és Karsai Dánielnek is. Ezeket az alkotmányjogász a közösségi oldalán elérhetővé tett. Az egyik a perrel releváns magyarországi egészségügyi szolgáltatásokra kérdez rá. Sajnos az állami egészségügy állapota és szűkmarkúsága miatt, biztos, hogy nem megfelelőek ezek a szolgáltatások, és az is kimondható, hogy nem lehet indoka a magyar államnak, hogy azért nem tartja fent az aktív eutanázia lehetőségét, mert annyira jól tudják kezelni a fájdalmak enyhítését, vagy ahol még lehetséges a gyógyítást – fejtegette az ügyvéd.  

„Az, hogy Magyarország nem biztosítja az aktív eutanáziát – az orvos által segített halált –, az önmagában nem vérlázító, hiszen a legtöbb ország ugyanígy van ezzel. Az EJEB azonban eljuthat oda, hogy adott esetekben ennek hiánya sértheti az emberi méltóságot. Ezért is gondolom, hogy nagyon körültekintő és részletes döntést fog hozni a strasbourgi bíróság” – vélte Szepesházi Péter.