Az alkancellár bukása Orbán terveinek bukását is jelenti
Az európai Putyin-barát, szélsőjobboldali pártok hálózatába tartozó FPÖ botránya rámutat arra is, hogy a nemzeti szuverenitást legharsányabban követelő szereplők valójában könnyedén hajlandók feladni a nemzeti önrendelkezésüket anyagi és politikai hatalom reményében – írta Krekó Péter a 24.hu-n publikált elemzésében.
A Political Capital ügyvezető igazgatójának elemzése szerint az Orbán Viktor által szorgalmazott, középjobb és a szélsőjobb együttműködésén alapuló „osztrák modell” képtelenségét nem csak a konkrét ügy mutatja: több más szélsőjobboldali szereplőről kiderült, hogy Kreml-közeli pénzeket kapott, vagy erős gyanú fogalmazódott meg ezzel kapcsolatban.
Az Európai Néppárt tagpártjai körében – néhány kivételtől, például Sebastian Kurz és Silvio Berlusconi pártjától eltekintve – eddig sem volt erős a szélsőjobbal való összefogásra való hajlandóság; ez az ügy még inkább elveszi majd a konzervatív szereplők kedvét az ilyen veszélyes politikai kalandoktól.
A Fidesz belpolitikai támogatottságát az ügy vélhetően nem rengeti meg, a Fidesz európai nemzetközi kilátásai azonban tovább romlottak az ügy következtében. Miközben a Fidesz fél lábbal már kint van az Európai Néppártból, és ellene kampányolva mozgósít. A Matteo Salvini körül formálódó szövetség (amelynek az FPÖ is oszlopos tagja) lendülete megtörhet, és vonzereje csökkenhet.
A két FPÖ-s vezetőt láthatóan profin előkészített, hosszú idő alatt felépített csapdába csalták. Nem zárható ki, hogy ugyanezt a jól felépített csapdát más, Oroszországgal szimpatizáló, az orosz pénzforrások reményében törvénytelenségekre is hajlandó európai politikusok ellen is bevetették, eltérő háttértörténettel, de ugyanezen alaplogika mentén.
Az ettől való félelem magyarázhatja, hogy a hazai kormány által irányított média gyakorlatilag elhallgatja az orosz szálat a történetben, és szinte kizárólag az FPÖ „csapdába csalását” hangsúlyozzák. A magyar kormány szinte jobban védi Strachét és Gudenust, mint a saját pártja.
