Szent-Ivány Istváni: Orbán Viktor még a Fidesznek is tehertétel lehet
Orbán Viktor korábbi szövetségeseit, a megbukott vagy háttérbe szorult politikusokat keresi fel, miközben saját pártján belül is egyre többen gondolkodhatnak nélküle a folytatásban. Szent-Iványi István külpolitikai elemző szerint a volt miniszterelnök nemzetközi mozgástere is beszűkült, az ENSZ-főtitkári posztra vonatkozó felvetés pedig inkább taktikai húzás lehetett, mint komoly jelölési szándék.
Megbukott szövetségesekkel találkozik Orbán
Orbán Viktor a választási vereség után előbb Milorad Dodikot, majd Aleksandar Vucsicsot kereste fel. Utóbbi találkozón a szerb elnök arról beszélt, hogy mindketten elveszítették a választást, de méltóságukat és hitüket nem, és biztosította Orbánt arról, hogy továbbra is mellette áll. Vucsics azt is jelezte, hogy két éven belül visszatérhetnek. Orbán korábban úgy fogalmazott: 16 év kormányzás után a Jóisten még négy évvel tartozik neki.
Szent-Iványi István szerint azonban a két politikus helyzete nem azonos, és Orbán Viktor visszatérésére jelenleg kevés esély mutatkozik. A külpolitikai elemző emlékeztetett arra, hogy a volt magyar miniszterelnök olyan politikusokkal tart kapcsolatot, akik maguk is elveszítették hatalmukat. Szerinte korábban kialakult az úgynevezett Orbán-átok fogalma is: azok a vezetők, akik választás előtt találkoztak Orbánnal, rendre vereséget szenvedtek.
A Dodikkal fenntartott kapcsolatot különösen szorosnak nevezte, és felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország 70 millió eurós támogatást nyújtott a boszniai Szerb Köztársaságnak. Ez komoly diplomáciai feszültséget okozott Bosznia más részeivel, mivel Dodik politikája az ország egységének megbontására irányult. Szent-Iványi szerint a mostani találkozók Orbánnak politikai szempontból nem hoznak érdemi hasznot: a választók aligha lelkesednek attól, hogy a volt miniszterelnök bukott vezetőkkel ápol kapcsolatot.
A Fidesz is Orbán nélkül képzelheti el a jövőt
Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi megítélése is jelentősen megváltozott. Korábban a nyugat-európai szélsőjobboldali pártok vezetői sikeres politikusként tekintettek rá, aki hosszú időn keresztül képes hatalomban maradni az övékéhez hasonló nézetekkel. A választási vereség után azonban már nem a siker példájaként hivatkoznak rá. Sőt, a nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban együtt emlegetik a magyar és a szerb politikai változásokat, amelyekben a hagyományos ellenzéki pártok helyett új mozgalmak játszottak meghatározó szerepet.
Szent-Iványi úgy látja, a Fideszen belül is egyre többen gondolkodhatnak Orbán Viktor nélküli folytatásban. A párt számára ugyanakkor a megújulás önmagában nem feltétlenül elegendő, ha továbbra is a korábbi miniszterelnök marad az arca. „Orbán Viktornak az árnyéka nagy, és rávetül a Fideszre, és a választók nem akarják őt viszontlátni” – fogalmazott. Hozzátette: azok a felmérések, amelyek szerint a magyarok 60 százaléka börtönben szeretné látni Orbánt, szintén azt mutatják, hogy személye komoly politikai tehertétel lehet a párt számára.
A szerbiai fejleményekkel kapcsolatban az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy Vucsics hatalma mögött továbbra is jelentős állami és gazdasági kapcsolatrendszer áll. A rendőrségnél, az ügyészségen, a bíróságokon és az üzleti életben is erős pozíciókat épített ki a korábbi vezetés. Ennek ellenére a választási eredmények után Szerbiában már magas rangú tisztviselők és egy, Vucsicshoz közel álló bankvezető letartóztatásáról is hírek érkeztek. Szent-Iványi szerint a magyar és a szerb példa egyaránt azt mutatja, hogy a hosszú ideje fennálló politikai rendszerek választásokon is leválthatók.
ENSZ-pozícióval kaphatna nemzetközi védelmet?
A beszélgetésben szóba került Orbán Viktor esetleges ENSZ-főtitkári jelölése is. A Wall Street Journal korábbi értesülése szerint Donald Trump vetette fel a nevét, és a lap úgy vélte, Oroszország, valamint Kína is támogathatná. Szent-Iványi azonban hangsúlyozta: egyik ország sem állt ki egyértelműen Orbán mellett. Az orosz fél mindössze annyit jelzett, hogy a jelölési folyamat még nem zárult le.
Az elemző szerint a felvetés inkább politikai teszt lehetett, amellyel azt vizsgálták, milyen nemzetközi fogadtatása lenne Orbán jelölésének. A reakciók azonban kedvezőtlenek voltak: Franciaország és Nagy-Britannia sem támogatta volna a volt magyar miniszterelnököt. Ráadásul a főtitkári poszt esetében a földrajzi rotáció és az a törekvés is érvényesül, hogy az eddigi férfi főtitkárok után ezúttal nő kerüljön a szervezet élére.
Szent-Iványi ugyanakkor nem zárta ki, hogy Orbán Viktor egy másik, kevésbé jelentős ENSZ-tisztség révén próbáljon nemzetközi védelmet szerezni. A főtitkár ugyanis saját hatáskörében nevezhet ki helyetteseket, és egy ilyen megbízatás bizonyos esetekben jövedelemmel, valamint diplomáciai mentességgel járhat. Az elemző szerint ez már reálisabb forgatókönyv, különösen akkor, ha a Magyarországon vizsgált ügyekben a felelősség kérdése a volt miniszterelnökig is elér.
Az oroszországi menedék lehetőségét sem tartotta teljesen kizártnak. Felidézte, hogy Vlagyimir Putyin korábban több bukott külföldi vezetőnek biztosított menedéket, köztük Viktor Janukovics volt ukrán elnöknek és Bassár el-Aszad volt szíriai elnöknek. Szerinte Orbán számára egy ilyen megoldás azonban politikailag rendkívül súlyos következményekkel járna, és egyelőre nem látszik, hogy erre készülne.