Az alkotmányos értékválság jele az állampolgárság felfüggeszthetősége is
Az utóbbi időben meglehetősen sok olyan törvény került a magyar jogrendbe, amelyekkel egyetlen más ország sem büszkélkedne – állapította meg dr. Bán-Forgács Nóra alkotmányjogász, a Milton Friedman Egyetem oktatója. Közéjük tartozik az Alaptörvény újabb – immár 15. – módosításának az a része, hogy fel lehet függeszteni kettős állampolgárok magyar állampolgárságát. Mindehhez elegendő egy miniszter, vagy kormányszerv indoklása, netán feltételezése, hogy az illető tevékenysége „veszélyes a köz- vagy a nemzetbiztonságra”. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Arra vonatkozóan meglehetősen homályosan, nehezen értelmezhető feltétek kerültek a törvénybe – mondta a Hírklikknek a szakember.
Ez megint egy olyan jogszabály, amely nem felel meg sem az Európai Unió, sem a magyar alkotmányos szabályoknak. Mi lehetett a jogalkotó szándéka?
Ezzel a módosítással azt is „alkotmányosították”, hogy az ember csak férfi, vagy nő lehet, pedig az akadémia illetékes osztálya jelezte, hogy ez tudománytalan, hamis állítás. Ebbe nem is érdemes belemenni, pedig jogászként nézve, az is legalább annyira szakszerűtlen, hogy az állampolgárság felfüggesztésének jogát valamilyen hivatalnokra bízzák. Azért vagyok kicsit bajban ezzel a válasszal, mert nem látom mögötte a jogalkotó eredeti szándékát. Ebben a formájában a jogszabály legfeljebb arra alkalmas, hogy elvonja figyelmet a valódi alkotmányos problémáktól. Eleve kizárja az Európai Gazdasági Térség országainak polgárait, ismereteim szerint összesen három olyan, a hazai politikában szerepet vállaló személyt számoltam össze, akiket ez a jogszabály tulajdonképpen valamilyen módon érinthet.
Mégis kinek az érdekeit szolgálja egy újabb jogállamisági konfliktus vállalása?
Nem könnyű erre sem válaszolni. Még a kormány szándékai mögött talán felsejlik némi racionalitás, ha arra számítanak, hogy a bírálók hangos vitára késztethetők és kibontakozhat a háttérben egy áltudományos vita, ami eltereli a figyelmet a jogállamiságot sértő, egyéb témákról. Arra aligha számít bárki, hogy a közeljövőben a sajtóban olvashatunk majd olyan állampolgárságot felfüggesztő eljárásokról, amiket arra alapoznak, hogy valakik idegen hatalom vagy szervezet képviseletében, megbízásából vagy érdekében Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét vagy nemzetbiztonságát sértő tevékenységet végeznek. Csak egy-két országban élnek olyan határon túli magyarok, akiknek kettős állampolgársága van, azok is többnyire valamelyik uniós ország állampolgárai, tehát rájuk ez nem érvényesíthető.
Néhány hete ukrajnai magyar állampolgárokat vádoltak kémkedéssel…
Szokatlan volna, de nem kizárható, hogy rájuk gondolt a jogalkotó. A nemzetközi jogászok nem tudják értelmezni a „felfüggesztés” intézményét, az ő szótárukban az állampolgárságtól való megfosztás jobban értelmezhető. Én ezzel nem értek egyet, elképzelhető az állampolgárság felfüggesztése, ha mondjuk kiderül valakiről, hogy a honosított állampolgársága csaláson alapult. Ilyen magyar állampolgárokat találtak már az ukránok között is, persze ez lehet egy ok, de az emberek nagy része nem honosítással szerzett állampolgárságot, hanem születéssel. És ezt a születési állampolgárságot nem lehet elvenni. Létezik ilyen állampolgárság az USÁ-ban és Nagy-Britanniában is, nálunk a magyar szülők gyereke „hivatalból” magyar állampolgár lesz. A született állampolgárok és az állam közötti viszony megdönthetetlen. Ettől nem lehet sem megfosztani, sem felfüggeszteni senkit, de az állam gyakorolhatja vele szemben adott esetben a büntető hatalmát. Ha például megsérti a nemzet biztonságát, a szuverenitását, a területi integritását, kémkedik ellene, de ezt is csak igazságos és nyilvános tárgyaláson róhatja fel a terhére. Kiszabhat rá akár 25 év börtönbüntetést Márianosztrán, de még ebben az esetben sem mondhatja, hogy kívül tágasabb.
Ezek után meg kell kérdeznem: az állampolgársági törvénynek kik a kárvallottjai?
Akiknél egyáltalán felmerülhet az úgynevezett kettős lojalitás vádja. Akik esetleg rákényszeríthetők arra, hogy akár Magyarország szuverenitását is érintő cselekményekbe bocsátkozzanak, de ezek az emberek a legritkább esetben állnak Magyarországgal függelmi viszonyban. Többször elmondtam, de szívesen megismétlem most is: amiket felsorol a jogszabály – megsérteni egy ország szuverenitását, alkotmányos rendjét, az adott nemzet biztonságát – olyan súlyos államellenes bűncselekmények, amelyekről minden jogállamban kizárólag az illetékes bíróság, komoly és nyilvános tárgyalássorozat után hozhat döntést. Ennek természetesen lehetnek szankciói, de ilyen szankcióval pusztán egy minisztert vagy hivatalnokot felruházni nem lehet. Ez alkotmányjogi szempontból teljes abszurditás.
Olyan jogszabályról beszélünk, aminek nagyobb a füstje, mint a lángja? Nem így látja?
Attól tartok, hogy nem ez az egyetlen olyan jogszabály, ami gyakorlatilag nem fog működni. Az utóbbi időben meglehetősen sok ilyen törvény került a magyar jogrendbe, amelyekkel egyetlen más ország sem büszkélkedne. Ezek a jogalkotást egészségtelen irányba terelik, de arra nagyon alkalmasak, hogy a demokratikus diskurzust általában szűkítsék, a politikai légkört lefagyasszák. Erre példa az a bizonyos, időközben felfüggesztett, vagy nem is tudom, milyen állapotban állítólag őszig hibernált civil törvény is. A kormány egyetlen szóval nem jelezte, hogy visszalépne a mára sorozatos tiltakozásokat generáló jogszabály bevezetésétől, de arra mindenképpen alkalmas ez a helyzet, hogy mindenkit elgondolkoztasson. Ha nem húzom meg magamat, milyen életet remélhetek a jövőben? Ez most egy üres fenyegetés, vagy gyakorlatilag is beválthatja a hatalom? Ebben a bizonyos 15. alaptörvény-módosításban a drogtilalom, a sajátos „gyermekvédelem”, a betiltott PRIDE elleni rendőrségi felhatalmazások mind-mind az általános demokratikus közérzetet rombolják.
Lát valamiféle kiutat ebből a helyzetből?
A helyzet tragikus. Az az alkotmányos értékválság, amelyben ma élünk, soha nem látott mélységbe vitte az országot, ahonnan egy esetleges 2026-os rendszer- vagy kormányváltás sem tud majd hosszú ideig kiutat találni. Erre generációk élete mehet majd rá. Ami különösen érzékennyé teszi ezeket a jogszabályokat, hogy mind egy alkotmányosan korlátozott, jogaiban megfosztott, értékeiben pedig válságban lévő hatalom és társadalom viszonyára utalnak.
